Szabó Erika: „ A biztonságot ígérem, a kiszámíthatóságot…”

A Csongrád Megyei Kormányhivatal vendége volt Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásáért és Választásokért felelős államtitkár, aki a területi közigazgatás átalakításának aktuális kérdéseiről tartott előadást a Csongrád Megyei Államigazgatási Kollégium rendes ülésén. Ezekről az újításokról, küszöbön álló változásokról faggattuk mi is.

- Január 1-jétől állami tulajdonba kerül a megyei önkormányzatok vagyona, iskolák, kórházak, közművelődési intézmények a hozzájuk kapcsolódó közfeladatokkal és a felhalmozódott hatalmas adósságállománnyal. Hogyan tudja majd kezelni?

- Az állam rendelkezik megfelelő forrásokkal ahhoz, hogy biztonságos működést tudjon biztosítani a megyei intézményeknek és kezelje ezt az adóssághelyzetet, amibe a megyei önkormányzatok az elmúlt 8 év szocialista kormányzása eredményeként kerültek. Sajnos, többségükben nagyon nehéz anyagi helyzetben vannak, olyan megyei önkormányzatról is tudunk, amely ellen adósságrendezési eljárás indult el. A helyzet megoldására az állam elhatározta, visszaveszi az állami feladatok ellátását, hiszen ezt 20 évvel ezelőtt adta oda a megyéknek feladatul, viszont nem kapták meg azt a finanszírozást az államtól, amivel a biztonságos működés garantálható lett volna. Ez a helyzet vezetett oda, hogy most már csak hitelből vagy csak kötvényből működtetnek intézményeket, vagyis látják el az állami közszolgáltatási feladatokat. Az állam saját szervezetrendszerén keresztül fogja biztosítani, garantálni, hogy tovább működnek az intézmények, és nem kell aggódni a fizetések miatt. Semmilyen működési problémára nem számítunk, az egyeztető munka már zajlik 2 hónapja a megyei önkormányzatok és a megyei kormányhivatalok között. Mindenütt előkészítő-bizottságokat hoztunk létre és az ezt szabályozó törvényjavaslat tárgyalását tegnap délután kezdte meg az országgyűlés. Bízunk benne, hogy november közepére elfogadásra kerül. Nagy törvényjavaslat-csomaggal lehet rendezni ennyi intézménynek az államhoz történő visszajuttatását, 14 törvényt kell módosítani, meg az alkotmányt is, továbbá számos kormányrendeletet és ágazati jogszabályt is ezt követően.

- Ha a megyei intézmények állami tulajdonba kerülnek, miért kapják majd fizetésüket a megyei képviselők?

