Közélet

Politológusok a baloldal és a szélsőjobboldal magyarországi küzdelméről

Politológusok a baloldal és a szélsőjobboldal magyarországi küzdelméről

2011. november 25., péntek
Politológusok a baloldal és a szélsőjobboldal magyarországi küzdelméről

A baloldal és a szélsőjobboldal küzdelméről fejtették ki nézeteiket politológusok azon a csütörtöki konferencián, amelyet a Friedrich Ebert Alapítvány (FEA) és a Policy Solutions politikai elemző intézet rendezett Budapesten.

Bíró Nagy András

, a Policy Solutions politológusa szerint abban, hogy a szélsőjobb előretört Magyarországon, az is szerepet játszik, hogy az aktuális közéleti kérdésekre demagóg, sokakat megszólító válaszokat adtak. Véleménye szerint a cigányságot érintő kérdésekre a 2010 előtt parlamentben lévő pártok nem adtak olyan válaszokat, amelyek "sokak számára megfelelőek lettek volna", s ezt a szélsőjobb kihasználta. Utalt arra is, hogy a korrupciós botrányok kirobbanásakor "átnyergeltek a politikusbűnözés" kifejezésre, ma pedig mindennél erősebb lett a szociális demagógia hangján megszólaló "multi- és bankellenes" retorika. Kitért arra is, hogy az MSZP 2009-es támogatói között - felmérések szerint - 68 százalékban a társadalmi elit állt, mögöttük második helyen az értelmiség, harmadikon pedig a kisebbségek, ezen belül is a cigányság szerepelt. Az MSZP a legkevésbé a bérből és fizetésből élőket, a fiatalokat és a szegényeket képviselte - tette hozzá Bíró Nagy András, aki a Jobbik megerősödésének okai között említette egyebek mellett a párt tudatos szervezeti építkezését, a gazdasági válság hatásait és a 2006 utáni szocialista-liberális kormányzat tevékenységét.

Závecz Tibor,

az Ipsos politológusa elmondta: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tavaly az 560 ezer választópolgárból 320 ezer ment el szavazni, s a választásokon az MSZP vesztett 120 ezer, a Jobbik pedig nyert 80 ezer szavazatot. Megítélése szerint az egykori MSZP-szavazók nagy hányada nem ment el szavazni tavaly, és országosan lehetett 200-250 ezer választó, akik átpártoltak a szélsőjobbhoz 2006-hoz képest. Beszélt arról is, hogy az utóbbi három parlamenti választási kampányban az emberek mind egyszerűbb megfogalmazásokkal találkoztak, a pártok pedig, "akár a hitelesség problémáján is átlépve", sulykolták programjaikat; ennek egyik példájaként hozta fel a pártok telefonos kampányüzeneteit. Emellett a Jobbik 2010-ben - a pártok közül egyedüliként - elvitte pártvezetőit kampányolni szinte minden faluba - jegyezte meg.

Krekó Péter

, a Political Capital elemzője kiemelte: felmérések szerint tavaly kétszer annyi szavazó ment a Jobbikhoz a Fidesztől, mint az MSZP-től. 2010 után az is a Jobbikot erősíti a közvélemény körében, hogy az egyetlen párt, amely markánsan szemben áll a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatandó tárgyalásokkal - mutatott rá. Szólt arról is, hogy kutatások szerint "az MSZP tömegbázisának 53 százaléka idegenellenes és homofób", a Jobbiknál ez az arány 63 százalék. A Jobbik és az MSZP szavazóit leginkább az életkor választja el egymástól, előbbi a fiatalok, utóbbi pedig leginkább az idősek körében népszerű - tette hozzá Krekó Péter.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.