A Fidesz egyszerűsítené a gyorsított ütemű törvényalkotást

A parlamenti képviselők kétharmadával kezdeményezhető kivételes sürgős eljárás házszabályba foglalását javasolja nyolc fideszes képviselő a gyorsított ütemű törvényalkotás egyszerűbbé és átláthatóbbá tételére hivatkozva. A kormánypárti politikusok emellett lehetővé tennék, hogy az előterjesztő, valamint a témában illetékes és az alkotmányügyi bizottság bármilyen tartalmú zárószavazás előtti módosító javaslatot beterjeszthessen az egységes javaslat által érintett törvényekre.

Lázár János

, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője és hét frakciótársa a parlament honlapjára csütörtökön felkerült országgyűlési határozati javaslatban kezdeményezi a házszabály módosítását. Indítványuk alapján a kivételes sürgős eljárással két ülésnap alatt válhatna elfogadhatóvá egy előterjesztés. Az újfajta tárgyalási módhoz a parlamenti képviselők kétharmadának hozzájárulása szükséges, míg kezdeményezéséhez a képviselők egyötödének támogató aláírása kell, azzal a kikötéssel, hogy ülésszakonként legfeljebb két kivételes sürgős tárgyaláshoz lehet csatlakozni. A kivételes sürgős eljárás elfogadása során az Országgyűlés a módosító javaslatok benyújtásának határidejéről, valamint a határozathozatal időpontjáról is dönt. A parlament ezt követően összevont általános és részletes vitában tárgyalja meg az előterjesztést, a frakciók ezalatt egyenként tizenöt perces, a független képviselők pedig összesen ötperces időkeretben fejthetik ki álláspontjukat. A Ház legkorábban az eljárás elrendelését követő ülésnapon szavazhat a módosító indítványokról és a teljes törvényjavaslatról. A fideszes politikusok előterjesztése meghagyná a már létező gyorsított tárgyalási módot jelentő kivételes eljárást, de ennek elérhetőségét is a szavazatok kétharmadára csökkentenék a jelenlegi négyötödről. A kormánypárti képviselők emellett változtatnának a zárószavazás előtti módosító javaslatok benyújtási rendjén is. A házszabály hatályos rendelkezései alapján ilyen indítványt csak azokhoz a már elfogadott módosító indítványokhoz lehet benyújtani, amelyek nincsenek összhangban az alkotmánnyal vagy más törvénnyel, illetve az előterjesztés többi rendelkezésével. A határozati javaslat értelmében ugyanakkor az előterjesztő, valamint a témában illetékes és az alkotmányügyi bizottság a jelenlegi tartalmi korlátozások nélkül is benyújthatna zárószavazás előtt módosító javaslatot azzal a megszorítással, hogy az csak az egységes javaslat által érintett törvények rendelkezéseire terjedhet ki. Az előterjesztők kezdeményezik, hogy javaslatuk a közzétételt követő napon lépjen hatályba.