Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Közélet

Százéves házakat pusztítunk, vasbeton- és kockaszörnyeket teremtünk + FOTÓK

Százéves házakat pusztítunk, vasbeton- és kockaszörnyeket teremtünk + FOTÓK

2011. május 10., kedd
Százéves házakat pusztítunk, vasbeton- és kockaszörnyeket teremtünk + FOTÓK

Avagy a Balkán kapujában csakis a pénz az úr – I. rész

„Mint a gomba” – használjuk hasonlatként e kifejezést a szaporodás, gyarapodás gyorsaságának érzékeltetésére, viszont Szegeden egy szomorú csavarral még a nyelvünk is fejre áll, ha a városunk árvíz után épült polgári házairól kell beszélnünk. Némi képzavarral élve pusztulásukat jelenleg épp a gomba szaporaságágával jellemezhetjük. Cikksorozatunkban az okokat és a lehetséges megoldásokat kutatjuk. Ahogy azt már 2010 októberében a Boldogasszony sugárúton egy újabb száz éves polgári ház lerombolásakor írott cikkünkben jeleztük, a városvezetés már sokszor bebizonyította, és ennek hangot is adott, hogy nem szeretne semmiféle korlátozást bevezetni az ingatlanfejlesztések területén. „Egy prosperáló város a jövőben képzeli el magát, és nem őriz, nem konzervál elavult struktúrákat pusztán csak azért, mert azokra szükség volt 30-40 évvel ezelőtt. Mert egy jól működő városvezetés a városát 30-40 évvel a jövőben képzeli el, és nem a múltban” – hangoztatta Botka László polgármester az épített örökségünk védelmében folyó vita kapcsán az egyik közgyűlésen. A választások után azonban új összetételű testület állhatott fel a torony alatt, melyben a polgári, a hagyományos értékrendet és a városvédelmet is magáénak valló képviselők alkothatnak többséget, ám eddig nem történt változás. 2011 májusáig az elmúlt egy évben lebontott mintegy féltucat belvárosi polgári ház mellé még egyet jegyezhetünk. A bontási listán (aminek áldozatairól itt olvashatnak) is szereplő Petőfi Sándor sugárút 28. szám alatti ingatlan egészséges, szép homlokzata is a porba hullott az elmúlt hetekben. Információink szerint egy parkoló épül a helyén.

A profit bombái pusztítják a százéves házainkat

„Ha a művelt nyugat és a honi állapotokat próbáljuk összehasonlítani, akkor kitűnik, hogy nincs az országban olyan irányadó értelmiség, amelynek vélemény-meghatározó szerepe van, ugyanakkor az anyagi potenciája is megközelítően akkora, mint a Bécsben, Berlinben vagy Párizsban élő hasonló kvalitású polgároké. Többek között ennek is köszönhető, hogy pénzpörgető zsiványok uralják az ingatlanpiacot, nem a hozzáértő, gondos szakemberek, és nem olyan értelmiségi vevők, akik felfogják ezeknek az épületeknek az értékét. Tanárok, orvosok, mérnökök, hivatalnokok ma nem tudnak úgy beköltözni belvárosi polgári házakba, ahogy mondjuk 80 évvel ezelőtt tették. Ezért ezek a nagy polgári házak az ingatlanbiznisz áldozatai lesznek, és kizárólag a maximális üzleti haszon elvei vonatkoznak rájuk, ami leginkább a bontásban nyilvánul meg” – érzékeltette a problémát Szabó László, a Szögedi Védegylet elnöke, aki képviselőként is éveken át harcolt az épített örökségünk védelméért.

