Közélet

Halálbüntetésről, nemzetiségekről és a vármegyéről a parlamenti vitában

Halálbüntetésről, nemzetiségekről és a vármegyéről a parlamenti vitában

2011. április 4., hétfő
Halálbüntetésről, nemzetiségekről és a vármegyéről a parlamenti vitában

A nemzetiségek szerepéről és a vármegye elnevezés használatáról is vitáztak a képviselők hétfőn a parlamentben, a Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslatának részletes vitájában.

A halálbüntetés visszaállítását szorgalmazza a Jobbik

Zakó László

(Jobbik) felszólalásában a halálbüntetés alaptörvénybe foglalását javasolta. Az ellenzéki képviselő szerint a halálbüntetés visszaállításának már akkor is "semmilyen pénzben ki nem fejezhető" eredménye lenne, ha azzal sikerülne akár csak egy-két halálos kimenetelű bűncselekményt megelőzni.

Salamon László

(KDNP) rövid válaszában elutasította a jobbikos politikus felvetését, mint mondta, az emberi élet felett sem ember, sem állam nem rendelkezhet, még büntetésképpen sem. A kormánypárti képviselő emellett arra is figyelmeztetett, hogy a halálbüntetés visszaállításával elkerülhetetlenek lennének a jóvátehetetlen bírói tévedések.

Vita a nemzetiségek szerepéről

Balla Mihály

(Fidesz) szerint a Nemzeti hitvallás teljesen egyértelművé teszi az alkotmányozó, vagyis politikai nemzet fogalmát, amely - mint mondta - magától értetődően anélkül is magába foglalja a magyarországi nemzetiségeket és magyar állampolgárokat, hogy közösségi identitásukat érintené. Kiemelte: ettől függetlenül szükséges kinyilvánítani, hogy a magyarországi nemzetiségek közösségi létüknél fogva (tagjaik magyar politikai közösséghez tartozásán keresztül) a magyar államiság alkotó részei. Balla Mihály szerint ennek módja a nemzetiségek államalkotó státuszának kimondása.

Szávay István

(Jobbik) válaszában ugyanakkor azzal vádolta a kormánypártokat, hogy nem veszik figyelembe az "elcsatolt területeken élő magyar közösségek" vezetőinek véleményét. Mint mondta a Nemzeti hitvallás kezdetének megfogalmazása a szlovák alkotmányhoz hasonlóan sérti az államalkotó kisebbségeket azzal, hogy nem vesz tudomást róluk.

A Jobbik a természeti kincsek magyar tulajdonban tartásáért

Z. Kárpát Dániel

(Jobbik) felszólalásában kifogásolta, hogy a kormánypártok nem adnak elég garanciát a magyar természeti kincsek külföldi kézbe kerülése ellen, mivel az alaptörvényben a nemzeti vagyon védelme helyett szerinte csak a "megfoghatatlan nemzeti örökség" megőrzése szerepel. A jobbikos képviselő szerint a Fidesz-KDNP ezzel a megfogalmazással "másodszor sikkasztja el a magyar rendszerváltást". Kiemelte: a Jobbik azt kezdeményezi, hogy kizárólag a magyar állam, vagy önkormányzatok, illetve természeti személyek kezébe kerülhessen az ország "bármely kis morzsája". Az ellenzéki politikus szerint azonban az "idegen behatolási és felvásárlási szándékkal" szemben talán csak a nemzeti vagyon teljes forgalomképtelenné tételével lehetne harcolni.

Fidesz: mindenkinek joga marad az egészséges környezethez

Illés Zoltán

(Fidesz) felszólalásában kijelentette, hogy az új alkotmány a jövőben is mindenki számára elismeri az egészséges környezethez való jogot, és amellett az ennek érvényesüléséhez szükséges állami felelősséget is kimondja. Hozzátette: az ország nagyon helyes módon továbbra is küzd a genetikailag módosított növények termesztése ellen.

Álláspontok a megye-vármegye elnevezés használatával kapcsolatban

Pálffy István

(KDNP) szerint ugyan nehéz, de eldönthető kérdés a megye-vármegye elnevezés használata. A kereszténydemokrata politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a mai megyék területei nem közigazgatási egységek a vármegye értelmében. A magyar vármegyerendszer egy "gyönyörű történelmi hagyomány", de az új alaptörvény Magyarország XXI. századi közigazgatásának modern alapjait kívánja lerakni - hangsúlyozta. A fideszes

Puskás Imre

azt mondta, ha szerepelt volna a vármegye témája a nemzeti konzultációs testület kérdőívén, könnyen eldönthető lenne a kérdés, ugyanis szerinte nincs erős várakozás, nosztalgia a magyar társadalomban az iránt, hogy a megyéket ismét vármegyéknek hívják. Frakciótársa,

Nagy Gábor Tamás

úgy fogalmazott, a megye-vármegye kérdés túlzottan szimbolikus elemévé kezd válni az alkotmányozási vitának. Maga a megyerendszer az, ami hungarikum - mutatott rá. Az I. kerület polgármestere egyúttal reagált a szocialista

Botka László

napirend előtti felszólalására is, miszerint megszűnhet az önkormányzatok autonómiája. A fideszes politikus azt mondta, Szeged polgármestere azokat a riogató, hiteltelen aggodalmat emlegette fel, amelyekkel az MSZP rendszeresen él. Megjegyezte, üdvözli az olyan törvényességi felügyeleti szabályokat, amelyek az önkormányzati eladósodással szemben adnak garanciát.

Fidesz: a kontinens legmodernebb közpénzügyi fejezete lehet a magyar alkotmányban

A fideszes

Mengyi Roland

szerint a Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslatában foglalt közpénzügyi fejezet a legmodernebb a kontinensen. Úgy fogalmazott, az adósságállomány csökkentése nem azért a legfontosabb cél, mert Brüsszelben ezt várják el, hanem mert ez az egy esély van arra, hogy Magyarország elmozduljon abból a pozícióból, ahová a szocialista gazdaságpolitika juttatta.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.