Magyarország Alkotmánya – a vita megkezdődött (FRISSÍTVE)

A Magyarország Alkotmánya címet viselő törvényjavaslatot Kövér László ismertette a kedden reggel kilenc órakor kezdődő parlamenti ülésen, majd a független Szili Katalin beszélt 18 fejezetes javaslatáról, ezután a frakciók vezérszónoki felszólalásai következnek. Ezzel megkezdődött az alkotmányozási folyamat több mint negyvenórásra tervezett összevont általános vitája. A végleges szavazás április 18-án lesz.

Fülöp: jók a célok, de kiegyensúlyozatlan a javaslat

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szerint kiegyensúlyozatlan a kormánypártok alaptörvény-javaslata, mivel abból két nagyon fontos elem, az egészséges környezethez való jog és a környezetvédelmi ombudsman intézménye is hiányzik. Fülöp Sándor az alkotmánytervezetek összevont általános vitájában felszólalva úgy fogalmazott, a Fidesz–KDNP javaslata jó célkitűzéseket fogalmaz meg, ugyanakkor az ezekhez szükséges eszközök kimaradtak a tervezetből. Az országgyűlési biztos szerint a parlament az állampolgárok aktivitásáról mond le az egészséges környezethez való jog alaptörvényből történő kihagyásával, míg az ombudsmanok egymás alá rendelésével az alapjogok hierarchiája jöhet létre, ami – mint mondta – nagyon nehezen kezelhető helyzetet idézhet elő.

Jobbik: a Szent Korona tan jogfolytonosságán alapuljon az új alkotmány

Ha a Szent Korona-tanra épülő jogfolytonosságot helyreállítanák, a jobbikos képviselők örömmel vennének részt a vitákban és segítenének abban, hogy az alkotmányt négyötödös többséggel fogadják el - mondta a parlamentben az alaptörvény vitájában a Jobbik egyik vezérszónokaként felszólaló Vona Gábor. A frakcióvezető kijelentette, hogy a kormánypártok viszont nem ezt akarják, mert egy pillanatig sem merült fel bennük, hogy "éljenek és ne visszaéljenek a történelmi lehetőséggel, amelyet nem megszereztek, csupán az ölükbe hullott". Leszögezte, hogy ennek ellenére azért vesznek részt a vitában, mert felelősséggel tartoznak a szavazóiknak, a Szent Koronának, az őseiknek és a jövő magyarságának is. A frakcióvezető szánalmasnak nevezte, hogy az MSZP és az LMP távol marad a vitától. Azt mondta, a két párt szégyellje magát, mert ezzel saját választóikat alázzák meg egy "olcsó politikai kampányért". Hangot adott annak a meglátásának is, hogy a Jobbikon kívül semelyik pártnak nem lenne szabad beszélnie alkotmányozásról, mert egyedül ők szerepeltették ezt a programjukban. A politikus szerint így, morális értelemben, egyedül nekik van felhatalmazásuk az alkotmányozásra. Vona Gábor kijelentette azt is, hogy Magyarországon 1944 óta permanens alkotmányozási szükséghelyzet van, de "az ország jelenlegi helyzetében, ebben a formában, ilyen ütemezéssel, 2011 tavaszán alkotmányozási kényszer nincs". Véleménye szerint eközben számtalan olyan kérdés van, amelynek megoldását nem lehet tovább halogatni, ezért a parlamentnek az emberek mindennapjait érintő sürgető kérdésekről, a Széll Kálmán tervről, a cigány-magyar együttélésről, a közbiztonságérzet megroppanásáról, a tömeges elszegényedésről, a devizahitelekről, az önkormányzatok várható csődhullámáról vagy az uniós tagság valós mérlegéről kellene vitatkoznia. A politikus hangot adott annak a meggyőződésének is, hogy a kormánypártok az alkotmányozáshoz "kellő legitimáció nélkül, méltatlan formában és aljas célokból nyúltak". Vona Gábor azt kérte, népszavazással erősítsék meg az alkotmányt. Hozzátette: "tudom, hogy ehhez Önök gyávák", ezért a kormánypárti képviselők elszalasztják a történelmi lehetőséget és megalkotják a térség legkisebb társadalmi támogatottságát élvező alkotmányát. A Jobbik második vezérszónoka, Balczó Zoltán azt mondta, vannak olyan fontos értékek, amelyeknek felsorolásának a Jobbik is örül. Példaként említette, hogy az együttélés legfontosabb kereteinek nevezik a családot és a nemzetet, a férfi és nő közötti házasságról írnak, támogatják a gyermekvállalást, illetve elismerik a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Kitért viszont arra is, hogy csökkentik a népszavazás intézményét, bebetonozzák hivatalába a Kúria elnökét és az alkotmánybírákat. Hozzátette, miközben a jövőben az alkotmánybírákat az országgyűlés választja majd, továbbra is fennmarad a testület jogfosztottsága. A magzati élet védelméről azt mondta, az új és a jelenlegi alkotmány megfogalmazásai között hatalmas a különbség, de ez csak akkor érvényesülhet, ha ezzel együtt a törvényi szabályozás is változik.