A szegedi városkép gyógyíthatatlan sebei

„Mivel fék ebben a városban nincsen – helyi rendelet nem szab gátat ennek a pusztításnak –, így sorra tűnnek el a százéves, megőrzésre érdemes szép polgári házak. Sokkal több pénzt lehet ugyanis kiszipolyozni az ingatlanból, ha négyemeletes kockaházat húznak egy ’megkopasztott’ telekre több tucat lakással, mintha a régi polgári házat újítanák fel, és például egy emelet ráépítéssel toldanák meg 4-5 újabb lakással” – tette hozzá az Angliában dolgozó orvos, aki elmondta, hogy a briteknél az egységes formában épült 19. századvégi városrészekben csak ugyanolyan magasságú és anyagú házakat lehet felépíteni. Ausztriában pedig a híres tervező halála után, régi terveit felhasználva építenek Hundertwasser-házat. „Európa tele van tehát jó példákkal. Osztrák alpesi falvak többségében az építési szabályzat nem enged a hagyományostól eltérő más tetőszerkezetet, de olyan település is van, ami a belváros újépítésű házainál nemhogy a magasságot és a homlokzatot, de még a színskálát is szabályozza. Ez a különbség a gondolkodásban, értékvédelemben a nyugat-európai államok és országunk között. A szomszédban egy híres tervező halála után is megvalósítják terveit, míg idehaza a lerombolt patinás polgári házak helyén vasbeton és kockaszörnyeket teremtünk, gyógyíthatatlan sebeket ejtve a szegedi városképen.”

1890 védelemre érdemes ház

Szabó még 2003-ban indítványozta, hogy készüljön el egy építettörökség-felmérés, ami többek között Novák István és Ozsváth Gábor Dániel segítségével létre is jött. Ez a dokumentum 1890 ingatlannak a valamilyen szintű védelmét javasolta. A városvédő képviselőtársával, Juhász Gyulávala közgyűlés elé terjesztette az ügyet, de Botka László polgármester „lesöpörte” az előterjesztést azzal érvelve többek között, hogy Szegeden az ország vidéki városaihoz viszonyítva a legtöbb védett ház van. „Szeged egy különleges kincse az országnak, nem győzöm hangsúlyozni. Az árvíz utáni építkezéssel olyan értékeket kapott, ami sehol az országban sincs meg. Egy közel azonos korszak jegyeit felmutató házak ezrei díszítik a tágabb és szűkebb értelemben vett belvárost. Viszonyítsuk magunkat nyugati városokhoz, ahol ennek öt-, hatszorosa a norma!” – így Szabó.

Motiváció adókedvezménnyel, pályázatokkal?

Két lehetőség van: a tiltás, vagy a kedvezmények nyújtása; Szegeden az utóbbi modell lehetne talán célra vezető. Ha például egy árvíz után épült házat megtartva újít fel valaki, akár rá, akár hozzáépítéssel ugyanabban a stílusban, az részesüljön adókedvezményben, vagy egy erre a célra létrehozott pályázati alaphoz fordulhatna állami, vagy önkormányzati támogatás formájában. Persze a fent említett modell kidolgozása a városháza illetékeseinek a dolga lenne. Haág Zalán (Fidesz-KDNP), a Kulturális, Egyházügyi, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottság elnöke érdeklődésünkre elmondta, hogy felháborítónak tartja a rombolást, ami a város régi polgári házait érinti. Hiszen Szegedet éppen az eklektikus, az árvíz után épült hangulata miatt szeretjük, melynek arculatát a sugárutas-körutas szerkezet mellett a százéves Bécsre, Párizsra emlékeztető belvárosi házak adják. „Nem lehet, hogy a pénz, az üzleti érdek ilyen mértékben hatalmasodjon el, ezért dolgozunk ennek az attitűdnek a megváltoztatásán, és hamarosan megoldást fogunk találni, hogy ezt a tendenciát megállítsuk” – fűzte hozzá. Cikksorozatunk második részében tovább beszélgetünk a lehetséges megoldásokról Ozsváth Gábor Dániel műemlékvédelmi szakmérnökkel, aki dolgozott a fenn említett Szeged épített örökségének értékleltárán is. Lebontott házak a Boldogasszony sugárúton és a Szentháromság utcában:Boldogasszony sugárút 14. szám:Petőfi Sándor sugárút:
bontás Haág Zalán védett házak polgári házak Szabó László

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo