Közélet

Győri Enikő: Megkérdőjeleződnek az EU alapértékei

Győri Enikő: Megkérdőjeleződnek az EU alapértékei

2011. szeptember 23., péntek
Győri Enikő: Megkérdőjeleződnek az EU alapértékei

A SZTE ÁJTK Európa-tanulmányok Központ meghívására érkezett a jogi karra és tartott előadást Magyarország helyéről és szerepéről az EU-elnökséget követően Győri Enikő, a külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára.

A vendéget

Trócsányi László

jogtudós, korábbi alkotmánybíró, párizsi nagykövetünk, egyetemi tanár mutatta be a főleg fiatalokból álló hallgatóságnak, és ő irányította az előadás után kialakult beszélgetést is. Nem túl gyakran adatik meg egy országnak az a lehetőség, hogy az unió soros elnöke legyen, ezért mindenkit érdekel, mik voltak e nagy horderejű esemény hozadékai, előnyei, esetleges hátrányai, melyek azok a sorskérdések, amelyek a kül- és belpolitikai válságoktól terhelt világunkban meghatározzák az unió jelenét és jövőjét, az integráció folyamatait.

Jól vizsgázott Magyarország

Az államtitkár asszony az elnökség hozadékairól beszélt, hangsúlyozva, hogy nagyon kevés idő volt a kormány felkészülésére, az optimális két év helyett mindössze fél év állt a rendelkezésére. A rövid idő és az 1-2 milliárdos örökölt hiány ellenére a mintegy 50 ezer diplomata fogadása, ellátása, megvendégelése jól sikerült csakúgy, mint a célul kitűzött témák napirendre tűzése, megvitatása és elfogadtatása. Ezt még az ellenzéki politikusok is készségesen elismerték. A legnagyobb dicséret talán a francia diplomácia vezetőjétől hangzott el: „a magyar elnökséggel eltűnt a határvonal az unió régi és új tagjai között”. Jól vizsgázott a közigazgatás is, szinte minden miniszternek, államtitkárnak jutott uniós feladat, a tisztviselők fél év alatt többet tanultak, tapasztaltak az EU működéséről, mint korábban bármikor. Az elnökség másik fontos hozadéka volt, hogy sikerült megnyernünk a közép-kelet európai országok támogatását, ami nagymértékben elősegítette a Magyarország által kezdeményezett témák közös elfogadását. Ezek között számunkra kiemelt jelentőségű volt az EU bővítése, új tagállamok felvétele. E témát eleinte Magyarországon kívül szinte senki sem támogatta, a közép-kelet európai országok segítsége nélkül nem is sikerült volna keresztülvinni. A román és bolgár csatlakozás után 2007-ben leállt a bővítési folyamat. Horvátország sikeresen elvégezte a házi feladatot, jól teljesített, illene bebocsátást nyernie. A lengyel elnökség alatt az integrációs folyamat nem fog leállni, tovább folytatódik a nyugat-balkáni országoknak megadandó tagjelölt státus elnyerésével.

