A szegedi rektor a felsőoktatási rendszer átalakításáról

A hazai felsőoktatás kétségtelenül küzd hatékonysági problémákkal, a rendszer átalakításakor azonban a fiskális mellett a szakmai szempontokat is figyelembe kell venni - mondta Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora pénteken az MTI-nek.

Az akadémikus hangsúlyozta, eddig nem találkozott felelős döntéshozó által jegyzett, végleges tervekkel a hazai felsőoktatási rendszer átalakításával kapcsolatban. A szakmai és a hatékonysági szempontoknak azonos súllyal kell szerepelniük a rendszer átalakítása során. A hosszú távú célok és világosan kijelölt funkciók figyelmen kívül hagyásával, csupán fiskális érvek alapján létrehozott struktúra ugyan pillanatnyi megtakarításokat hozhat, de három-négy év múlva még nagyobb problémákat kell kezelni - jelentette ki a professzor. Az egyetemi tanár komoly veszélynek tartja, hogy az átalakítással kapcsolatban elindult a politikai "lobbiharc". Mint mondta, az nem fordulhat elő, hogy egy intézmény jövője az adott polgármester politikai érdekérvényesítő-képességén múljon.

Szabó Gábor

kifejtette, az SZTE nem keresi a további felsőoktatási integráció lehetőségeit, de a már meglévő szakmai együttműködések mentén elképzelhetőnek tartja kisebb főiskolák beolvadását. A rektor szerint az államilag támogatott felvételi keretszám és a diplomások részarányának növelése - amely uniós szándék is - nem egyeztethető össze. De a tervezett forráskivonás ellent mond a Széll Kálmán-terv egyik fő céljaként meghatározott foglalkoztatottságbővítésnek, munkahelyteremtésnek is. Egy 2010-es OECD-felmérés alapján az alulfinanszírozott magyar felsőoktatás képezi az egyik legolcsóbban a diplomásokat. A magyar diplomaszerzés közpénz-közhaszon aránya a legjobb három között van - közölte a rektor. A felsőoktatási intézményrendszer átalakításáról az origo.hu írt szerdán, arra hivatkozva, hogy birtokába került egy erről szóló koncepció. E szerint a mostani 29 állami fenntartású felsőoktatási intézmény helyett mindössze 16 maradna (12 egyetem és 4 főiskola). A hírportál úgy tudja, az oktatási államtitkár a múlt héten egyeztetésre hívta a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Pannon Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a gödöllői Szent István Egyetem vezetőjét. A 12. egyetem a még nem létező Nemzeti Közszolgálati Egyetem lenne. A honlap információi szerint a tíz állami főiskolából négy maradna meg: a tanár- és a tanítóképzés centrumává váló egri, a nyíregyházi, a Budapesti Gazdasági Főiskola és egy egyelőre meg nem határozott központú kelet-magyarországi intézmény. A többi egyetem és főiskola karainak egy része beolvadna a megmaradók valamelyikébe. A hírportál hozzátette, hogy az egyetemi-főiskolai struktúra átalakítása a Széll Kálmán-terv miatt szükséges. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szerdán azt közölte, hogy a kormány várhatóan május végén tárgyalja a felsőoktatási koncepciót. Csütörtökön

Hoffmann Rózsa

oktatási államtitkár négy főiskola rektorával folytatott egyeztetést az átalakításokról. Az oktatási államtitkárság ezt követően kiadott közleménye szerint az egyeztetésre meghívott négy rektor egyetértett azzal, hogy együtt kell keresni a felsőoktatási szerkezet szükségszerű racionalizálásának útjait. Mint írták, a felek véleményt cseréltek a felsőoktatási képzés szerkezetéről, az intézményszámról, a keretszámok megállapításáról, módjáról, a felsőoktatás minőségének javításáról, s e kérdésekben az álláspontok nem álltak egymástól távol. Az államtitkárság tájékoztatása szerint a konzultációt a következő napokban folytatják a többi felsőoktatási intézmény vezetőivel.