Erdély Új Széchenyi-terve: a Mikó Imre-terv

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nem egész egy éve olyan kisrégiós központok

–

Demokrácia Központok

–

létrehozását kezdeményezte, amelyek biztosítani tudják az információ- és tudáscserét a romániai és magyarországi – intézményi és személyi – elit, illetve magyar közösség tagjai és csoportjai között.

A Demokrácia Központ hálózatosan működő öntevékeny, önkéntes, társadalmi közcélú, szolgáltató és jogvédő, nem nyereségorientált intézmény, melyen keresztül az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács állandó infrastrukturális hátteret biztosít célkitűzései megvalósításához. Románia-szerte jelenleg 30 ilyen központ működik. Beváltották-e a hozzájuk fűzött reményeket, kérdezzük

Toró T. Tibortól

, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökétől. - Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tavalyi év végén azért hozta létre e Demokrácia Központ hálózatát, hogy közvetlenebbé tegye a közösség és a politikai képviselet közötti kapcsolatot. Menet közben derült ki, hogy az idei esztendőt nagyon komoly feladat fogja lekötni, a kedvezményes honosítás törvényének a gyakorlatba ültetése, amely január elejétől indult el. Ebből a szempontból is felfedeztük a Demokrácia Központokban rejlő lehetőségeket. Együttműködési megállapodást kötöttünk a Külügyminisztériummal, a Közigazgatási Minisztériummal és az ezért felelős illetékes miniszteri biztossal. Ennek nyomán fejlesztettük a hálózatunkat, most már 30 Demokrácia Központot üzemeltetünk Románia-szerte - elsősorban megyeközpontokban, de olyan vonzáskörzetek központjaiban is, ahol a magyarság jelentősebb számarányban él. Tevékenységünk nagy részét még mindig a honosítási törvény köti le, hiszen az érdeklődés töretlen, gyakorlatilag több hónapos előjegyzéssel dolgoznak nem csak a külképviseletek, hanem a Demokrácia Központok is. Úgy gondolom, hogy az elkövetkező két, három évben ez így is lesz, mert másfél millió ember vár arra, hogy magyar állampolgárságot kapjon, vagy újrahonosítsa státusát. Ezen kívül kinéz még néhány feladat. Egyrészt a nyelvi jogok kérdésében van még tenni való, vagy az önkormányzatok, civil szervezetek működésének a segítésében. A legnagyobb kihívás a Mikó Imre-terv gyakorlatba ültetése, illetve az ebből származó feladatok.

- A Mikó Imre-terv a magyarországi Széchenyi-terv mintájára jött létre hasonló szándékkal?

