Eltérnek a szegediek pártpreferenciái az országos átlagtól

Másfélszeres Fidesz-előny mérhető Szegeden, jóformán stabilan a tavalyi választások óta, viszont kisebb a két párt közti különbség, mint országosan. A Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszékének legfrissebb Szeged Studies kutatásából más helyi sajátosságok is kiderültek: a Jobbik kisebb, míg az LMP az országos átlagnál nagyobb támogatottságnak örvend. Azt is vizsgálták, kit választanának polgármesternek a lakosok, e téren Botka László jelentős előnyre tett szert a tavaly mért, illetve a választásokon elért eredményéhez képest.

Az összes válaszadó közül egy most vasárnapi országgyűlési választáson 24 százalék a Fideszre, 16,2 százalék az MSZP-re, 5,1 százalék a Jobbikra és 8,6 százalék az LMP-re voksolna – mondta

Feleky Gábor

tanszékvezető a március 18. és április 12. között 1230 szegedi felnőtt lakos személyes megkérdezésével végzett Szeged Studies felmérés pártpreferenciákra vonatkozó eredményeit ismertető sajtótájékoztatón. Hozzátette: több mint 40% megtagadta a választ, nem tudta, kire szavazna vagy egyik pártot sem támogatná. Az egyetemi docens hangsúlyozta, valamivel az országos átlag alatti ez a 40%-os arány, hiszen a Szonda Ipsos legutóbbi felmérése most először 50% fölött mutatta ezt a kategóriát. Az egyik „szegedikum” abban mutatkozik meg, hogy országosan a közvélemény-kutató cégek mérései szerint a Fidesz 50-55%-os támogatottsággal bírt áprilisban, ehhez képest az MSZP több mint 30%-kal kisebb támogatottságot mondhatott magáénak. Szegeden a két párt közti különbség ennek gyakorlatilag a fele, vagyis 16%, itt másfélszer annyi szimpatizánsa van a kormányzópártnak, mint a szocialistáknak. A másik két parlamenti párt esetében is az országos adatoktól eltérő helyzet bontakozott ki a Szeged Studies felmérésből. A Jobbikot országosan három nagy kutatócég 13-17% között mérte, ezzel szemben itt 9%-ot hoztak. Az LMP-t ellenben alacsonyabbra mérik országosan, 5 és 10% közé teszik támogatottságát, míg Szegeden majdnem elérik a 15%-ot. A szociológus hallgatók által végzett felmérés azt mutatja, hogy a biztos pártválasztók között 41,6% a Fidesz, 28,1 az MSZP, 8,9 a Jobbik és 14,8 az LMP támogatottsága, és a válaszadók 6,6% más pártot jelölt meg.

Kiegyenlítettek az önkormányzati pártpreferenciák

Egy helyhatósági voksoláson lényegesen kiegyenlítettebb lenne az MSZP-Fidesz verseny – közölte a kutató. A biztos pártválasztók közül 38,2 százalék a Fideszre, 42,7 százalék az MSZP-re, 5,9 százalék a Jobbikra, 7,8 százalék az LMP-re voksolna. A felmérésben azt is vizsgálták, kit választanának polgármesternek a Tisza-parti város lakói. Az összes válaszadó több mint fele – 51,3 százaléka –

Botka Lászlót

támogatná,

B. Nagy Lászlóra

16,3 százalék voksolna. A biztos választók körében pedig 61,8 százalék szavazna a szocialista politikusra, míg fideszes vetélytársának a voksok 21,6 százaléka jutna. Ebben az eredményben a személyről alkotott képnek van nagy jelentősége a tanszékvezető szerint. Országosan is kivétel volt a nagyvárosok esetében, hogy a szocialista polgármester maradt a város élén. „Véleményem szerint a polgármester igyekezett is felépíteni azt az imázsát, hogy kiegyensúlyozott erőviszonyok között ő együttműködésre törekszik a másik féllel az önkormányzatban. A médián keresztül számos olyan jel érkezett, hogy adott esetben a másik fél igyekszik érvényesíteni a relatív többségéből adódó előnyeit, és nagy valószínűséggel viszonylag pozitív kép jött át a médián keresztül a polgármester tevékenységéről, amit ő tudatos kommunikációval igyekszik is építeni” – magyarázta a nagy különbségek egyik okát Feleky Gábor. A tanszékvezető elmondta, a Szeged Studies felmérést 2000 óta készítik el a szociológushallgatók bevonásával, a diákok kérdezőbiztosi munkáját külső cég is ellenőrzi, a felmérés teljes mintára vonatkozó hibahatára 3,5 százalék.

Miért titkolják pártpreferenciáikat az emberek?

A tanszékvezető által rejtőzködőknek nevezettek köre évekre visszamenőleg nagyon magas. Most például 42, de 2010-ben a választások évében elérte 45%-ot. Feleky Gábor részben a társadalmi légkörrel magyarázza, hogy sokan nem válaszolnak. „Fontos, hogy egy-egy adott párt melletti szimpátiánkat mit jelent vállalni. Ha ez esetleg stigmatizáló, akkor nyilvánvalóan kevésbé hajlamosak az emberek a vonzódásukat megfogalmazni. Ha pedig azt látják, hogy nagy a támogatottsága egy befutó erőnek, akkor nyitottabbak az emberek, sokkal inkább vállalják preferenciáikat” – magyarázta. A tanszékvezető szerint a probléma ennél sokkal mélyebben gyökeredzik azonban, szerinte a magyar társadalom egy nagyon sajátos és nehezen megfogható értékválságos időszakban van. „Olyan időszak ez, amikor a kapaszkodók nem elégségesek, bizonyos értelemben tájékozódási zavarról beszélhetünk, nehezen vállalható identitások vannak, s átalakulóban van az egész társadalom. A társadalmi értelemben vett rendszerváltás nemigazán történt meg, nem vált belülről elfogadottá ennek az új társadalomnak a működési módja, az értékrendje. Sőt bizonyos értelemben azt mondhatjuk, hogy megyünk visszafelé egy korábban megélt értékrendhez közelítve.”