Székelyföldi stratégiáról és médiatörvényről Tusnádfürdőn

Az autonómia jelentőségének, a székelyföldi fejlesztési stratégiáknak, a magyarországi médiatörvénynek, a román-magyar viszonynak, illetve a "magyar kártyának" a témája egyaránt szerepel pénteken a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) programjában.

A két nappal korábbi heves vihar szerencsére nem ismétlődött meg, így a tábor életében az időjárás nem okozott fennakadást. Bár kissé hűvösebb időre keltek pénteken a táborlakók, a nap kisütött, eső sem zavarta meg a tervezett előadások megkezdését. A medve hús-vér változatban és jelképes értelemben egyaránt megjelent a tábor életében. Legalábbis elterjedt, hogy az első napokban az erdőből "belátogatott" a bundás állat egy példánya, megpróbálták "tapintatosan" elhajtani, de arról nem szól a fáma, hogy sikerült-e ezt konfliktusmentesen végrehajtani. A hír valódiságát eddig még senki sem bizonyította, és a táborlakók félelem nélkül néztek a tusványosi rendezvénysorozat utolsó előtti napja elé Csütörtökön egyébként az egyik panelbeszélgetésen az előadók maguk is felhívták a figyelmet arra, hogy "a medve nem játék". Igaz, ők jelképes értelemben mondták ezt, az "orosz medvére" utalva. Az Oroszország mai szerepéről, aktuális problémáiról szóló program keretében ugyanis az előadók egyetértettek abban, hogy a problémák és gyengeségek ellenére Oroszország továbbra is a térség egyik meghatározó hatalma, és jó eséllyel pályázik birodalmának informális visszaépítésére. A magyar-orosz viszonyban központi kérdés az, hogy Oroszország mennyire veszi komolyan Magyarországot, míg a gyengélkedő Egyesült Államok és az Európai Unió geopolitikai szempontból egyszerre tekinthet rá partnerként és ellenfélként - hangsúlyozták. Egy másik beszélgetésen azt a kérdést boncolgatták, hogy van-e közös érdek Közép-Európában.

Ódor Bálint

EU-ügyekért felelős helyettes államtitkár az EU-elnökség szemszögéből vizsgálva a kérdést rámutatott, hogy a magyar kormánynak sikerült előtérbe hozni a közép-európai régiót érintő problémákat. Szerinte több közös érdeken is osztoznak a régió országai, ilyen a kohéziós politika, az agrárpolitika, az energiapolitika, illetve fontos előrelépés volt a Duna-stratégia tető alá hozása.

Szilágyi Zsolt

, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke szerint van közös érdek, csak nincs megjelenítve. A magyar EU-elnökség sikereiről szólva kiemelte a régiót érintő romastratégiát. Szilágyi szerint Lengyelországnak kulcsszerepe van abban, hogy lesz-e közép-európai együttműködés, mivel kérdéses, hogy az ilyen irányú előrelépést nem szorítja-e háttérbe a weimari háromszög, azaz Franciaország, Németország és Lengyelország együttműködése.

Becsey Zsolt

külgazdaságért felelős államtitkár szerint a közös érdek az, hogy a térség prosperáló legyen, ennek alapját pedig az erős nemzeti vállalatok adhatják. Az erős vállalati szektor erős kutatási és fejlesztési tevékenységet jelent. Becsey szerint azért kell közösen fellépni, hogy ne alakuljon ki egy "másodosztályú" Európa.