Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Közélet

Az embercsempészet tranzitországa + VIDEÓ

Az embercsempészet tranzitországa + VIDEÓ

2011. április 16., szombat
Az embercsempészet tranzitországa + VIDEÓ
A migráció szinte egyidős az emberiséggel. A mindenkori okok a gazdasági lehetőségek megváltozására, a döntően jobb élet reményére, valamint egyes embereket, népcsoportokat érintő üldöztetésre, illetve természeti okokra vezethetők vissza. A schengeni egyezmény alapján az unió belső határain ugyan megszűnt az ellenőrzés, azonban Magyarországra, és ezen belül különösképpen a Csongrád megyei határszakaszra jóval több feladat hárult, így az illegális migráció, és az embercsempészet területén fokozottabb felelősség hárul a megyei szervezetekre. Magyarországot elsősorban nem mint célországot, hanem mint tranzitországot érinti az illegális migráció. A politikai, társadalmi és főként gazdasági kényszerek hatására Afrika irányából kiinduló migránsok – a déli-északi tengely mentén – elsősorban Olaszországot érintik, míg hazánkban inkább a kelet-nyugati irányú mozgások tapasztalhatóak, melyek Nyugat-Európába tartanak. Az unió ugyan befogadó szemléletű, azonban ezt ellenőrzött módon szeretné megtenni, így csak a belső feltételeiknek megfelelő emberek léphetnek be a területére, az ettől eltérőket pedig megpróbálja a határain kívül tartani.

A schengeni megállapodás

A luxemburgi Schengenben 1985. június 14-én az Európai Gazdasági Közösség öt tagja – Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság – által a Princesse Marie-Astrid nevű hajó fedélzetén aláírt megállapodás a résztvevő államok közötti közös határaikon gyakorolt ellenőrzés fokozatos megszüntetéséről szólt. A megállapodás még csak egyszerűsítette a határátlépés formaságait, de már kilátásba helyezte a határok teljes lebontását is. A Schengeni Egyezmény az Európai Unió első és harmadik pillérének része, amely elsősorban a belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti. Az egyezménynek nem minden unióbeli ország a tagja, vannak nem EU-beli tagjai is és az egyezményt nem minden aláíró tagország alkalmazza.

Az embercsempészet nemzetközi megítélése

Még az unión belül is más-más megítélés alá esik az embercsempészet. Míg Magyarországon – Közép-Európában a legszigorúbban – a büntető törvénykönyv megfelelő paragrafusai alapján számoltatják el az illegális migrációban közreműködők minden szintjét, addig például Németországban az idegenrendészeti törvényt alkalmazzák rájuk is. Hazánkban – a büntethetőséghez – az illegális határátlépéshez bármiféle segítségnyújtás elegendő, ezt követik a minősítő tényállások, így például a több embert csempészve, a pénzért segítés, és a legsúlyosabb, a sanyargatás és a fegyveres elkövetés, valamint az üzletszerűség. A bűnszervezetben elkövetés mindezeket még tetézi, így igen könnyen közel 16 évnyi letöltendő börtön is járhat mindazoknak, akik ebben a folyamatban közreműködnek. Ez a szabályozás azért is igen szigorú, mert nem határozza meg azt, hogy milyen állam határán csempészi át az embereket az elkövető, így a magyar-osztrák, vagy épp a svájci-francia államhatár átlépéséhez nyújtott segítség is kimeríti az embercsempészet fogalmát. Ugyanakkor például a szlovák szabályozás kizárólag a szlovák államhatár átlépésénél alkalmazza a törvény szigorát. Ausztriában a büntethetőséget az anyagi haszonszerzéshez kötik, ami egy igen nehezen bizonyítható tényállás.

