Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Közélet

Bálint Sándor szellemi öröksége a Nyíl utcában

Bálint Sándor szellemi öröksége a Nyíl utcában

2011. május 7., szombat
Bálint Sándor szellemi öröksége a Nyíl utcában
Megnyitotta kapuit a Szegedi Napsugaras Alsóvárosi Tájház, mely a két világháború közötti népi életmód bemutatása mellett a legendás szegedi néprajzkutató, Bálint Sándor emlékét is őrzi majd. A Nyíl utcában hosszú évek kálváriája után szombaton megnyitották az Alsóvárosi Tájházat, Bálint Sándor emlékházát. A város legújabb turisztikai látványosságát a Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft. üzemelteti majd. Az ünnepi megnyitón felelevenedtek „a legszögedibb szögedi” néprajztudósunknak a munkái, hiszen hallhattunk népdalokat, mesét az ő gyűjtései közül, legénytáncot, részleteket néprajzi írásaiból, s felolvasták az utódok egy-egy mondatban lerótt tiszteletét. A megnyitón elhangzott, hogy a tájház a Bálint Sándor Emlékház és Kutatóközpont első ütemeként valósult meg. A tervező, Koczor György a megvalósítás folyamatáról beszélt kiemelve, hogy bár a néprajztudós személyesen nem kötődött ehhez a házhoz, ám mégis ez az épület szinte érintetlenül őrizte meg a múlt emlékét, így – főként, ha a hátsó területen felépül a kutatóközpont – méltón ápolja majd Szeged néprajzi örökségét. „Bálint Sándor a helyi nép kultúráját, életvitelét kutatta és a szakrális néprajzot, s e házban ez a két területe találkozik, a kultúra a kultuszból ered, mikor ember és Isten összeér, a régiek e házban így élték mindennapjaikat, s ezt próbáltuk mi is visszaadni” – mondta az építészmérnök. Az átadóünnepségen megjelent Solymos László alpolgármester és Hüvös László a körzet képviselője, humán közszolgáltatási tanácsnok is. A tájház keddtől szombatig fogad vendégeket szeptember végéig nyári nyitva tartás szerint 10-től 18 óráig.

Az előzmény

Bálint Sándor szülőházát születésének 100. évfordulóján, a civilek heves tiltakozása ellenére 2004-ben bontották le, mert a pénzügyi bizottság nem támogatta a tulajdonos igényét, aki 47 milliót érő két cseretelekért mondott volna le a bontásról, s adta volna át a szülőházat a városnak. Gyógyírként az önkormányzat létrehozott egy közalapítványt, s lefektette szándékát, hogy létrehoz majd egy tájházat (aminek ötletét már 2003-ban Szabó László képviselő egyéni indítványában benyújtotta a közgyűlés elé – a szerk.). Később a város 25 millióért vásárolt egy 1880-ban épült házat alsóvároson a Nyíl utcában, aminek a felújítására 2008-ban 30 milliót szavazott meg a testület, de időközben a DAOP (Dél-Alföldi Operatív Program) „Versenyképes turisztikai termék és attrakciófejlesztés” pályázatán a város a felújításra nyert még 67,2 millió forintot.

A ház

A város a 67 millió forintos beruházásából 12 milliónyi önrészt vállalt. A szombaton megnyílt tájház berendezését a szegedi Móra Ferenc Múzeum néprajzi gyűjteményének szakemberei a múzeum anyagából készítették. Berendezték a tiszta szobát, sarokpaddal, sarokasztallal, kenyeres kosárral, a kemencével szemben ággyal, sőt a falon szentképek és családi fotográfiák is láthatók, ugyanúgy, ahogy a ’20-as ’30-as években szokás volt. A konyhában lábasok, fazekak sorakoznak, és van egy üstház is üsttel, melyben lekvárt főztek. A kamra kétszintes, alul a pince található, az udvaron kukoricagóré. A berendezés Szabó Magdolna munkája. Bár alapvetően egy állandó kiállításról van szó, foglalkoztatóházként is működik a napsugaras tájház. A melléképületben ugyanis csoportok fogadására alkalmas teret alakítottak ki, ahol a helyi képzőművészek bevonásával különböző kézműves foglalkozásokat lehet tartani. Családi rendezvényeket is terveznek, a gyermeknapra már szervezik a programokat, de a nyári táborokból és az iskolákból is várják a gyerekeket. A tájház időszaki kiállításoknak is helyet ad majd: elsőként az egyház és a népi kultúra kapcsolatát bemutató tárlatot rendeznek augusztusban.

A tervek

Fontos feladata a tájháznak Bálint Sándor (1904-1980) szellemi hagyatékának ápolása. A néprajzkutató és művészettörténész, "a legszögedibb szögedi", a XX. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja volt, munkássága Szeged és környéke, valamint a népi vallásosság kutatásában is kiemelkedő. A mostani beruházás részeként 300 emlékérem, 10 ezer darab három nyelvű leporelló és - mintegy ötszáz példányban - Bálint Sándor életét és munkásságát bemutató képes kiadvány is készült. A tervek között szerepel egy Bálint Sándor-kutatóközpont megépítése is; ezt a beruházást a jelenlegi épület mögötti területen szeretnék megvalósítani, de ehhez további forrásokra van szükség.
Napsugaras Ház Alsóvárosi Tájház Nyíl utca Bálint Sándor

Ez is érdekes lehet

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo