Január-februárban 4,4 százalékkal nőtt a nettó kereset

Január-februárban a bruttó átlagkeresetek 3,1 százalékkal, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 4,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 206 400 forint volt az első két hónapban, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 210 400, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké pedig 198 800 forintot tett ki. A legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél alkalmazásban állók létszáma 2011. január-februárban átlagosan 2 millió 630 ezer fő volt. Összességében a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszáma gyakorlatilag ugyanannyi volt, mint 2010 első két hónapjában. A költségvetési szférában dolgozók létszáma (705 ezer fő) 4,7 százalékkal lett kevesebb, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható. A közfoglalkoztatás nélküli 683 ezer fős létszám csaknem megegyezik a 2010. január-február havi adattal. A jóval kisebb súlyú nonprofit szférában az alkalmazottak létszáma 99 ezer fő volt. Összességében a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszáma gyakorlatilag ugyanannyi volt, mint 2010 első két hónapjában. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek az első két hónapban 3,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét. Az átlagkeresetek a versenyszférában 6,4 százalékkal nőttek, a költségvetés területén - a 2010. évi eseti keresetkiegészítés első részletének januári kifizetése miatt - 4,9 százalékkal elmaradtak 2010 azonos időszakához képest. A februári önálló adatok szerint - amelyek már mentesek a különböző okok miatt inkább torz januári adatoktól - a bruttó keresetek a versenyszférában 4,3 százalékkal, a költségvetési területen 4,6 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest - közölte a KSH. A pénzügyi, biztosítási területen dolgozók bruttó keresete a legnagyobb (451 900 forint), ezt az információ és kommunikáció (386 600 forint), valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás követte (331 400 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 700 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (139 000 forint) ágakban dolgozók kerestek. A költségvetési szférában foglalkoztatottak részére 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzáció kifizetésére kerül sor. Január-februárban a teljes munkaidősök több mint 40 százaléka átlagosan mintegy 5100 forint juttatást kapott ezen a címen, amely a szféra bruttó keresetének 2,6 százalékát jelentette. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek az év első két hónapjában átlagosan 4,1 százalékkal, ebből a versenyszférában dolgozóké 3,5 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. A költségvetési intézményeknél dolgozók közfoglalkoztatottak nélkül számított alapilletménye az úgynevezett illetmény automatizmusnak köszönhetően 1,4 százalékkal emelkedett ugyanezen időszak alatt. Nemzetgazdasági szinten az átlagos (családi kedvezmény nélkül számított) nettó kereset 137 400 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 96 200, a szellemi foglalkozásúaké 178 500) forint volt, átlagosan 4,4 százalékkal magasabb az előző évinél. A KSH nem közöl havi reálkereseti adatokat a gyorstájékoztatókban, mivel a nettó átlagkeresetek nem veszik figyelembe a családi adókedvezményt, s ezért az így számított adatok nem tükröznék a reálpozíciókat. A KSH ugyanakkor külső szakértők bevonásával módszertani fejlesztésbe kezdett, s a sikeres tesztet követően negyedévente közöl majd a családi adókedvezmény hatását is figyelembe vevő reálkereseti adatokat. A 217 700 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 3,6 százalékkal haladta meg az előző év január-februárit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,2 százalék volt.