Katasztrófavédelmi gyakorlat: Figyelem, csak szimuláció!
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH) együttműködve 2011. november 21-én országos katasztrófariasztási gyakorlatot tart, amelyhez országos értesítési és törzsvezetési, valamint polgári védelmi mozgósítási gyakorlat kapcsolódik.
A cél a hivatásos katasztrófavédelmi szervek és a hivatásos tűzoltóságok állománya értesítésének, a vezetési törzsek műveletirányító tevékenységének gyakoroltatása, a feladatok végrehajtásához szükséges gyorsreagálású polgári védelmi szervezetek mozgósításának, valamint a lakosság katasztrófariasztásának begyakorlása.
Tátrai János
alezredestől, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtószóvivőjétől megtudtuk, hogy ügyeletük hajnali negyed 4 után pár perccel kapta meg a riasztást, majd egy intézkedési sornak megfelelően végre is hajtotta a megyei állomány riasztását. Felállították az operatív törzset mindenféle híradó eszközökkel, majd jelentették a készenlét elérését. A teljes gyakorlat három, egymással összefüggő részből áll: Országos értesítési és törzsvezetési gyakorlat keretében ellenőrzés, gyakorlás céljából értesítik a központi, területi, helyi hivatásos katasztrófavédelmi szervek és a hivatásos tűzoltóságok állományát (kb. 10 000 fő). Ezzel párhuzamosan a védelmi igazgatás teljes rendszerében, központi, területi és helyi szinten aktivizálják az operatív törzseket, amelyek egy beállított helyzet alapján törzsvezetési gyakorlatot hajtanak végre. Készenlétbe helyezik tehát a megyei védelmi bizottságok, a helyi védelmi bizottságok operatív törzseit is. Második lépésben a médiaszolgáltatók tesztelik a médiatörvényben a katasztrófavédelmi szervek részére biztosított kommunikációs csatornákat és a vezetési törzs által kiadott, valós helyzetet imitáló tesztüzeneteket (közérdekű közleményeket) tesznek közzé. (A májusihoz hasonlóan ez a katasztrófariasztási gyakorlat is a médiatörvény rendelkezésein alapul, vagyis a katasztrófavédelem a lakosság tájékoztatása érdekében két órán belül vagy azonnal kihirdetendő közérdekű közleményt ad ki a médiaszolgáltatók útján.) A gyakorlás révén a lakosság megismerheti a katasztrófák esetén történő riasztás és tájékoztatás új formáját (közérdekű közlemény, felhívó jellegű információközlés), ily módon jelentősen csökkenthető annak a kockázata, hogy egy valós katasztrófahelyzet személyi sérülésekhez, komoly anyagi károkhoz vezessen. A riasztás során közzétett üzenet csupán próbája egy lehetséges, valós veszély esetén kiadandó közleménynek, így az abban megadott helyszínek fiktívek, az ismertetett szituációk a Csillagok háborúja című film helyszínein zajlanak éppen azért, hogy elkerüljék a pánikot. Öt közlemény hangzik majd el reggeltől az esti órákig: 12 alkalommal teszik közzé a közszolgálati, illetve a csatlakozott kereskedelmi és közösségi médiaszolgáltatók (rádiók és televíziók) a számukra meghatározott időn belül.
A gyakorlat harmadik, leglátványosabb része 17 és 20 óra között történik: ekkor az országos polgári védelmi mozgósítási gyakorlat keretében mozgósítják a polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott gyorsreagálású szervezeteket (kb. 15 000 fő). Az alezredes több mint 20 éve dolgozik a katasztrófavédelemnél, de nem emlékszik arra, hogy valaha is igazából alkalmazták volna a polgári védelmi erőket. Tulajdonképpen gyakorlaton belüli éles helyzetet szimulálnak, így mindenki kíváncsian várja, hogyan vizsgázik majd a rendszer. Ami ma történik, az semmi sem előre lejátszott, megbeszélt forgatókönyv alapján zajlik, ezért mindenki számára remélhetőleg hasznos tapasztalattal szolgál. A mozgósított erők egy része késő délután működésbe hozza a lakossági riasztó eszközöket. Itt is köztes megoldásra törekedtek, pontosít a szóvivő, hiszen Csongrád megyében 174 darab sziréna van, a nagyobb településeken több, a kisebbeken kevesebb. Hogy ne okozzon túl nagy riadalmat az összes sziréna egyszerre történő megszólítása, úgynevezett morgópróbát tartanak. Ha eléri a sziréna a kellő fordulatszámot, akkor egyre magasabb hangot hallat, ezért mielőtt ez megtörténne, kikapcsolják. Így csak egy mély hang tör elő belőle, nem lesz pánikkeltő, arra viszont tökéletesen megfelel, hogy a szakemberek lássák, működik-e vagy sem. Másfelől, nem is az összes szirénát szólaltatják meg, csak 73-at, az is bőven elegendő lesz a teszteléshez. Elméletileg a berendezéseknek működniük kellene, majd a gyakorlat során elválik. A katasztrófavédelmisek számára nem új ez a helyzet, hiszen évente rendeznek hasonló gyakorlatokat. E mostani riasztás során viszont nagyon jól ki tudják próbálni a különböző kommunikációs csatornákat, tesztelni az infrastruktúrát, hogy megfelelően működnek e az eszközök, másfelől ellenőrzik azokat a kapcsolatokat, amelyeket éles helyzetben használnának. Fontos még egyszer elmondani, hogy a teljes gyakorlat kizárólag szimulációs jellegű, így sem a rádióban, sem a televízióban elhangzó közlemények, sem a szirénák megszólalása nem jelentenek valódi vészhelyzetet! Pánikra tehát semmi ok!