- Ihletője valóban az Új Széchenyi-terv volt. Szükség van egy Kárpát-medencei magyar gazdaságfejlesztő tervre, ez már régóta napirenden szerepel. A Mikó Imre-terv gondolat Matolcsy György miniszter úr és Tőkés László egyik találkozóján merült fel, őket lehetne ötletgazdának tekinteni. Nagyon jó együttműködés alakult ki egyrészt a Gazdasági Minisztérium, másrészt a minisztériumnak alárendelt stratégiai tervezési intézmények és az erdélyi magyar szellemi elit tagjai között. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács örömmel vállalta fel a koordinációs szerepet, összehoztuk és egy asztal köré ültettük le a szakembereket. A vitairat első változata a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen került bemutatásra. Most indult el az erdélyi társadalmi vitája ennek a kérdésnek. Erdély nagyobb településein egy szélesebb körű szakértői beszélgetéssorozatot tervezünk, aminek éppen Temesvár most az egyik állomása. Örömünkre szolgál, hogy a szegedi kormányhivatal vezetője vendégként itt lehet. B. Nagy László Csongrád megyei kormánymegbízott mindig is értően fordult a határon túli ügyek felé, gazdasági szakemberként is számítunk a segítségére. Szerintünk az egész magyar közigazgatás érdekelt egy ilyen terv sikerre vitelében. Ez nem egy exkluzív, steril projekt, hiszen a Kárpát-medence egységes gazdasági övezet, másrészt a magyar közösségek területe. Ezt a kettőt kellene úgy összeházasítani, hogy a magyar közösségek a szülőföldjükön boldoguljanak, gyarapodjanak. Ennek egyik motorja a gazdaságfejlesztés. A Mikó Imre-terv megpróbál erre keretet teremteni, célokat és feladatokat megfogalmazni az itteni magyar közösség, a magyar kormány és a román végrehajtó hatalom, a román kormány és politikum számára. - Az EU-t szándékosan nem említette? - Nem, ez lenne a harmadik forrás. Saját önerő és magyar közpénzek mellett a harmadik jelentős forrás az uniós lehetőségek felkutatása. - Mekkora időintervallumra szól a Mikó Imre-terv? - Középtávú tervről van szó, 2020-at céloztuk meg. A tervnek vannak rövid távú vonatkozásai is, jó néhány intézményt meg kell teremteni, felépíteni, erről ugyancsak szó van a vitairatban. Jelenleg a tervezési fázisban vagyunk. A Demokrácia Központok úgy jönnek a képbe, hogy egyféle egyablakos hivatalok lehetnének, amelyek gyakorlatilag a magyarországi kormányhivatalokhoz hasonlóan tevékenykednének. A különbségeket is észlelni kell, hiszen az egész hálózat egy civil alapú kezdeményezés, de a civil szféra együttműködése ilyen szempontból akár példamutató is lehet. A honosítás mellett új feladatokkal is bővülhet a központok tevékenysége, nyelvi és egyéb monitoring rendszerek mellett ez jó hosszú időre elláthatja munkával az itt dolgozókat. - Mit tartalmaz a Csongrád Megyei Önkormányzattal közösen kidolgozott projektjük? - Egy határon átnyúló együttműködésről beszélünk a HURO-program keretében. Egyházi turizmus címszó alatt hirdettek pályázatot. Tulajdonképpen Ópusztaszer és a temesvári református központ együttműködéséről van szó. Ez utóbbit Makovecz Imre tervezte, közösségi központ, templom és kulturális központ felépítése a cél. Egy évtizeddel ezelőtt kezdődött meg az építkezés, de forráshiány miatt nagyon lassan haladtak a munkálatok. Ezért kell kihasználni minden lehetőséget. Az uniós együttműködés pontosan ezt célozná meg. Az ópusztaszeri nemzeti emlékhelynek a minél szélesebb körű hasznosítása, fejlesztése lenne egyik oldalon, másikon pedig a temesvári Új Ezredév református központ a maga apportjával. A Csongrád–Temes-együttműködés nagyon jó példája lehetne ez a 1,5-2 millió eurós nagy európai projekt. Kiírása az idén történik meg, jövőre el kéne kezdeni. A következő két évnek lenne nagy terve. - Milyen konkrét fejlesztések várhatók, ha nyernek? - Makovecz Imre megálmodott egy templomot, egy kis oktatási központot és egy konferencia-központot egyben. Az alapozás megtörtént, gyakorlatilag az egyik szárny fel is épült, ebből a pályázatból a konferencia-központot és a kulturális részét lehetne fejleszteni. Párhuzamosan zajlik egyéb források előteremtése. Ez a hely otthont adhatna annak a régóta dédelgetett álmunknak is, hogy végre felépüljön egy magyar kollégium. A B. Nagy Lászlóval folytatott mai beszélgetésünkön erről is szó volt. A Bánságba idekerülő magyar egyetemisták életét ezáltal értelmessé lehetne tenni a magyar identitásfejlesztés szempontjából, másrészt itt lehetne tartani őket hosszú távon, ezáltal erősíteni azt a magyar közösséget, amely egyre inkább fogyatkozó félben van. Nagyvárosokban a magyarság nem is tudja magát reprodukálni csak úgy, ha külső segítséget kapna. A magyar kollégium ehhez lehetne megoldás.