Óva intettek a romastratégiától

Jelentős döntések születtek az egységes európai energiapolitika vonatkozásában is, továbbá kimondták, 2014-re meg kell szüntetni az energiaszigeteket, senki sem maradhat összeköttetés nélkül az energiaellátás terén. A romastratégia napirendre tűzésétől ugyancsak óvták Magyarországot, miért kell az uniónak szociálpolitikai kérdésekkel foglalkoznia, érveltek egyes tagállamok vezetői. Beigazolódott, igenis is aktuális témáról van szó olyannyira, hogy minden országnak ki kell dolgoznia a maga romastratégiáját, az adott népcsoport integrációjára, oktatására, munkahelyteremtésre vonatkozó egyedi elképzeléseket. A családpolitikai és a demográfia problémákra való figyelemfelhívás ugyancsak a magyar elnökség alatt kapott kellő hangsúlyt. Ha alacsony a születési arány, akkor ez a tendencia a gazdaság erejét is visszaveti, hiszen a gazdaság is az emberből fakad. Azért is fontos a családpolitika támogatása, hogy tanuljunk egymástól, kíséreljük meg átvenni a hasznos tapasztalatokat, honosítsuk meg a máshol jól bevált gyakorlatokat. A Duna-stratégiával kiegészülve ezek a témák nem kizárólag önös nemzetpolitikai szempontból bizonyultak fontosnak, egybeesnek a többi tagállam érdekeivel, összeurópai kérdéseket vetnek fel. A kérdésre, hol tart most az unió, az államtitkár asszony már nem volt annyira optimista. A magyar elnökség alatt nem sikerült tető alá hozni a gazdasági kormányzásra vonatkozó 6-os jogszabály-csomagot, amely szigorúbb, feszesebb gazdálkodásra kényszerítette volna a kormányokat. A válság azóta még jobban elmélyült, egyre több ország került adósságcsapdába, egymást követik a leminősítések, az idő is egyre inkább fogytán van. Megszorításokkal nem lehet foglalkoztatást növelni, gazdasági növekedést generálni, csakis a piacok kiterjesztésével, belső tartalékok bevetésével, esetleg az adórendszerek harmonizációjával.

Ádáz harc kezdődik az EU-ban

Győri Enikő szerint hamarosan ádáz harc kezdődik a tagállamok között, hiszen hamarosan napirendre kerül az Unió 2014-2020-ig terjedő pénzügyi terve. A nettó befizetők a válságra hivatkozva kevesebbet szeretnének befizetni a közösbe, a kohéziós országok meg értelemszerűen az ellenkezőjét. A mezőgazdaságának felkarolása és támogatása nem csak az egészséges élelem előállításáról szól, hanem a versenyképességről, a vidéki életforma, életmód elterjedéséről, hiszen az Unió nemcsak városokból áll. A magyar diplomácia számára a legfontosabb, hogy Magyarország ne járjon rosszabbul, mint eddig. Románia és Bulgária technikailag felkészült a schengeni csatlakozáshoz, teljesítette a feltételeket, két tagállam, Hollandia és Finnország azonban nem támogatta a korábban meghatározott szeptemberi időpontot. Tanulság: sokszor az instabil belpolitika is kiszámíthatatlan hatással van az uniós munkára.

Az államtitkár asszony szerint a válság akár 8-10 évig is elhúzódhat, ezért fel kell készülnünk. Kész receptek nincsenek, hiszen a politikusok, kormányok és parlamentek is tanácstalanok, egymásra várnak a tagországok, ki tud jobb, hatékonyabb javaslattal előállni. Nem mellékes, hogy az általunk alkalmazott ötleteket mások is megszívelik, gondoljunk csak a bankadóra és az alkotmányba is beépített fékre, amely az ország eladósodását szabályozná. Európa-szerte óriási kihívást jelent, fenn tudják e tartani a szociális értékrendet, a piacgazdaságot, a jóléti állam különböző vívmányait, vagy feladni kényszerülnek azokat. Súlyos kérdések ezek, egységes válasz sincs rájuk. Minden tagállam megpróbál a felszínen maradni, miközben a szolidaritás és egyéb, korábban oly fontos értékek egyre inkább a háttérbe szorulnak, megkérdőjeleződnek vagy elfelejtődnek. Ez elsősorban a menekültekhez való viszonyban, a szabad mozgás korlátozásában, az államhatárok újbóli felállításában jut kifejezésre. Az EU alapelveit, értékeit mindenképpen újra kell gondolni. Az államtitkár asszony előadása után számos kérdés hangzott el a schengeni határokról, az unióból való kilépés jogáról, a szerb-magyar határszakasz (osztrákok és németek szerint) kevésbé hatékony őrzéséről, a karizmatikus európai államférfiak hiányáról. Ha legközelebb eljön hozzánk az államtitkár asszony, talán optimistább összképet kapunk, zárta a rendezvényt Trócsányi László.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.