Közélet

Bálint Sándor szellemi öröksége a Nyíl utcában

2011. május 7., szombat

Bálint Sándor szellemi öröksége a Nyíl utcában

Megnyitotta kapuit a Szegedi Napsugaras Alsóvárosi Tájház, mely a két világháború közötti népi életmód bemutatása mellett a legendás szegedi néprajzkutató, Bálint Sándor emlékét is őrzi majd. A Nyíl utcában hosszú évek kálváriája után szombaton megnyitották az Alsóvárosi Tájházat, Bálint Sándor emlékházát. A város legújabb turisztikai látványosságát a Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft. üzemelteti majd. Az ünnepi megnyitón felelevenedtek „a legszögedibb szögedi” néprajztudósunknak a munkái, hiszen hallhattunk népdalokat, mesét az ő gyűjtései közül, legénytáncot, részleteket néprajzi írásaiból, s felolvasták az utódok egy-egy mondatban lerótt tiszteletét. A megnyitón elhangzott, hogy a tájház a Bálint Sándor Emlékház és Kutatóközpont első ütemeként valósult meg. A tervező, Koczor György a megvalósítás folyamatáról beszélt kiemelve, hogy bár a néprajztudós személyesen nem kötődött ehhez a házhoz, ám mégis ez az épület szinte érintetlenül őrizte meg a múlt emlékét, így – főként, ha a hátsó területen felépül a kutatóközpont – méltón ápolja majd Szeged néprajzi örökségét. „Bálint Sándor a helyi nép kultúráját, életvitelét kutatta és a szakrális néprajzot, s e házban ez a két területe találkozik, a kultúra a kultuszból ered, mikor ember és Isten összeér, a régiek e házban így élték mindennapjaikat, s ezt próbáltuk mi is visszaadni” – mondta az építészmérnök. Az átadóünnepségen megjelent Solymos László alpolgármester és Hüvös László a körzet képviselője, humán közszolgáltatási tanácsnok is. A tájház keddtől szombatig fogad vendégeket szeptember végéig nyári nyitva tartás szerint 10-től 18 óráig.

Az előzmény

Bálint Sándor szülőházát születésének 100. évfordulóján, a civilek heves tiltakozása ellenére 2004-ben bontották le, mert a pénzügyi bizottság nem támogatta a tulajdonos igényét, aki 47 milliót érő két cseretelekért mondott volna le a bontásról, s adta volna át a szülőházat a városnak. Gyógyírként az önkormányzat létrehozott egy közalapítványt, s lefektette szándékát, hogy létrehoz majd egy tájházat (aminek ötletét már 2003-ban Szabó László képviselő egyéni indítványában benyújtotta a közgyűlés elé – a szerk.). Később a város 25 millióért vásárolt egy 1880-ban épült házat alsóvároson a Nyíl utcában, aminek a felújítására 2008-ban 30 milliót szavazott meg a testület, de időközben a DAOP (Dél-Alföldi Operatív Program) „Versenyképes turisztikai termék és attrakciófejlesztés” pályázatán a város a felújításra nyert még 67,2 millió forintot.

A ház

A város a 67 millió forintos beruházásából 12 milliónyi önrészt vállalt. A szombaton megnyílt tájház berendezését a szegedi Móra Ferenc Múzeum néprajzi gyűjteményének szakemberei a múzeum anyagából készítették. Berendezték a tiszta szobát, sarokpaddal, sarokasztallal, kenyeres kosárral, a kemencével szemben ággyal, sőt a falon szentképek és családi fotográfiák is láthatók, ugyanúgy, ahogy a ’20-as ’30-as években szokás volt. A konyhában lábasok, fazekak sorakoznak, és van egy üstház is üsttel, melyben lekvárt főztek. A kamra kétszintes, alul a pince található, az udvaron kukoricagóré. A berendezés Szabó Magdolna munkája. Bár alapvetően egy állandó kiállításról van szó, foglalkoztatóházként is működik a napsugaras tájház. A melléképületben ugyanis csoportok fogadására alkalmas teret alakítottak ki, ahol a helyi képzőművészek bevonásával különböző kézműves foglalkozásokat lehet tartani. Családi rendezvényeket is terveznek, a gyermeknapra már szervezik a programokat, de a nyári táborokból és az iskolákból is várják a gyerekeket. A tájház időszaki kiállításoknak is helyet ad majd: elsőként az egyház és a népi kultúra kapcsolatát bemutató tárlatot rendeznek augusztusban.

A tervek

Fontos feladata a tájháznak Bálint Sándor (1904-1980) szellemi hagyatékának ápolása. A néprajzkutató és művészettörténész, "a legszögedibb szögedi", a XX. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja volt, munkássága Szeged és környéke, valamint a népi vallásosság kutatásában is kiemelkedő. A mostani beruházás részeként 300 emlékérem, 10 ezer darab három nyelvű leporelló és - mintegy ötszáz példányban - Bálint Sándor életét és munkásságát bemutató képes kiadvány is készült. A tervek között szerepel egy Bálint Sándor-kutatóközpont megépítése is; ezt a beruházást a jelenlegi épület mögötti területen szeretnék megvalósítani, de ehhez további forrásokra van szükség.