Gyurcsány szerint hazug, gyáva és igazságtalan a Széll Kálmán-terv

Hazugnak, gyávának és igazságtalannak nevezte a Széll Kálmán-tervet Gyurcsány Ferenc a Táncsics Alapítvány rendezvényén csütörtökön.

A szocialista politikus kijelentette: a terv hazug, mivel arra a kormány érvélésével szemben nem a válság miatt van szükség, hanem azért, mert a kabinet az adótörvényekkel hatalmas lyukat ütött a költségvetésen. Véleménye szerint gyávaságra utal, hogy a kormány nem vallja be: az adóváltozásokkal és a Széll Kálmán-tervvel több százmilliárd forintos jövedelmet csoportosít át a legszegényebbektől a felső középosztályhoz és a még jobban élő rétegekhez, ami egyszersmind igazságtalan is. A korábbi miniszterelnök, a Táncsics Alapítvány kuratóriumi elnöke arról is beszélt: a Széll Kálmán-terv annak beismerése, hogy az egyensúlyi feltételeket sutba dobó, kizárólag a növekedésre fókuszáló gazdaságpolitika, amelyet a kormány tavaly megkezdett, nem működik, arra tisztességes kormányzás nem építhető. Hozzátette: az "Orbán-csomag" egyetlen pozitívuma, hogy megteremti a kívánatos gazdaságpolitikáról folyó vita lehetőségét.

Gyurcsány Ferenc

ugyanakkor annak a meggyőződésének adott hangot adott, hogy a Széll Kálmán-terv "nem az utolsó csomag", mivel nincs benne annyi pénz, amennyit a kormány állít. Ezért és a szerkezeti reformok elhalasztása miatt újabb és újabb kiigazítási programok fognak következni, amit a kormány a "keresztény, nemzeti, konzervatív mázzal leöntött, a köztársaságot tőlünk elvevő alkotmánnyal" akar elfedni - jelentette ki. A rendezvényen - amelyen több szocialista politikus között

Mesterházy Attila

, az MSZP elnöke is részt vett - ezután szakértők értékelték a kormány tervezett intézkedéseit.

Vértes András

, a Gazdaságkutató Zrt. elnöke a Széll Kálmán-tervvel összefüggésben azt mondta: a kormány "letette a fegyvert, abbahagyta a szabadságharcot, és nagyjából követi az európai, nemzetközi, piaci, a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Uniótól eredő makrogazdasági egyensúlyi követelményeket". Véleménye szerint ez helyes, "csak az a kérdés, miért kellett 9 hónapon át az ellenkezőjét mondani és csinálni, mindenkivel összeveszni". Szólt arról is, hogy a kormány tervei között vannak "nagyon kétséges" elemek, így nem látszik reálisnak az a megtakarítás, amit a kabinet az egészségügyi és a nyugdíjkiadások csökkentésétől remél, a problémát pedig növeli a fedezetlen, illetve átmeneti válságadókra alapozott adócsökkentés. Vértes András kijelentette: nem kérdés, hogy idén formailag 3 százalék alatt lesz a hiány, ugyanis a "magánnyugdíjpénztáraktól betekert" összeget teljes egészében idei államháztartási bevételként kell elszámolni az uniós szabályok szerint. Ez nagyjából a GDP 5-6 százaléka, így ha a hiány enélkül is 3 százalék körül alakul, akkor 2-3 százalékos költségvetési többlettel lehet számolni - tette hozzá, megjegyezve: a kormány valószínűsíthetően ebből konszolidálja a MÁV, a BKV és esetleg egyes önkormányzatok adósságát. A Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint azonban az Európai Uniót inkább az érdekli, hogy a deficit a következő években is 3 százalék alatt legyen.

Simonovits András

közgazdász a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíjakat érintő változásokról úgy fogalmazott: vegyes a kép, így azt, hogy egy negyvenéves életerős rendőr az utolsó évi fizetésével megegyező ellátással nyugdíjba menjen, nem kell támogatni. Ugyanakkor beszélt arról is, a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata biztosan nem fog annyi pénzt eredményezni, amennyit a kormány vár tőle.