Alkotmányozás - Szegeden vitáztak a parlamenti pártok képviselői

Az alkotmányozásról szervezett kerekasztal-beszélgetést a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerdán este, Szegeden. Az SZTE jogi karán megrendezett eseményen a Fideszt Bohács Zsolt, az MSZP-t Bárándy Gergely, míg a Jobbikot Gaudi-Nagy Tamás képviselte. A KDNP és a LMP nem vett részt a rendezvényen, utóbbi párt „Alkotmány a jövőnek” címet viselő koncepciója minden résztvevő számára kiosztásra került.

Az elsősorban egyetemistákból álló, közel 250 fős hallgatóság előtt a Fidesz szegedi országgyűlési képviselője

Bohács Zsolt

kijelentette: az 1949-es alkotmányt az 1936-os szovjet alaptörvény mintájára alkották meg, melyet 1989-ben alig három hónap alatt módosítottak. A kormánypárti politikus szerint a rendszerváltás idején elfogadott alkotmány nem tekinthető legitimnek, ezért mindenképpen új alaptörvényre van szükség. A Fidesz képviselője hangsúlyozta: a tavalyi választások után a magyar polgároknak köszönhetően lehetővég nyílott az alkotmányozás folyamatának megkezdésére, és a Fidesz álláspontja szerint társadalmi elvárás, hogy széles körben, komoly szereplők bevonásával végre megalkossák Magyarország új alaptörvényét. A nagyobbik kormánypárt szegedi politikusa szerint a múlt héten benyújtott javaslat - a magyar közjogi berendezkedés felforgatása nélkül - komoly hiányosságok pótlására biztosíthat lehetőséget. Hozzátette: van értelme az alkotmány vitájának, már csak azért is, mert az alaptörvény szövegéhez számos módosító indítvány várható, valamint a választópolgárok által visszaküldött kérdőíveket is figyelembe fogják venni. Bohács Zsolt ugyanakkor sajnálatát fejezte ki aziránt, hogy az MSZP, a Jobbik és az LMP sem terjesztette be saját alkotmánytervezetét. Az MSZP politikusa

Bárándy Gergely

hangsúlyozta: a szocialisták az Alkotmány-előkészítő bizottságban végzett munkájuk során beterjesztették javaslataikat, a kormánypártok részéről azonban teljes kompromisszum képtelenséggel találkoztak. Hozzátette: a Fidesz - KDNP arra kívánja felhasználni az ellenzéket, hogy részvételével legitimálja a kizárólag a kormányoldal értékei szerint készülő alkotmányt. Az ellenzéki képviselő azon törvényjavaslatuk elutasítását is sérelmezte, mely alapján az alaptörvényt csak négyötödös parlamenti többséggel fogadhatnák el. Kijelentette: a kompromisszum reális lehetősége, és a jogállami alkotmányozási folyamat biztosítása mellett visszatérnének az alaptörvény vitájába. A szocialista politikus kiemelte: Európában még nem volt példa arra, hogy népszavazás, vagy az ellenzék részvétele nélkül alkotmányoztak volna. Bárándy Gergely az alaptörvény tartalmi részével kapcsolatban elmondta: az alkotmányt harminc sarkalatos törvény töltené meg tartalommal, melyek részleteiről még semmit sem lehet tudni. Így kérdéses, hogy mi lesz a bírósági szervezetrendszerrel, vagy éppen a határon túli magyarok szavazati jogával. A Jobbikot képviselő

Gaudi-Nagy Tamás

kiemelte: pártja már a választási programjában is kinyilvánította alkotmányozási szándékát, míg a Fidesz-KDNP ezzel szemben nem hozta nyilvánosságra az új alkotmány megalkotásával kapcsolatos alapelveit. Az ellenzéki politikus ugyanakkor jó döntésnek tartja a Jobbik alkotmányozási folyamatban való részvételét, hiszen a parlament elé beterjesztett normaszövegben számos általuk kezdeményezett javaslat is megtalálható. Gaudi-Nagy Tamás példaként az állam Magyarországként való elnevezését, a Szent-Korona tanra való utalást, valamint a történelmi alkotmány tiszteletét hozta fel. Az ellenzéki képviselő kijelentette: az elmúlt húsz év vagyonvesztésének felülvizsgálatával, a kommunista időszak bűneinek büntethetőségével és az előző rendszerben vagyonukat vesztett polgárok kárpótlásával kapcsolatban a Fidesz-KDNP számíthat a Jobbik támogatásra. Gaudi-Nagy Tamás végül hangsúlyozta: pártja programjával összhangban szükségesnek tartja az alaptörvény népszavazás általi megerősítését.

Gömbicz Nándor