KDNP: az új korszak startköve az alkotmány

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint eljött az ideje annak, hogy egy új korszak kezdődjön, s ennek az új korszaknak a startköve lesz az alkotmány. Harrach Péter a kisebbik kormánypárt vezérszónoka az új alaptörvény általános vitájában kiemelte: mindenkit meghívtak az alkotmányozás folyamatába, aki nem kíván részt venni benne, magát rekeszti ki a megújulásból. Ettől még az új alaptörvény minden magyar ember, a teljes nemzet alkotmánya lesz határon innen és túl, felelősséggel minden magyarért - fogalmazott a kormánypárt frakcióvezetője. Utalt arra, hogy a folyamat akkor demokratikus, ha mindenkit megkérdeznek, és véleményüket figyelembe is veszik, s nem akkor, ha áldemokratikus rítusokat végeznek. Huszonegy éve kínlódunk a rendszerváltással, hiszen még jelen vannak a létező szocializmus örökségének elemei, "nemcsak személyében, de eszmeiségében is", de most eljött az idő, hogy egy új korszak kezdődjön, valódi változás történjen - fogalmazott. Hozzátette: ennek az új korszaknak a startköve lesz az alaptörvény. Harrach Péter azt mondta, ha alkotmányozási kényszer nincs is, de gazdasági, társadalmi változás kényszere van.

A leendő alaptörvény értékei közül kiemelte a felelősség hangsúlyozását "önmagunkért, egymásért, a környezetért, jövőnkért, gyermekeinkért". Fontos, hogy a jogok és kötelességek egyensúlyáról külön fejezetben szól a javaslat. Van továbbá mondanivalója az emberi méltóságról és szabadságról, az élethez való jogról, és érzékeny a jelen problémái iránt - sorolta. Kitért arra, hogy az előterjesztés a család alapjaként a házasságot határozza meg, s "azt mondja bátor módon, hogy ez egy férfi és egy nő életközössége". Sokak számára ez meglepő igazság - folytatta, hozzátéve: évezredek óta a házasság egy férfi és egy nő életközösségének van fenntartva. Fontosnak nevezte, hogy az alaptörvény beszél a nemzet közösségéről is, és megjelennek az előterjesztésben a különböző normák. Példaként említette a vállalkozások szabadságát, a rendet, biztonságot, az elesettek és szegények védelmét. Harrach Péter felszólalása végén azt mondta, hálásak azért, "hogy most élnek", hogy most képviselők és részesei lehetnek az alkotmányozásnak, amely kezdete a megújulásnak.

Lázár: megfelelő az új alkotmánytervezet

A Fidesz frakcióvezetője szerint az MSZP és az LMP képviselői történelmi hibát követnek el azzal, hogy nem vesznek részt az alkotmányozás folyamatában. Lázár János erről vezérszónoki felszólalásában beszélt a Fidesz–KDNP új alaptörvényre vonatkozó javaslatának általános vitájában kedden a parlamentben. A kormánypárti politikus kiemelte: az ellenzéki kritikákkal ellentétben a mostani alkotmányozási folyamat formailag minden elvárásnak megfelel, ráadásul a jelenleg hatályos alkotmány rendelkezik úgy, hogy ideiglenesnek tekinti magát, ezért az új alaptörvény megalkotása a rendszerváltozás óta létező feladat. Lázár János hangsúlyozta: az új alkotmány szövegében nincs semmi önkényes, illegitim, vagy bármi, ami ellentmond a demokrácia szabályainak. A Fidesz frakcióvezetője megerősítette, hogy a nemzeti konzultáción beérkezett javaslatok alapján elkészített módosító indítványokat jövő hétfőn ismerteti Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben.

