Az új médiatörvény nem terjeszkedik túl azon, amit az európai uniós irányelv megjelenít - mondta Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke, a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége által rendezett konferencián. Az NMHH és a médiatanács elnöke kijelentette: a törvény fogalmi rendszere tiszta, világos, és ez mindenki számára bebizonyosodik alkalmazása során. Szalai Annamária előadásában áttekintette a tavaly év végén elfogadott médiacsomag felépítését, illetve az új médiarendszer szabályozási hátterét. Szavai szerint három ok indokolta a szektor szabályozásának megújítását: a médiaszolgáltatók és a hírközlési hálózatok között tapasztalható, egyre erősödő konvergencia, a jogi szabályozás alkalmatlan és elavult volta, illetve a közmédia "lezüllesztett" rendszere. Mint elmondta, már 2007-ben elkezdődött a digitális átállás törvényi kidolgozása, a szakértők és az akkori öt parlamenti párt 2008-ban már dolgozott a médiatörvény átírásán. Ugyanakkor "történelmi pillanatnak" nevezte a négy előterjesztésből álló médiacsomag 2010-es kidolgozását és parlament általi elfogadását. Az NMHH elnöke újfent hangsúlyozta, hogy az új szabályozás létrejötte előtt ellenőrizetlen, kusza volt a közmédiumok rendszere. Szalai Annamária az új, a részleteket szabályozó médiatörvény újdonságot jelentő elemei között említette a Közszolgálati Kódex megírását, amely a "közmédia műsorainak vázát" tartalmazza. Az ezt felügyelő testületbe - elmondása szerint - nagy társadalmi támogatottságú szervezetek képviselői kerülhetnek be. Mint kiemelte: a médiatörvény nyomtatott és internetes tartalmakat érintő szabályozása viszonylag szűk körű: az emberi méltóság és az alkotmányos rend, a magánszféra tiszteletben tartását, a gyűlöletbeszéd tiltását, a kiskorúak védelmét tartalmazza, illetve kitér a reklámkorlátozásokra. Hozzátette, hogy a sokszor emlegetett, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményére vonatkozó kijelentésekkel szemben a médiatartalmakat csak kérelemre lehet vizsgálni. Szalai Annamária a törvény újságírók jogait tartalmazó részével kapcsolatban úgy vélekedett: újságíró - az előző szabályozással ellentétben - ma már nem kötelezhető információközlésre bírósági eljárás során. A regisztrációról szólva a médiatanács elnöke azt mondta: a hatóságnál történő regisztrálás pusztán adminisztratív elem, és "csak azért szükséges, hogy a hatóság tudja, ki a jogalany". A Magyarországról az elmúlt években távozott, a hatóságnál regisztrációjukat megszüntető kereskedelmi televíziókról azt mondta: ezek a vállalkozások nem a magas díjak, hanem a piaci szabályozás nem megfelelő volta miatt mentek el. Véleménye szerint most jóval megengedőbb lett a szabályozás. A hatóság által kivethető szankciókról azt mondta, hogy "nem a büntetés, hanem a megelőzés van előtérben". A fokozatosság, az egyenlő elbánás és az arányosság alkalmazását a bíróság is felülvizsgálhatja, így nem igazak azok a vélekedések, miszerint egyes orgánumok a pénzbüntetés nyomán ellehetetlenülnek - hívta fel a figyelmet. Szalai Annamária a hatóság új lehetőségei között említette a társszabályozás intézményét. Az unióban is egyedülálló lehetőség szerint a hatóság közigazgatási szerződést köthet társadalmi érdekképviseletekkel, s így a feladataiból átadhat részükre területeket. Az adott szervezet például magatartási kódexet írhat - fűzte hozzá.
