Bölcskei tiszta alapot szeretne az új egyházügyi törvénytől

A Magyarországi Református Egyház (MRE) reméli, hogy a kedd hajnalban elfogadott új egyházi törvény új és tiszta alapot teremt az állam és egyház együttműködéséhez - közölte Bölcskei Gusztáv püspök, a zsinat lelkészi elnöke kedden az MTI-vel.

Bölcskei Gusztáv

úgy fogalmazott: "Bízunk abban, hogy a törvény elfogadásával az egyházunk által is régóta hangoztatott szempont, az úgynevezett üzleti egyházak tevékenységének kiszorítása is egyértelműen megvalósul, és ily módon megszűnik az állami költségvetésből a különböző jogcímeken való felesleges pénzkiáramlás". Mint az MRE kommunikációs szolgálata által az MTI-hez eljuttatott közleményben olvasható, az egyház elnöksége várakozással tekint - az új egyházi törvény által immáron kialakított keretek alapján - a következő hetekben, hónapokban az egyház életét és szolgálatát is érintő további törvények és koncepciók egyeztetése elé, ezek közül különösen is kiemelve a köz- és felsőoktatás, valamint a szociális tevékenység kérdését. Utaltak arra, hogy a törvény eredeti koncepcióját és annak szövegszerű változatát az előkészítés során az MRE elnöksége megismerhette és véleményezhette. Az utolsó tárgyalási napon benyújtott fideszes módosító javaslat ugyanakkor "meglepetésként érte az egyházvezetést". Az MRE álláspontja szerint elképzelhető, hogy az új koncepció szerint elfogadott törvény az egyház és az állam kapcsolattartása szempontjából megfelelő keretet ad. A KDNP eredeti egyházügyi törvényjavaslata még három kategóriát rögzített: a bevett, illetve elismert felekezeteket, a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházakat, amelyekkel a kormány megállapodást köt, illetve további olyan egyházakat, amelyek országos lefedettségűek, illetve világvallásokhoz kötődnek, és jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek. Az utóbbi két kategóriát azonban végül nem vezették be, s a törvényben csak 14 egyházat rögzítettek. A jogszabályban nem nevesített és nem kategorizált vallási közösségek egyházi nyilvántartásba vételéről az eredetileg tervezett Fővárosi Bíróság helyett a parlament dönthet majd, kétharmados többséggel. A törvény szerint az egyházakkal való kapcsolattartásért felelős tárcavezetőnek a Ház elé kell terjesztenie annak az egyháznak a megszüntetésére vagy törlésére vonatkozó javaslatot, amely felhagy a tevékenységével, és vagyonáról nem rendelkezik. Jogutód nélkül akkor szűnik meg egy egyház, ha feloszlását legfőbb szerve kimondta. Az a korábban javasolt passzus azonban, hogy a bíróság - majd a módosítások nyomán a parlament, illetve miniszter - törölheti a nyilvántartásból azt az egyházat, amelynek tevékenysége az alaptörvénnyel ellentétes, jogszabályba ütközik, illetve amelynek tényleges tevékenysége alapján a nyilvántartásba vétel nem történhetett volna meg, nem szerepel a jogszabály végső változatában.

MSZP: egyháztörténeti gyásznap volt a hétfői

Az MSZP szerint a hétfő, amikor a parlament kormánypárti többsége elfogadta az új egyházügyi törvényt, egy "egyháztörténeti gyásznap" volt.

Nyakó István

az MTI-nek kedden azt mondta, hogy a szavazás méltatlan volt az egyházakhoz valamint a vallási és a lelkiismereti szabadsághoz. A politikus úgy fogalmazott, hogy hétfőn "nem történt más, minthogy a Fidesz frakció leszavazta a KDNP négy képviselője által beterjesztett egyházügyi törvényt", majd előállt a sajátjával, amit éjszaka elfogadtak. A képviselő kritikán alulinak nevezte, hogy hétfőn a Házban háromszor szakították meg a parlament munkáját azért, hogy az alkotmányügyi bizottsági ülésén "a Fidesz a KDNP-vel vitatkozva" az utolsó pillanatban is módosítson a normaszövegen. Az MSZP alapvető problémájaként említette, hogy a jogalkotó húsz év működést kér az egyházzá nyilvánításhoz. Felhívta a figyelmet, hogy azok az egyházak, amelyek "a diktatúra időszakában működhettek", most tovább folytathatják tevékenységüket, de azok amelyek "a szabad Magyarországon alakultak és nyerhettek egyházjogot", már nem. A képviselő a KDNP elnökének, Semjén Zsoltnak a keddi sajtótájékoztatójára reagálva azt mondta, hogy ők a törvény elfogadását semmiképpen sem fejlődésnek, sokkal inkább visszalépésnek látják. Hangsúlyozta, hogy a visszalépést nem az elmúlt nyolcvan évhez méri, mert nem a Horthy-, Rákosi- vagy Kádár-korszak egyházügyi politikáját tartják mérvadónak, hanem az 1791-től az 1900-as évek elejéig tartó időszak "rendkívül nyitott és progresszív törvénykezését". Emlékeztetett arra, hogy ebben a bő száz évben vált ketté az állam és az egyház, ekkor lett egyenlő minden egyház, fogadták el a vegyes házasság rendszerét, a polgári anyakönyvet és házasságkötést. A hétfőn elfogadott törvényt viszont úgy minősítette, hogy azzal az állam felmondta a világnézetileg semleges oktatás garantálását, mert a jövőben az egyházi fennhatóság alá kerülő intézményekből el lehet bocsátani a fenntartó egyház hittételeit nem követő alkalmazottakat és nem kell felvenni az egyház szokásait nem követő gyerekeket. Hozzátette, hogy eközben az intézmények továbbra is az adóbevételekből működnek majd. Rossz útnak nevezte azt is, hogy a törvény definiálja a vallás fogalmát. "Nem ülnek istenek a parlamentben, hogy megmondhassák, mi a vallás és hogy kinek mi a vallás" - jelentette ki a képviselő, aki szerint legfeljebb azt lehetne megmondani, hogy a politikusok mit nem tartanak vallásnak. Nyakó István hangot adott annak a véleményének is, hogy a döntéshozók az egyházak állam előtti egyenlőségének elvét mondták fel, amikor 14-et kiemeltek a többi közül. Egyúttal rémisztőnek nevezte azt is, hogy a törvény életbe lépése után már nem a független bíróság, hanem a politika dönt majd az egyházzá nyilvánításról. Leszögezte, hogy az MSZP - ahogy módja lesz rá - orvosolni fogja a súlyos visszalépéseket.