Közélet

Zombori: A magyar jogrend megcsúfolása történt (FRISSÍTVE)

Zombori: A magyar jogrend megcsúfolása történt (FRISSÍTVE)

2011. június 2., csütörtök
Zombori: A magyar jogrend megcsúfolása történt (FRISSÍTVE)
Jogi lépéseket fontolgat Zombori István az ellene lefolytatott fegyelmi eljárás módja miatt. A nyugalmazott múzeumigazgató kifogásolja, hogy nem értesítették időben a Fegyelmi Tanács üléséről, illetve többek között azt is, hogy fel sem szólalhatott, nem reagálhatott az ellene felhozott vádakra egyetlen alkalommal sem. Mint ismeretes, a megyei közgyűlés legutóbbi, május 27-i ülésén immár harmadjára ült össze a Fegyelmi Tanács, s döntést hoztak a Zombori István ellen indított fegyelmi eljárás ügyében. A nyugalmazott múzeumigazgatót kilenc pontban marasztalták el, a határozatot közvetlenül a zárt ajtók mögött folytatott tárgyalás után olvasta fel Magyar Anna közgyűlési elnök. Az ülésen sem Zombori, sem jogi képviselője nem vett részt, amivel kapcsolatban portálunknak elmondta, hogy egy nappal az ülés előtt értesítették őket. Ügyvédjének Pesten volt tárgyalása aznap, s Zombori István sem tartózkodott Szegeden. „Csak csütörtökön délután kaptuk meg az általam kért igazságügyi szakértői véleményt is, s ennek tanulmányozása időbe telik” – érvelt Zombori István.

Kronológia

2007. július 1.: öt évre Zombori Istvánt nevezték ki megyei múzeumigazgatónak. 2011. február: belső ellenőri vizsgálat zajlott a múzeumban. 2011. március 25.: a megyei közgyűlés zárt ajtók mögött fegyelmi eljárás indításáról döntött Zombori István ellen. 2011. április 15.: nyugállományba helyezik Zomborit a közalkalmazotti törvényre hivatkozva, ugyanis betöltötte 62. életévét. 2011. április 21.: a közgyűlés ülésén szakértői vélemény bekérését javasolja Gémes László (Fidesz), amit elfogadnak, így a fegyelmi tárgyalás elhalasztásáról döntenek. 2011. május 11.: igazságügyi szakértő bevonását kérte Zombori István az eljárásban, így a fegyelmi tárgyalás újfent pár percig tartott. 2011. május 27.: a Fegyelmi Tanács zárt ajtók mögött határozatot hozott, elmarasztalták Zombori Istvánt, s egyben megszüntették a fegyelmi eljárást. Az ülésen az érintett nem volt jelen.

Hiába kérték a tárgyalás elnapolását

Jogi képviselője a pénteki közgyűlés előtt néhány órával benyújtott egy hivatalos levelet, amiben jelezte, ragaszkodnak ahhoz, hogy személyesen részt vehessenek a tárgyaláson, illetve mivel aznap ez nem volt lehetséges, elnapolást kértek. Erre egyébként lett volna lehetőség, hiszen június 5-éig kell lezárni a májusban indult eljárást. Zombori kérte azt is, hogy az igazságügyi szakértő legyen jelen a tárgyaláson, hogy kérdéseket lehessen neki feltenni. A februári belső ellenőri jelentésnek – mely után elrendelték a fegyelmi vizsgálatot – csupán a jelentéstervezetét kapta meg az azóta nyugalmazott múzeumigazgató. „Ezután Magyar Anna elnök asszony behívatott, és közölte, hogy azonnal mondjak le, vagy ha nem, akkor rögtön fegyelmit indít ellenem. Azt feleltem, hogy természetesen nem mondok le, mert abban a tervezetben szereplő megállapítások nem valósak, elfogultak, és semmiképpen nem állnak arányban egy lemondással” – tájékoztatott Zombori. A március 25-én elrendelt fegyelmi pontjai azonosak voltak a belső ellenőri jelentéssel, s ezzel kapcsolatban megtudtuk, hogy előző nap történt egy egyeztetés, ahol az igazgató reflektált az abban szereplő kifogásokra, s érvei egy részét el is fogadták. „Ehhez képest az egy nappal később elrendelt fegyelmi vizsgálatra hivatkozva kiderült, hogy a jelentést mégis meghamisították. Amit előző nap megcáfoltam, azt mégis az eredeti változatban szerepeltették” – közölte.

