Nagy-Britannia felbomlásától tart a brit uralkodó annak nyomán, hogy a május eleji skóciai parlamenti választásokon abszolút többséget szerzett a tartomány függetlenségéért kampányoló Skót Nemzeti Párt (SNP).
A skót kormányt a május 5-i választások óta immár többségben vezető SNP első embere,
Alex Salmond
tartományi miniszterelnök már a választások másnapján kijelentette, hogy pártja a következő négy évben ki akarja írni a helyi népszavazást Skócia függetlenségéről. A The Sunday Times című vezető konzervatív vasárnapi brit lap értesülései szerint Skócia elszakadásának - és így az Egyesült Királyság felbomlásának - lehetősége már
II. Erzsébet
királynőt is aggasztja. Az uralkodó egy magán jellegű megbeszélésen ezt jelezte is
David Cameron
brit miniszterelnöknek. A lap forrásai szerint a királynő a skóciai választások után a Buckingham-palotában tárgyalt a konzervatív párti kormányfővel arról, milyen következményekkel járhat a monarchiára az SNP győzelme. Udvari illetékesek hivatalosan is kérték, hogy a Downing Street bízzon meg egy alkotmányjogi szakértőt az unió felbomlásáról szóló lehetséges forgatókönyvek kidolgozásával arra az esetre, ha Skóciában valóban kiírják a függetlenségről szóló referendumot, és azon az elszakadást pártolók győznek - írta a The Sunday Times. A lap udvari forrásai szerint a királynő - bár belpolitikai ügyekben soha nem fejt ki nyilvánosan véleményt - folyamatos informálást igényel ebben a kérdésben, különös tekintettel arra a kilátásra, hogy esetleg ő lehet az 1707-es angol-skót unióval létrejött jelenlegi Nagy-Britannia utolsó uralkodója. Salmond mindazonáltal rendszeresen biztosítja az udvart arról, hogy Skócia akkor sem szakítaná meg kapcsolatait a monarchiával, ha függetlenné válna Nagy-Britanniától. A skót kormányfő többször kijelentette például, hogy a független Skóciának is II. Erzsébet királynő maradna az államfője. Ez korántsem lenne példátlan alkotmányos berendezkedés: a zömmel egykori brit gyarmatokból és függő területekből álló Nemzetközösség számos független tagországának, köztük például Kanadának, Ausztráliának és Új-Zélandnak is változatlanul a mindenkori brit uralkodó az alkotmányosan elismert államfője. A brit monarchiára vonatkozó törvények bármilyen módosítását ezeknek az országoknak a törvényhozásaival is el kell fogadtatni. A skót elszakadás valós tétje azonban gazdasági jellegű. A Skót Nemzeti Párt elszakadási programja ugyanis az önálló skót állam finanszírozását nem utolsósorban az északi-tengeri brit lelőhelyekről felszínre hozott nyersolajra alapozná. Az SNP-nek már az 1970-es években is az volt az egyik politikai jelszava, hogy az északi-tengeri olaj "Skócia olaja". Mindemellett dűlőre kellene jutni Londonnal a jelentős kiterjedésű és értékű skóciai királyi birtokok és egyéb gazdálkodó egységek - például a skót tengerparton kiépülőben lévő szélerőmű-hálózat - bevételeiről is. Ezek jelenleg a Crown Estate, vagyis a Korona összesen 6,6 milliárd font (kétezer milliárd forint) értékű tulajdoni portfolióját összefogó szervezet kezelésében vannak. A királyi birtokok jövedelmi és adókérdéseit a brit pénzügyminisztérium és a Crown Estate közötti összetett megállapodás-láncolat szabályozza, amelynek szerves részét alkotják a Korona kiterjedt skóciai birtokai és más gazdasági egységei, köztük a királyi család első számú skóciai rezidenciája, Balmoral, ahol az uralkodó minden évben hónapokat tölt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.