- A megyei intézmények konszolidációjával kapcsolatos híradásban benne volt, hogy a megyei önkormányzatok nagyon szép, nemes, új feladatot kapnak majd: a területfejlesztés és területrendezés feladatkörét. Ez a feladat már korábban is járt volna a megyéknek. Lampert Mónika minisztersége idején döntött úgy, hogy a regionális területfejlesztési tanácsokba a megyék csak képviselőt küldenek, hogy az önkormányzatok csak kisebbségben legyenek az állam által delegált tagokhoz képest. Ezáltal eltörpült, főleg degradálódott a megyei kormányzatok döntésben való részvétele. Most ez a helyzet megoldódik, a megye, mint önkormányzat készíthet terveket, hozhat érdemi döntéseket arról, hogy a megyét, mint hagyományos közigazgatási egységet hogyan és milyen módon szeretné fejleszteni a jövőben. - Az átalakítás nem vezet majd nagy elbocsátási hullámhoz, és a feladatok kettőzése okán később a bürokrácia újabb felduzzasztásához? - A szakmai és funkcionális feladatokat fogjuk összevonni a megyei intézményfenntartó központokban, tehát ugyanazok az emberek dolgoznak, csak más struktúrában fogják végezni a korábbi feladataikat. Ez nem jelent plusz szintet, nem nő a bürokrácia, nem változik gyakorlatilag semmi, csak más szervezeti rendszeren keresztül zajlik az irányítás. Az eredmény az, hogy sokkal biztonságosabb lesz a működtetés. - A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy ez a kormányablak, nem az a kormányablak, ami valójában a cél. - Igen, ez még a csírája annak, így szoktam fogalmazni, mert elemeiben már mutatja, hogy milyen ügyfélszolgálati helyszínt terveztünk egyablakos helyszínként is a jövőben. Az arculat, a kollégák egyenruhája, az udvarias odafordulás és az a hozzáállás, ahogy az ügyfeleket fogadják, ez már mind a jó állam koncepció keretében az ő képzésük alapján megmutatkozik, de még nem azokat az ügyköröket intézi a kormányablak, amit majd 2013 végéig szeretnénk beépíteni. Minden, amit az állammal kapcsolatban hatósági ügyként intézünk a munkaügyi ügyfélszolgálataitól kezdve a földhivatalok, nyugdíjfolyósító igazgatóság, egészségbiztosítási pénztár ügyfélszolgálatai stb., ezeknek az ügyfélszolgálatoknak az összes ügyköre bekerül a kormányablakba, és mindent egy helyszínen, a kormányablakban lehet majd intézni. Az lesz majd az igazi, amikor az ügyfeleknek semmi mást nem kell tudnia, csak azt, hogy elmegy a kormányablakba, és ott minden ügyét el tudja intézni. - Az eddigi tapasztalatok mit mutatnak, mennyire vált be a kormányablak? - Csak pozitív visszajelzéseket kapok. Olyan leveleket írnak az ügyfelek, kérés nélkül, tehát nagyon meg lehettek elégedve, hogy kedves, udvarias, gyors ügyintézésre adott lehetőséget a kormányablak, s mindent egyszerre el tudtak intézni. - 2013-ra a járási rendszer visszaállítását emlegetik. A rendszerváltás előtt 83 járási székhely volt, ezt kívánják visszaállítani, vagy a 168 kistérség válhat közigazgatási központtá? - Nagyjából a második szám körüli járásokban gondolkodhatunk. Most már nagyon rövid idő múlva a munkaanyagot nyilvánosságra fogjuk hozni a minisztérium honlapján. Az utolsó simításokat végezzük. Az volt a fő cél, hogy minden járási székhelyen tudjuk az állami szolgáltatásokat megfelelő szinten garantálni és intézni. A kormányhivatal kirendeltségeként, mint legkisebb területi államigazgatási egység fognak létrejönni a járások, a fő szempont a hagyományok és a múlt mellett mégis az volt, hogy a mostani viszonyokhoz kellett azokat adaptálni, hiszen a közlekedési lehetőségek, a munkalehetőségek, a településtudományi szempontok mind szerepet kellett, hogy játszanak akkor, amikor a terveinket elkészítettük. Szempont volt az is, hogy a közigazgatás szervezeti rendszere hogyan jelenik meg azokon a településeken most, amelyeket járási székhelynek szemeltünk ki. Terveink között szerepel az is, hogy lehetőség szerint minden más államigazgatási szerv is próbálja a járási határokhoz igazítani a maga illetékességi körét, hogy ez a lehetetlen állapot, ami most van, megszűnjön. - A kormányhivatalok tevékenységi, ügyintézési köre folyamatosan bővül, a közeljövőben éppen milyen államigazgatási feladattal? - Január elsejétől jelentős új feladatot vesznek át nem is a kormányhivatalok, hanem a megyei kormánymegbízottak, hiszen az ő irányításukkal jön létre új szervezeti egység, a megyei intézményfenntartó központ, amelynek az lesz a feladata, hogy az anyagi ellehetetlenülés szélén álló megyei önkormányzatok intézményeit átvegyék, működtessék és irányítsák. Ezek állami közszolgáltatási feladatok. Húsz évvel ezelőtt rossz döntés született, amikor az állam a megyei önkormányzatoknak adta ezeket a feladatokat. Most próbáljuk helyreállítani azt a rendszert, amelynek egyébként ésszerű indoka van, hiszen állami feladat állami szervezetrendszeren keresztül kell, hogy megvalósuljon. Ehhez nem önkormányzatra, hanem megfelelő szakmai irányításra van szükség, hogy ezen intézmények jól, hatékonyan és országos szempontból egységes szakmai színvonalon tudjanak működni. - Az ellenzék szerint a központosítás örve alatt egyfajta államosítás zajlik ma Magyarországon. - Ez nagyon csúnya kifejezés, mert a magyar történelemben az államosítás elég rossz emlékeket hordoz magában. Ha jogi szempontból nézzük, akkor is hibás, mert magántulajdont lehet kártalanítás nélkül államosítani. Itt szó nincs róla, hogy ezek magántulajdonban lévő intézmények vagy vagyonok lennének. Ezek a nemzeti vagyon részei. Az új Alaptörvény erről már rendelkezik, az állami vagyon és az önkormányzati vagyon is nemzeti vagyon, hiszen közösségi tulajdont jelentenek, mindannyiunké. Ezen jogi helyzet alapján sem nevezhető államosításnak. Ez egy politikai hangulatkeltés. Így is aggódnak, izgulnak azok, akik ezekben az iskolákban, szociális, esetleg gyermekjóléti intézményekben vagy kórházakban dolgoznak, nem kell fokozni. Egyébként sem rózsás a helyzet. Hónapok óta sokan bizonytalanságban élnek, nem kellene feszíteni a húrt, nehezíteni az ott élők sorsát azzal, hogy most ilyen hangzatos, de a valóságnak meg nem felelő kijelentéseket tesznek. A biztonságot ígérem, a kiszámíthatóságot, és hogy szükség lesz azon közalkalmazottak munkájára, akik eddig is a rendszerben dolgoztak.