A „vádlottat” meg sem hallgatták

Az eljárás során az újabb meglepetés akkor érte őt, amikor április 15-i nyugdíjazása után mégiscsak folytatták az ellene indított fegyelmit. Zombori István szerint az első érdembeli tárgyalás a harmadik lehetett volna, hiszen az első két alkalommal szakértői vélemények bekéréséről döntöttek mindössze. „Önmagában az is vérlázító, hogy a megye egy ilyen fontos intézményének első számú vezetője indított fegyelmi tárgyalását egy rendes közgyűlés huszonvalahány napirendi pontja közé beszúrja. Hiszen egy tényleges, bizonyítással egybekötött tárgyalás akár több óráig is eltarthatott volna” – vélekedett az elmozdított megyei múzeumigazgató. Legnagyobb sérelme, hogy semmiféle lehetőséget nem kapott a védekezésre, egyetlenegy alkalommal sem hallgatták meg, s egy kérdést sem intézett hozzá senki az eljárás során. „Ez tulajdonképpen egy komédia volt, egy tárgyalási színjáték, ami lezárult úgy, hogy én, a fegyelmi eljárás alá vont személy egyetlen egy szót nem szólaltam meg” – minősítette az eljárás lezárásának módját. Mivel felmentési idejét tölti, és ez év december 15-éig még él a munkaviszonya Zomborinak, munkaügyi szankciót is lehetett volna ellene foganatosítani. Szerinte a fegyelmi eljárás során megállapított kilenc pont nem felel meg a valóságnak, ezért nem bocsátották el például fegyelmivel azonnali hatállyal. „Hogyha ezekből a pontokból csak egy is igaz volna, akkor nyugodtan el lehetne engem bocsátani. Mivel semmiféle bizonyítási eljárás nem volt, és tulajdonképpen semmiféle valóságalapja nincs az ott leírtaknak, ésszerűbb volt kiadni egy ilyen közleményt, s befejezni a vizsgálatot” – értékelte a kilenc pontos határozatot. Zombori István hangsúlyozta, hogy nem magát a fegyelmi eljárás indítását kifogásolja, hanem lefolytatásának módját, mely során szerinte törvénysértést követtek el, s ránézve megalázó módon jártak el. „2011-ben Magyarországon az, hogy jogi ismeretekkel rendelkező önkormányzati szerv ilyen módon járjon el, az az eljárás és a magyar jogrend megcsúfolása” – vélekedett. Leszögezte: éppen ezért megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy miként tudja a jog eszközeivel élve a maga igazát érvényesíteni.

A Csongrád Megyei Önkormányzat reakciója

Cikkünk megjelenését követően a megyei önkormányzat közleményben reagált Zombori István nyilatkozatára. „A 2011. június 2. napján a Szegedma internetes portálon „Zombori: A magyar jogrend megcsúfolása történt” címmel megjelent írással kapcsolatban a Csongrád Megyei Önkormányzat az olvasók hiteles és objektív tájékoztatása érdekében az alábbi közleményt teszi. 1. Nem felel meg a valóságnak a cikk azon állítása, hogy Zombori István az ellene folyamatban lévő fegyelmi eljárásban védekezését nem adhatta elő. Ezzel szemben a valóság az, hogy az eljárás alá vont közalkalmazott védekezését szóban és írásban is előterjesztette, amelyekről jegyzőkönyvek állnak rendelkezésre. 2. A 2011. május 11. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson mind Zombori István, mind jogi képviselője a rendelkezésre álló jegyzőkönyv tanúsága szerint hozzájárult ahhoz, hogy a jogszabályban meghatározott 3 napos értesítési határidő ne kerüljön alkalmazásra a következő fegyelmi tárgyalás megtartása során. Ennek célja az volt, hogy a Megyei Önkormányzat az ügyet a bekért szakértői vélemény beérkezését követően minél hamarabb tárgyalni tudja, és lehetőségekhez képest le tudja zárni. A szakértői vélemény a beérkezését követően haladéktalanul megküldésre került Zombori István és jogi képviselője részére. A 2011. május 27-ei közgyűlésről az értesítést a fegyelmi tanács 2011. május 25. napján eljuttatta Zombori István jogi képviselőjének. A fentiekre tekintettel a közalkalmazott minden alap nélkül hivatkozik arra, hogy a 2011. május 27-ei fegyelmi tárgyalásról nem kapott határidőben értesítést. 3. Nem felel meg a valóságnak a cikk azon állítása, hogy a Csongrád Megyei Önkormányzat elnöke azt közölte volna Zombori Istvánnal, hogy azonnal mondjon le, vagy ha nem, akkor rögtön fegyelmit indít ellene. A valóság az, hogy a Megyei Önkormányzat Elnöke ilyen választás elé soha nem állította Zombori Istvánt. 4. Valótlanul állítja a cikk azt, hogy Zombori Istvánt a fegyelmi tanács elmarasztalta volna. Ezzel szemben a valóság az, hogy az egyhangúan elfogadott fegyelmi határozat 9 pontban megállapította a kötelezettségszegéseit, azonban a fegyelmi eljárást megszüntette Zombori Istvánnal szemben, vagyis sem elmarasztalás, sem fegyelmi büntetés kiszabására nem került sor.”
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.