Csongrád megye – két határ szorításában

A megye igen speciális helyzetben van. Egyik oldalról – mintegy 68 km-es szakaszon – Romániával határos, mely ország aláírta a schengeni egyezményt, azonban még nem teljes jogú tagja. A megye déli szakaszán – a szerb oldalon, majdnem ugyanekkora hosszban – külső határként működik, így két országgal, két különböző jogrendszerrel kell a magyar határőrizetnek dolgoznia. Ezért nem csoda, hogy a görög-török határ után Csongrád megye Szerbiával határos része produkálja az unióban a legtöbb eseményt. Külön specialitása ennek a résznek még az, hogy a Tisza is határfolyóként működik, így a folyami ellenőrzésnek, megfigyelésnek is jelentős szerepe van. A földrajzi, népességi viszonyok is jelentősen különböznek. Míg Tiszasziget térsége néptelenebb terület, addig Ásotthalomnál az erdő nehezíti meg a határ őrzését. Röszke térségében viszonylag alacsony illegális határátlépés tapasztalható, köszönhetően a több tíz kilométerre is ellátó, fixen telepített hőkamerának, amelynek társait hamarosan a tiszaszigeti és az ásotthalmi térségben is üzembe helyezik, lefedve ezzel a teljes határszakaszt. A fix kamerák mellett mozgó hőkamerák, illetve személyi eszközök is segítik a felderítést.

Az autópálya felgyorsítja az embercsempészést

Míg számunkra a mozgást, a gyors és biztonságos haladást, addig az embercsempészek számára az autópálya a gyorsaságot jelenti, akik 3-3,5 óra alatt a megye déli részéről el tudnak jutni Ausztriába, gyakran két fordulót is végrehajtva egy nap alatt. Így elsődleges feladatként fogalmazódott meg a határ őrzésénél, hogy meg kell akadályozni a csempészek feljutását az autópályára, illetve a migránsok és a szállítók közötti vonalat még a határszakaszon kell elvágni.

Változó módszerek

A korábbi években – kihasználva a hazai menekülttáborok nyitottságát – az úgynevezett „beöntéses” módszer virágzott, amikor egyszerre 15-20 főt hoztak át a határon. Ezek az emberek – menekültstátuszt kérve – szinte keresték a járőröket, akik a megfelelő eljárás lefolytatása után a békéscsabai, illetve a debreceni menekülttáborokba irányították őket, ahonnan pedig már az embercsempészek vitték tovább őket Nyugat-Európába, hiszen a táborokból szabadon távozhattak. Ez azonban mára már megváltozott. Míg korábban Győr töltötte be a „várakoztató” szerepet, ez a schengeni határok megváltozása miatt áttolódott a szerbiai Szabadkára, ahol nagyon sokan kapcsolódnak valamilyen szinten az embercsempészethez, melynek a koszovói-albán etnikai vonala nem a klasszikus piramismaffia, hanem egyfajta lánc-bűnszervezetként működik. Szinte teljesen megszűnt az „előrefizetés” is, a Koszovó-Bécs útvonalért kért 1500-2000 eurós összeget a migránsok letétbe helyezik rokonoknál, ismerősöknél, és csak akkor fizetnek az embercsempészeknek, amikor ők már biztonságban vannak. Ezért sok esetben ugyanazokkal a személyekkel találkoznak a határőrizeti szervek, akiket már korábban elfogtak, és kitoloncoltak Magyarországról.

Az embercsempészet már nem magyar „műfaj”

Míg néhány éve jelentős számú magyar is közreműködött ezekben a bűncselekményekben, mára szinte kizárólag szerbiai, koszovói, illetve szlovák elkövetőkkel lehet találkozni. A hazai szigorú büntetési tételekkel sújtott csempészek „kikoptak”, helyüket a szerb oldalon átvették a kiváló helyismerettel rendelkező környékbeli lakosok. Ők már jóval jobban fel vannak szerelve technikai eszközökkel is. Elfogásukkor nem egyszer találtak már náluk adóvevőket, „tiszta” rádiótelefonokat, éjellátó készülékeket, GPS berendezéseket.

