Közélet

Halálbüntetésről, nemzetiségekről és a vármegyéről a parlamenti vitában

Halálbüntetésről, nemzetiségekről és a vármegyéről a parlamenti vitában

2011. április 4., hétfő
Halálbüntetésről, nemzetiségekről és a vármegyéről a parlamenti vitában

A nemzetiségek szerepéről és a vármegye elnevezés használatáról is vitáztak a képviselők hétfőn a parlamentben, a Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslatának részletes vitájában.

A halálbüntetés visszaállítását szorgalmazza a Jobbik

Zakó László

(Jobbik) felszólalásában a halálbüntetés alaptörvénybe foglalását javasolta. Az ellenzéki képviselő szerint a halálbüntetés visszaállításának már akkor is "semmilyen pénzben ki nem fejezhető" eredménye lenne, ha azzal sikerülne akár csak egy-két halálos kimenetelű bűncselekményt megelőzni.

Salamon László

(KDNP) rövid válaszában elutasította a jobbikos politikus felvetését, mint mondta, az emberi élet felett sem ember, sem állam nem rendelkezhet, még büntetésképpen sem. A kormánypárti képviselő emellett arra is figyelmeztetett, hogy a halálbüntetés visszaállításával elkerülhetetlenek lennének a jóvátehetetlen bírói tévedések.

Vita a nemzetiségek szerepéről

Balla Mihály

(Fidesz) szerint a Nemzeti hitvallás teljesen egyértelművé teszi az alkotmányozó, vagyis politikai nemzet fogalmát, amely - mint mondta - magától értetődően anélkül is magába foglalja a magyarországi nemzetiségeket és magyar állampolgárokat, hogy közösségi identitásukat érintené. Kiemelte: ettől függetlenül szükséges kinyilvánítani, hogy a magyarországi nemzetiségek közösségi létüknél fogva (tagjaik magyar politikai közösséghez tartozásán keresztül) a magyar államiság alkotó részei. Balla Mihály szerint ennek módja a nemzetiségek államalkotó státuszának kimondása.

Szávay István

(Jobbik) válaszában ugyanakkor azzal vádolta a kormánypártokat, hogy nem veszik figyelembe az "elcsatolt területeken élő magyar közösségek" vezetőinek véleményét. Mint mondta a Nemzeti hitvallás kezdetének megfogalmazása a szlovák alkotmányhoz hasonlóan sérti az államalkotó kisebbségeket azzal, hogy nem vesz tudomást róluk.

A Jobbik a természeti kincsek magyar tulajdonban tartásáért

Z. Kárpát Dániel

(Jobbik) felszólalásában kifogásolta, hogy a kormánypártok nem adnak elég garanciát a magyar természeti kincsek külföldi kézbe kerülése ellen, mivel az alaptörvényben a nemzeti vagyon védelme helyett szerinte csak a "megfoghatatlan nemzeti örökség" megőrzése szerepel. A jobbikos képviselő szerint a Fidesz-KDNP ezzel a megfogalmazással "másodszor sikkasztja el a magyar rendszerváltást". Kiemelte: a Jobbik azt kezdeményezi, hogy kizárólag a magyar állam, vagy önkormányzatok, illetve természeti személyek kezébe kerülhessen az ország "bármely kis morzsája". Az ellenzéki politikus szerint azonban az "idegen behatolási és felvásárlási szándékkal" szemben talán csak a nemzeti vagyon teljes forgalomképtelenné tételével lehetne harcolni.

Fidesz: mindenkinek joga marad az egészséges környezethez

Illés Zoltán

(Fidesz) felszólalásában kijelentette, hogy az új alkotmány a jövőben is mindenki számára elismeri az egészséges környezethez való jogot, és amellett az ennek érvényesüléséhez szükséges állami felelősséget is kimondja. Hozzátette: az ország nagyon helyes módon továbbra is küzd a genetikailag módosított növények termesztése ellen.

Álláspontok a megye-vármegye elnevezés használatával kapcsolatban

Pálffy István

(KDNP) szerint ugyan nehéz, de eldönthető kérdés a megye-vármegye elnevezés használata. A kereszténydemokrata politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a mai megyék területei nem közigazgatási egységek a vármegye értelmében. A magyar vármegyerendszer egy "gyönyörű történelmi hagyomány", de az új alaptörvény Magyarország XXI. századi közigazgatásának modern alapjait kívánja lerakni - hangsúlyozta. A fideszes

Puskás Imre

azt mondta, ha szerepelt volna a vármegye témája a nemzeti konzultációs testület kérdőívén, könnyen eldönthető lenne a kérdés, ugyanis szerinte nincs erős várakozás, nosztalgia a magyar társadalomban az iránt, hogy a megyéket ismét vármegyéknek hívják. Frakciótársa,

Nagy Gábor Tamás

úgy fogalmazott, a megye-vármegye kérdés túlzottan szimbolikus elemévé kezd válni az alkotmányozási vitának. Maga a megyerendszer az, ami hungarikum - mutatott rá. Az I. kerület polgármestere egyúttal reagált a szocialista

Botka László

napirend előtti felszólalására is, miszerint megszűnhet az önkormányzatok autonómiája. A fideszes politikus azt mondta, Szeged polgármestere azokat a riogató, hiteltelen aggodalmat emlegette fel, amelyekkel az MSZP rendszeresen él. Megjegyezte, üdvözli az olyan törvényességi felügyeleti szabályokat, amelyek az önkormányzati eladósodással szemben adnak garanciát.

Fidesz: a kontinens legmodernebb közpénzügyi fejezete lehet a magyar alkotmányban

A fideszes

Mengyi Roland

szerint a Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslatában foglalt közpénzügyi fejezet a legmodernebb a kontinensen. Úgy fogalmazott, az adósságállomány csökkentése nem azért a legfontosabb cél, mert Brüsszelben ezt várják el, hanem mert ez az egy esély van arra, hogy Magyarország elmozduljon abból a pozícióból, ahová a szocialista gazdaságpolitika juttatta.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.