A kormány eddig 44 százalékban teljesítette programját

A kormány majdnem 44 százalékban teljesítette a Nemzeti Együttműködés programjának célkitűzéseit egy év alatt - áll a Nézőpont Intézet a kabinet első évéről szóló elemzésében, amelyet kedden juttatott el az MTI-hez.

Az összkormányzati munka eredményességét mérő elemzés szerint a kormányprogramban szereplő öt "nemzeti ügy" közül a legsikeresebb terület a "demokratikus normák" fejezet, amelynek célkitűzései 69 százalékban teljesültek. Az elemzésből kiderül: ettől valamivel elmaradva, 61 százalékkal a "rend" ígéretének teljesülése áll. A legtöbb teendő a "gazdaság" (36 százalékos eredményesség), az "egészségügy" (39 százalékos eredményesség) és a "szociális biztonság" (42 százalékos eredményesség) területén maradt. A kormányzati munkát a jövőben rendszeresen monitorozni kívánó elemző intézet az eredményesség kiszámítása során az összesen 92 célkitűzés teljesülését értékelte. A Nézőpont Intézet a kormányprogram gazdaságra vonatkozó részének elemzése során fontos változásként értékeli az Új Széchenyi-tervet, a Széchenyi Kártya bővítését vagy a támogatott nagyberuházásokat. Álláspontjuk szerint a vállalkozások támogatása és bürokratikus terheinek csökkentése esetében a kormány csak egyes területeken ért el eredményt - például a közbeszerezési eljárásokra vonatkozó szabályok módosításával, kisadók eltörlésével -, az átfogó, 500 milliárd forintos bürokráciacsökkentő csomag még körvonalazódik. Az elemzésben az is olvasható, hogy a "gazdaság" fejezettel kapcsolatban a legtöbb teendő az építőipar "beindítása" és a vállalati körbetartozás megszüntetésével kapcsolatban maradt. A kormányprogram rendről szóló fejezete nem csupán a közbiztonság növelését tűzi célul, hanem az élet minden területén a "rend" helyreállítását. A Nézőpont Intézet elemzői úgy vélik: az elmúlt egy év talán legnagyobb eredménye ezen a téren, hogy megerősödött az állam legitim erőszak-monopóliuma, azaz tágult a rendőrség jogszabályi mozgástere. A vállalásnak megfelelően az "egyenruhás bűnözés" elleni fellépést lehetővé tevő jogszabály már hatályban van, illetve a polgárőrség működését szigorító törvénymódosítást májusban fogadta el az Országgyűlés. Szintén jelentős eredményeket könyvelhet el a kormány a rendőrség létszámának növelésében - tartalmazza az elemzés. A személyi és anyagi feltételek javításának célkitűzése ugyanakkor csak részben valósult meg, az állomány létszámának növelését ugyanis egyelőre nem kísérte a rendőrfizetések emelése. A kormányprogram elsősorban a rendezetlen viszonyok felszámolását, a kiszámíthatóság megteremtését tűzte ki célul az egészségügyi ágazatban. A korábbi tapasztalatokból okulva a konzultációs szándék, az érdekképviseletekkel folytatott párbeszéd jellemezte a működést és számos korrekciós lépés született, miközben megkezdték a felkészülést a komolyabb átalakításokhoz is (Semmelweis Terv, egészségügyi kataszter) - olvasható a dokumentumban. Megoldásra vár az egészségügy GDP-arányos részesedésének növelése a gyógyszerkasszát érintő jelentős kiadáscsökkentés után. Az orvosi, szakdolgozói életpályamodell kidolgozása egyelőre ugyancsak ígéret, ahogy a méltó bérezés megteremtése, vagy a minden eddigi kormány által szorgalmazott hálapénzrendszer felszámolása is - tartalmazza az elemzés. A kormány szociális politikájának középpontjában a család erősítése, a gyermekvállalásra ösztönző intézkedések állnak. Az eredmények közül a leglátványosabb a GYES folyósításának kettőről ismét három évre való emelése, illetve a családi adókedvezmények jelentős növelése volt. A nyugdíjrendszer területén is mélyreható változások történtek azzal, hogy a kormány lényegében megszüntette a kötelező magánnyugdíj-pénztári pillért. A reform a kormányzati szándék szerint egyszerre szolgálja a nyugdíjrendszer és az államháztartás stabilitását, s ezáltal a szociális biztonságot. A tanulmány szerint az igazságszolgáltatás kiterjedtebb függetlensége valósult meg a legfőbb ügyész interpellálhatóságának megszüntetésével. A Nézőpont Intézet fontosnak tartja, hogy az ügyészség nem kerül a kormány felügyelete alá, az új Alaptörvény megőrzi a szervezetileg független ügyészségi rendszert. A Nézőpont Intézet elemzése szerint a korrupció elleni küzdelemben fontos előrelépés a korrupciós ügyekre specializált ügyészségi csoport kialakítása, az ehhez rendelt költségvetési források biztosítása mellett.