Az embercsempész-láncszemek

A folyamatban a begyűjtő-sétáltató-szállító láncolatban a határszakaszon főszereplővé lépnek elő a döntően szerb, helyi lakosok, akik remek helyismeretükkel gyakran 15-20 kilométeres gyalogúton juttatják át a kisebb nagyobb csoportokat a határon, ahol már a szállító várja őket valamilyen gépkocsival. Ezt követően szinte azonnal az autópálya felé veszik az irányt, és néhány órán belül Ausztriába érnek, ahol Bécsben egyfajta elosztóban vagy a rokonok, vagy a továbbszállítók viszik Nyugat-Európába a migránsokat. Ha ezt a láncot már az elején sikerül megszakítani, akár operatív felderítéssel, akár elfogással, az illegális migráció jóval alacsonyabb keretek közé szorítható. Viszonylag kis számban próbálkoznak a Tiszán, mivel ez az útvonal nemcsak helyismeretet, hanem speciális hajózási szaktudást is igényel az embercsempészektől. A 2009 októberében történt, tucatnyi áldozatot követelő eset óta a folyón szinte megszűnt ez a fajta tevékenység. Az esemény után Koszovóban és Szerbiában 7-7 embert tartóztattak le és ítéltek szigorú börtönbüntetésre.

A bújtatott embercsempészet

Románia felől elsősorban az elbújtatásos technikával próbálkoznak az elkövetők. Ebből az irányból a különböző módszerekkel átalakított gépjárművek, autóbuszok, teherautók, utánfutók, kamionok rekeszeiben, gyakran embertelen és életveszélyes körülmények között bújnak meg a menekültek. Az esetek döntő többségében a határőrizeti szervek tapasztalata és megérzése vezet az eredményes felderítéshez, de sokszor az embercsempészek amatörizmusa is a segítségükre van. Lényeges azonban a gyorsaság is, hiszen a szűk, levegőtlen rekeszekben sínylődő emberek sorsa gyakran megpecsételődik a hosszú várakozásban. A néhány négyzetméteres lyukakból nem egy esetben 10-15 szerencsétlent sikerült élve előhozni.

Mélységi ellenőrzés

„A mélységi ellenőrzés egy rendszer” – mondta el portálunknak Juhász-Bóka László rendőr alezredes. „Először közvetlenül a határnál, majd néhány kilométerrel beljebb vannak a járőreink, ezt követi az ország teljes területén, a már ismert útvonalakon működő migrációs háló. Ez egyre hatékonyabb, egyre több eredményt érünk el, több esetben az osztrák-magyar határ közelében.” A határok kinyílásával, az autópályák egyre nagyobb rendszerével felgyorsult a migráció, egyre profibbak az elkövetők, amire a rendőrségnek is speciálisabb eszközökkel, módszerekkel kell válaszolnia. A helyzet átrendeződésével a hazai rendőri szervek is számolnak, azonban a schengeni határok román-bolgár szakaszra való tolódásának ideje még egyelőre bizonytalan, viszont a szerb szakasz továbbra is kiemelt őrizeti és ellenőrzési helynek minősül.

Vissza a „feladónak”

A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság az elfogott illegális határátlépőkkel szemben egyrészt a nemzetközi visszafogadási egyezmények – régebbi nevükön toloncegyezmények – alapján jár el, azaz visszakerülnek abba az országba – 90%-ban Szerbiába –, ahonnan bejutottak Magyarországra. A másik esetben – amennyiben a migráns személy a menekültügyi eljárás lefolytatását kéri – az idegenrendészeti eljárást felfüggesztik, és ideiglenesen elhelyezésre kerülnek egy befogadó állomáson. Amennyiben a menekült-státusz nem igazolódik be, ismét a kitoloncolás lép életbe. „Mindig személyi és tárgyi bizonyítékokat keresünk” – ismertette az elfogott illegális határátlépőkkel szembeni eljárásokat Honfi Péter rendőr százados, a főkapitányság idegenrendészeti osztályának vezetője. „Ez lehet egy hőkamera képe, melyen jól látszik a belépés iránya, lehet egy nála talált szerb rendőrségi papír, egy szerb pecsét az útlevelében, egy szerbiai buszjegy. Ezek alapján a kollegák visszaveszik a migránsokat, és a további eljárást ott indítják meg.” Az illegális határátlépések mindig „ráhúzhatók” egy-egy adott országban folyó politikai változásra, földrajzi katasztrófára, drasztikus gazdasági eseményre. Az aktuális statisztikák még mindig a koszovói albán és az arab világból kiinduló nagyobb számot mutatnak, de az ismert észak-afrikai események ezt a vonalat mintegy eltolták Olaszország felé, a szerb-magyar határszakasz „forgalma” lecsökkent.
idegenrendészet Schengeni Egyezmény határrendészet

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo