Öt ország fogott össze a Tiszáért

Kedvenc folyónk, a Tisza 2000-ben került a hazai és nemzetközi érdeklődés középpontjába, amikor a katasztrofális következményekkel járó ciánszennyeződés hatására komoly veszély fenyegetett, hogy teljesen eltűnik az élővilág a folyóból. Az események hatására – közben az árvíz, a belvíz és az aszály is pusztított - a közel 158 000 négyzetkilométert érintő Tisza vízgyűjtő területnek olyan környezeti, gazdasági, infrastrukturális és szociális kihívásokon alapuló komplex problémákkal kell szembenéznie, amelyek fenntartható megoldása nemzetközi összefogást igényel.

A folyó mentén fekvő 5 ország, Ukrajna, Szlovákia, Magyarország, Szerbia és Románia felelős minisztériumai közös pályázatot nyújtottak be a délkelet európai térség Transznacionális Programjához (SEE Programme) a Tisza vízgyűjtő területének fejlesztése (röviden TICAD) címen, majd a kedvező elbírálás után 2009 júniusában az érintett országok 14 szervezetének együttműködésével, a magyar fél szakmai vezetésével megkezdődött a 2 millió eurót nyert projekt megvalósítása.

A szakmai vezetést a magyarok látják el

A nemzetközi partnerség több érdekelt társszervezetet tömörít, vezetője a VÁTI (Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.), másik magyarországi partnere a DARFÜ (Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.), az IR Intelligens Régió Kommunikációs Kft. pedig alvállalkozóként vesz részt a munkában - tudtuk meg

Halász Pétertől

, a DARFÜ régiófejlesztési igazgatóhelyettesétől. A TICAD projekt elsődleges célja, hogy hozzájáruljon a Tisza térség integrált területi fejlődéséhez, elősegítse egy fenntartható gazdasági rendszer kialakítását, a természeti és kulturális erőforrások optimális használatát, a településhálózat belső és külső funkcionális kapcsolatainak erősödését. A stratégiai és szakmapolitikai javaslatok többek között az alábbi témákra fókuszálnak: a vízkészlet ésszerű felhasználása, a megfelelő földhasználat, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, különböző intézkedések területi következményeinek felismerése, a fizikai és funkcionális kommunikációs csatornák fejlesztése, a települések határokon átnyúló kapcsolatainak magújítása, közúti és vasúti határátkelők helyreállítása, a határokon átnyúló együttműködés erősítése, a természeti és kulturális értékek használatának összehangolása stb.

Helyi, regionális és nemzeti ajánlások születnek

A térség állapotának összehasonlítható/feltáró vizsgálatát az 5 országra kiterjedő közös információs-és adatbázis, továbbá a közösen kialakított vizsgálati módszer szolgálja. A külön-külön elvégzett nemzeti vizsgálatok eredményeként esettanulmányok készülnek, amelyek szintézise nyomán kirajzolódik a teljes vízgyűjtőre vonatkozó integrált területi stratégia. Kifejlesztenek egy területi tervezést támogató modellező szoftvert is, amely segíti a tervezőket és a döntéshozókat a helyi folyamatok összefüggésrendszerének felismerésében, érzékelhetővé és bemutathatóvá teszi a különböző forgatókönyvek esetén bekövetkező környezeti, területhasználati és infrastrukturális változásokat. A projekt végső munkafázisában a tervezőcsapat a közös stratégiára alapozva politikai ajánlásokat fogalmaz meg, amelyeket helyi, regionális és nemzeti szinten is elfogadásra javasol. Eddig 7 találkozó valósult meg, legutóbb éppen szeptember 20-22 között a romániai Máramarosszigeten, ahol folytatódott a munka az integrált területi stratégián. Ez év tavaszán Szeged volt a házigazda, ahol a 100-nál is több vendég megcsodálhatta az EU által támogatott megaberuházást, a mobil partfal tervét. A projekt 2012-ben záró konferenciával ér véget, addig még legalább 2-3 alkalommal találkoznak az érintettek.