Kövér és Szili nyitott

Az Országgyűlés elnöke szerint gyakorlatilag újjá kell építeni Magyarországot: tabuk és mismásolás nélkül, de higgadtan és tárgyilagosan felül kell vizsgálni mindazt, ami a rendszerváltoztatás kezdete óta jött létre, illetve amit az azt megelőző korszakból hoztak magukkal. A fideszes

Kövér László

a Fidesz–KDNP alaptörvény-javaslatának expozéjában azt mondta: „arra a hazugságra épült az úgynevezett rendszerváltozás rendszere, hogy lehet tisztességes, valódi kiegyezésnek számító kompromisszumot kötni olyanokkal, akik másokkal mindig is csak az erő nyelvén tudtak beszélni, akik magukat a történelem kiválasztottjainak hirdették, de akik nem hittek soha semmiben, ellenben készek voltak bármikor bárkit elárulni, akik mindig is megvetettek minden értéket”. „Tévedésünkért vagy jóhiszeműen vállalt hazugságainkért keserves árat kellett fizetnünk: nemcsak gazdasági és szociális válság sújtja ma hazánkat, de működőképesnek hitt alkotmányos rendszerünk is szinte csődöt mondott” – fogalmazott a házelnök.

Szili Katalin

szerint az új alkotmány csak akkor lesz képes betölteni a szerepét, a nemzet alaptörvénye lenni, ha széles társadalmi támogatottságon nyugszik, és nem szűk elit magánügye csupán. A volt házelnök, független képviselő az általa benyújtott alaptörvény-tervezet keddi parlamenti expozéjában kiemelte, hogy a javaslat értelmében az új alkotmány hatályba lépésének feltétele ügydöntő népszavazás lenne. A tervezet célja, hogy növelje a társadalom tagjainak biztonságát, erősítse a demokratikus berendezkedésbe vetett hitet – mondta, és érvelt a kétkamarás parlament mellett, amely szerinte a konszenzuális demokrácia felé közelítené a konfliktusos magyar közéletet. Reményét fejezte ki, hogy a kormánypártok nyitottak a vitára, és figyelembe veszik az általa vezetett Szociális Unió alkotmánytervezetének téziseit.

Az MSZP és az LMP nem lesz ott

A Házbizottság döntése értelmében a kormánypártok és az ellenzék péntekig egyaránt 20-20 órában fejthetik ki véleményeiket, ám az MSZP és az LMP korábban jelezte, hogy nem vesznek részt az alkotmányozás folyamatában. Lázár János az Este című hírműsorban hétfőn kifejtette, hogy nem érti, melyik lenne az a hely, mintsem a parlament, ahol az alkotmány kérdéséről vitázhatnának. „1989-ben egy olyan alkotmányt fogadtak el, amiről soha senki nem szavazott, és nem volt mandátuma azoknak, akik ezt az alkotmányt elfogadták. Az 1985-ben megválasztott országgyűlés nem egy demokratikus országgyűlés volt, az akkori ellenzéki pártokat senki nem hatalmazta, vagy kérte fel, hogy az alkotmányt jóváhagyják. 1990 óta nem szavaztunk az alkotmányról, ma egy ilyen alkotmányt működik. Ezzel szemben egészen biztos vagyok benne, hogy valódi demokratikus legitimációja lesz egy olyan alkotmánynak, amiről 386 képviselőnek van lehetősége, hogy megtárgyaljon és elfogadjon a magyar országgyűlésben” – mondta a Fidesz frakcióvezetője a riportműsorban hozzátéve, hogy ha valaki nem jön el alkotmányozni, cserbenhagyja választóit, bojkottálja az alkotmányt, és nem él a felkínált lehetőséggel ez ezeknek a politikai pártoknak a felelőssége. Lázár hozzátette, hogy ők minden ellenzéki pártnak felkínálták a lehetőséget, hogy tárgyaljanak az alkotmányról. „Hol volna alkalmasabb tárgyalni az LMP szerint az alkotmányról, a Duna jegén, a Margitszigeten, egy éjszakai bárban? Nem a parlament az a hely, ami a legalkalmasabb erre? Kértük, hogy tegyenek le módosító indítványokat. Az LMP még ki is nyomtatta az elképzeléseit. Nem tartanak minket méltónak, hogy leüljenek velünk vitázni az ország alkotmányáról? Minket ugyanúgy megválasztottak, mint őket. Ne nézzék le a mi mandátumunkat, a mi választóinkat!” A Ház az új alkotmány április 18-ra tervezett elfogadásáig nem tárgyal más előterjesztéseket, a végleges alkotmányjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Az államfő várhatóan április 25-én írja alá a szöveget ünnepélyes keretek között. Az alkotmányozásról folyamatosan beszámolunk.