Közélet

Turul-ünnepség Tiszaújlakon

Turul-ünnepség Tiszaújlakon

2011. július 17., vasárnap
Turul-ünnepség Tiszaújlakon

Huszonkettedik alkalommal tartották meg vasárnap Tiszaújlakon, a Nagyszőlősi járásban a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának helyén emelt turulmadaras emlékműnél a kárpátaljai magyarság hagyományosan legnagyobb tömegrendezvényét, a Turul-ünnepséget.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) által szervezett rendezvény ünnepi szónoka,

Répás Zsuzsanna

nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár beszédében hangsúlyozta: a magyarság önfenntartásért folytatott küzdelme Kárpátalján a legkeményebb feladat a Kárpát-medencében, és méltó a Rákóczi-szabadságharc hagyományaihoz. Népes hallgatóságát arról biztosította, hogy a magyar kormány minden tőle telhetőt megtesz a kárpátaljai magyar közösség támogatása, megerősítése és boldogulása érdekében. Mint mondta, a szovjet időkben is igen komoly próbatételnek kitett 160 ezres kárpátaljai magyar közösségre példaként tekint az összmagyarság, mert példamutató az, ahogy a kárpátaljai magyarok őrzik anyanyelvüket, küzdenek önazonosságuk megtartásáért. Ez abból is látszik, hogy Kárpátalján a legkisebb az asszimiláció mértéke – emlékeztetett. A szónok kitért az anyanyelvű oktatás megőrzésének fontosságára, mert – mint fogalmazott – „az anyanyelven való tanulás egyrészt az egyik legalapvetőbb jogunk, másrészt pedig növeli a versenyképességünket a mai, gyorsan változó világban”. Magabiztos tudásra csak olyan ember képes szert tenni, aki az anyanyelvén tanul, s az anyanyelvére alapozva tud csak idegen nyelveket jól megtanulni és hatékonyan használni – fűzte hozzá. A politikus összefogásra, egymás megismerésére és támogatására szólította a Kárpát-medence magyar közösségeit, és beszédének befejezéseként elismerő szavakkal emlékezett meg a múlt héten elhunyt

Soós Kálmánról

, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektoráról.

Kovács Miklós

, a KMKSZ elnöke beszédében azt emelte ki, hogy a kárpátaljai magyarság már kétszer annyi ideje folytatja szabadságküzdelmét, mint amennyi ideig a Rákóczi-szabadságharc tartott. Most éppen azért kell harcolnia, hogy az ukrán államhatalom biztosítsa számára a saját parlamenti képviselő megválasztásához fűződő kollektív nemzetiségi jogát, mivel – mint fogalmazott – „nagy politikai hatalomra szert tett, egyébként egymás ellen küzdő két kárpátaljai ukrán-ruszin maffiózó oligarcha összefogott, hogy a korábbi választókerületek átrajzolásával a kárpátaljai magyarságot elüsse saját parlamenti képviselője megválasztásának a lehetőségétől”.

Vladiszlav Lecovics

, a Kárpáti Ruszinok Társaságának elnöke felszólalásában éltette az ezeregyszáz éves ruszin-magyar barátságot, s a Rákóczi-szabadságharcban való ruszin részvétel kapcsán a szabadság és a ruszin-magyar testvériség jelképének nevezte a Turul madarat. Az egyszerűsített eljárásban történő visszahonosításról elfogadott magyar törvényre utalva elítélte az ukrán titkosszolgálatok kárpátaljai magyarok ellen korábban indított megfélemlítési akcióját. Egyúttal arra kérte a magyar kormányt, hogy „honosítsa vissza a magyarsággal mindig szoros sorsközösségben élt kárpátaljai ruszinokat”.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.