Káros-e a kerékpározás? + FOTÓK

Közlekedési kultúránk részévé vált, hogy az autózás és tömegközlekedés helyett aki csak teheti, kerékpárra pattan, így szelve át a várost − rövid távon így sokkal hamarabb elérve úti célját, mint az autósok. De vajon a városi biciklizés káros-e az egészségre, mint azt egyesek állítják?

Ha a mozgás örömét és annak hatását nézzük, akkor azt kell mondani, hogy nem, nem lehet káros. (Hiába állítják ennek ellenkezőjét például kanadai kutatók - a szerk.) Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg város levegőjét szennyező gépjárművek tömegéről. A forgalomszámlálási adatok alapján Szegeden növekszik a forgalomban részt vevő gépjárművek száma, így a szállópor által okozott légszennyezés egészségünkre nézve jelentős problémát okoz. A Kossuth Lajos sugárúton elhelyezett automata mérőállomás adatai jól mutatják, hogy az elmúlt években jelentősen romlott a légszennyezettség, az gyakran meghaladja a határértéket. Ezek a mérési adatok az átmenő forgalom megszűntével jelentősen javulhatnak.

Problémát okozhat a légszennyező anyagok belégzése

Egy felnőtt 10-20 000 liter levegőt lélegzik be naponta − körülbelül 7-14 litert percenként. De erős fizikai munkavégzés esetén – például kerékpározás a hídra fel − ez a szám 50 literre is változhat percenként. Ha a kerékpáron egy hároméves gyermeket is szállítunk, gondoljunk arra, hogy ő kétszer annyi levegőt lélegzik be, mint egy felnőtt, mivel légútjai keskenyebbek, és tüdeje még fejlődik. A légszennyező anyagok belélegzése náluk komolyabb problémát okoz, és azok hatása tovább fennmaradhat. A levegőben található részecskék szem-, orr- és torokbántalmakat okozhatnak. Az ilyen apró részecskék belégzése − melyek mélyen a tüdőbe jutnak − a véráramban elnyelődhetnek, vagy tüdő-, esetleg egyéb egészségügyi problémát okozhatnak. Természetesen nem mindenki teheti meg, hogy költözéssel biztosítsa lakhelye jó levegőjét. Annyit azonban mindenképpen érdemes megtennünk, hogy a nagy forgalmú utak mellett, a belvárosban − lehetőség szerint − használjunk szájmaszkot, ezzel is minimalizálva a szálló por belégzését. Esetleg magas légszennyezettséget mutató napokon a kint töltött időt is korlátozhatjuk. Hogy melyek ezek a napok, megtudhatjuk az Országos Légszennyezettség Mérőhálózat honlapján.

Minden városi közlekedési forma káros

Természetesen a „bringás oldalt” is megkerestük, Dovalovszki András kerékpáros aktivistának a témáról teljesen más véleménye van.

Szerinte a kérdés eldöntéséhez talán egyszerűbb kérdéseket is feltehetünk magunknak. Ha nem látunk valamit, akkor az tényleg nem is létezik? Tiszta ma Szeged levegője? Naivnak tűnő kérdések, de akkor mégis: miért hisszük, hogy ha egy zárt kocsiszekrényben utazunk, akkor elkerülhetjük a légszennyezés ártalmait? – teszi fel a csöppet sem költői kérdést András. Létezik ma egyáltalán olyan városi közlekedési forma, ami nem káros az egészségünkre? A válasz sajnos: nem. Szeged és az ország levegője egyre rosszabb minőségű. Magyarországon évente több mint 160 000 embertársunk hal meg idő előtt csak a szállópor által okozott egészségkárosodásban. Becslések szerint a magyarországi nagyvárosok lakosai átlagosan két-három évvel élnek kevesebbet a rossz minőségű levegő miatt.

Nem csoda hát, hogy a civilek minden egyes fáért, zöld területért küzdenek, hogy maradjon még valami, ami megköti a nagy mennyiségű port és gázt a városban. Miután rájövünk a szomorú tényre – ilyen levegőben semmivel sem egészséges közlekedni, létezni –, kigondolhatjuk, hogyan csökkenthetjük mégis a légszennyezés káros hatásait – folytatja az aktivista.

Meggyőződése, hogy a kerékpár a városi közlekedésben igen hasznos jármű. Azon túl, hogy nem fokozza a levegő szennyezettségét, és így áttételesen is óvja társaink egészségét, a rajta ülőnek is több előnyt nyújt: a kerékpárosnak a gépkocsivezetőknél jóval magasabban van a feje, így nem az alsó, szennyezettebb levegőt szívja be. Napjainkban szinte gyorsabb kerékpárral a város két pontja közötti távot megtenni, így a füstben töltött idő is kevesebb. A fizikai munkavégzés következtében felgyorsult vérkeringés jobb hatásfokkal működteti az immunrendszert.

Kerékpáros praktikák

Persze, bizonyára sokan tapasztalták már, hogy mennyire rossz „letüdőzni" a lámpától induló gépjárművek tömény füstjét. Ez azonban csak pillanatnyi hatás, pár méter múlva már más eloszlású „füstöt" szívhatunk, ellentétben autós társainkkal, akiknek gépjárművébe beszorul a füst, és a nehéz szellőzés miatt lassan távozik.

Ahhoz hogy, még kevesebb légszennyezést kelljen elszenvednünk, Dovalovszki András szerint célszerű a következő praktikákat alkalmazni: ha lehetőség van rá, akkor a forgalmi lámpáknál álljunk fel előre úgy, hogy az első gépjármű sofőrje mindenképp lásson bennünket! Próbáljunk meg olyan útvonalon tekerni a napi közlekedésünk során, ahol kisebb a gépjárműforgalom. Sokszor a kis utcák szebbek is, csendesebbek is, és nem feltétlen hosszabb útvonalat eredményeznek. Ne fedjük el arcunkat egy csúnya maszkkal, inkább javasoljuk családtagjainknak és munkatársainknak is a reggeli közös tekerést! Egyrészt így vidámabb a nap kezdése, másrészt annyival is kevesebb autó fog araszolni a reggeli csúcsban.

A témával kapcsolatban az aktivista ajánlja az olvasók figyelmébe Baki Ádám kisfilmjét, melyet a Szabad-Tér-Mozi vetítésein is láthatnak majd szeptemberben az érdeklődők Szeged közterein, továbbá mosolygós kerékpározást és hátszelet kíván minden bringásnak!