Civil szerepvállalás a nyugat-balkáni megbékélésért

Hiába van rég vége a délszláv válságnak, a volt Jugoszláv utódállamok lakói közül még mindig sokan néznek „ferde szemmel”, netán gyűlölettel szomszédjukra. Ezen a helyzeten is javítani kívántak egy konferenciasorozattal, melynek utolsó állomása áprilisban volt a bosznia-hercegovinai Mosztárban. A projekt tapasztalatairól is szó esett a Szegedi Közéleti Kávéház legutóbbi összejövetelén, ahol a szabadkai Helyi Demokrácia Iroda igazgatója tartott előadást, illetve levetítették azt a három kisfilmet, melyeket a konferenciák helyszínein készítettek.

A európai uniós integrációt hivatottak elősegíteni az Európa Tanács támogatásával megalakított Helyi Demokrácia Irodák, ám a szabadkait még 1993-ban, a balkáni háború alatt hozták létre, így magától értetődő, hogy az etnikai ellentétek enyhítésével is foglalkoznak. A szabadkai Helyi Demokrácia Iroda igazgatója,

Sztanka Parac-Damjanovic

elmondta, hogy projektjük legfontosabb célja a kapcsolatteremtés volt. A szerbiai Szabadka, a horvátországi Eszék, illetve a bosznia-hercegovinai Mosztár egyaránt kiváló helyszínnek bizonyult, s egy valóban létező kommunikációs híd alakult ki, ezáltal a városok közötti kapcsolat sokkal közvetlenebb lett. „A három helyszín közül Mosztár volt a legérdekesebb, s nem csupán a háború okozta pusztítások és szenvedések miatt, hanem mert még ma is egy megosztott város” – tájékoztatott az igazgató. Mint Sztankától megtudtuk, legfontosabb feladatuk a kisebbségi jogok védelme, illetve azoknak az intézményeknek és szervezeteknek a jogi helyzetének rendezése és segítése, amelyek az etnikai kisebbségek jogait biztosítanák. A fiatalok mozgósítása is a projekt fő eleme volt, számukra úgynevezett együttműködési táborokat és képzésekkel egybekötött találkozókat szerveztek. Jól mutatja a nemzetiségi ellentéteket, hogy bár már bő másfél évtizede vége a háborúnak, a szomszédos országokban most először jártak a fiatalok.

A projekt egyik eredménye, hogy mindhárom városban készült egy-egy kisfilm, melyek legfontosabb témája a kibékülés. Ezekben arról kérdezték az embereket, hogy miként látják az etnikumok helyzetét, s a közös jövőt. Sztanka Parac-Damjanovic az alkotások különlegességeként említette, hogy brit kollégáik készítették, így érdekes az is, hogy ők miként látják a balkáni országokat és eseményeket. A zárókonferencia érdekes momentumaként Sztanka megemlítette, hogy a szabadkai és a mosztári elnök régi ismerőként köszöntötte egymást, hiszen harminc évvel ezelőtt együtt dolgoztak egy ifjúsági programban, ám akkor még Jugoszláviában. A bosznia-hercegovinai találkozón 350 szervezet és intézmény képviselője vett részt, köztük szegedi önkormányzati képviselők és a Szegedi Horvát Kisebbségi Önkormányzat is. „A Szeged és Szabadka közötti eddig is jó kapcsolat most tovább erősödhet, és úgy gondolom jó példát szolgáltathatunk más városoknak is. Sikeres együttműködésünket közvetítettük az Európa Tanács felé is, akik támogatnak bennünket” – tette hozzá a szabadkai Helyi Demokrácia Iroda igazgatója. Beszámolt arról is, hogy az Európa Tanács minisztereinek májusi közgyűlésén egy hetven oldalas tanulmányban értékelték az interkulturális városok együttműködését, s a tanulmányban jó példaként kiemeltek között van Szabadka is. Az esten

Marjanovic Dusán

, aki a Szegedi Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke arról beszélt, fontos, hogy ne csak lássuk és halljuk egymást, hanem ténylegesen ismerjük meg egymás kultúráját. Ez az interkulturalizmus lényege, és szerinte ebből a megismerésből származhatnak barátságok, illetve ebből teremthető béke és egyetértés. A Közéleti Kávéház mint intézmény nagyon megtetszett a szabadkai Helyi Demokrácia Iroda igazgatójának, s azt tervezi, hogy elindít egy hasonlót Szabadkán is.