Schmitt: Magyarország támogatja Koszovó integrációját

Magyarország következetesen támogatja a nyugat-balkáni térség, s benne Koszovó európai integrációját, Budapest kész az ez irányú magyar tapasztalatok átadására - mondta Schmitt Pál államfő szerdán a sajtónak azután, hogy hivatalában fogadta Atifete Jahjagát, a Koszovói Köztársaság elnökét.

"Megállapítottuk, hogy országaink kapcsolata kiváló, egymáshoz való viszonyunk baráti" - mondta Schmitt Pál a vendégével közösen tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette, Magyarország minden területen a kapcsolatok elmélyítésére törekszik Koszovóval, azóta, hogy mintegy három éve elismerte a balkáni köztársaságot.

Fontos Szerbia és Koszovó párbeszéde

Schmitt Pál

megjegyezte: személyesen is elkötelezte magát, hogy más országok államfőivel beszéljen Koszovó elismerése érdekében, a közeljövőben a román és a szlovák államelnöknek fogja felvetni ezt a kérdést. Elmondta, vendégével beszéltek arról, hogy Koszovót eddig 81 ország ismerte el, számuk dinamikusan nőni fog, és ígéretet tett, a magyar külpolitika minden segítséget megad ennek előmozdításához. A magyar államfő hangsúlyozta, hogy Magyarország nagyon fontosnak tartja Szerbia és Koszovó párbeszédét. Megállapította, mindkét ország célja az euroatlanti integráció, és az EU-csatlakozás egyik feltétele nyilván az lesz, hogy rendezzék a viszonyokat egymás között. Azt mondta, Magyarország fontosnak tartja, hogy Koszovó ne szakadjon le a Nyugat-Balkán európai integrációs folyamatában. Schmitt Pál arról is szólt, hogy mindkét országban sok nemzetiség él, és kifejezte megelégedését, hogy Koszovóban megadják a tiszteletet a nemzeti kisebbségeknek a nyelvhasználatot és egyéb jogokat illetően. Egyúttal biztosította vendégét, Magyarország is elkötelezett emellett. Megállapította továbbá, hogy a magyar-koszovói gazdasági együttműködésben nagyon sok a kiaknázatlan lehetőség.

Atifete Jahjaga

koszovói elnök - akinek személyében először látogat Magyarországra a balkáni ország államfője a koszovói állam 2008-as megalakulása óta - arról beszélt: budapesti látogatása során lehetősége van megismerni a magyar tapasztalatokat a demokrácia felé vezető úton, a többpárti demokrácia építésében. Az államfő megerősítette, hogy a Koszovói Köztársaság a nemzetközi közösség, az ENSZ, az EU és a NATO teljes jogú tagjává kíván válni. Úgy fogalmazott, hazája számára létfontosságú az EU-tagság megszerzése. Hozzáfűzte, teljes mértékben támogatja a Szerbia és Koszovó között az EU közvetítésével megkezdődött párbeszédet, hangsúlyozva, ez az egyetlen útja módja "a konfliktus utáni kapcsolatok rendezésének". Kifejtette, meggyőződése, hogy Szerbia és Koszovó újabb megegyezéseket fog kötni egyebek között a személyek szabad mozgásáról, a gazdasági együttműködésről, a közös határátkelők vámhivatalainak létrehozásáról. "Diplomáciai kapcsolatokat fogunk létesíteni, államközi egyezményeket fogunk kötni" - mondta, hozzátéve, reménye szerint nincs már messze az az idő, amikor a két ország kölcsönösen elismeri egymást és jószomszédi kapcsolatokat fog ápolni. (Koszovó 2008. február 17-én kiáltotta ki függetlenségét, ezt azonban Szerbia nem ismerte el.) Jahjaga egy újságírói kérdés kapcsán - mennyire lehet komolyan venni az úgynevezett Dick Marty-jelentést az egykori illegális koszovói szervkereskedelemről, amelyben állítólag

Hashim Tachi

mostani kormányfő, az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) vezetője is érintett volt - elmondta: az ügy átfogó nyomozást igényel, minden bűncselekményt fel kell deríteni, és Koszovó ebben a súlyos kérdésben teljes mértékben támogatja a nemzetközi szervezetek vizsgálati tevékenységét. A koszovói elnököt háromnapos látogatása során fogadja

Orbán Viktor

miniszterelnök és

Kövér László

házelnök is.