Ha demokráciát nem is, változást vélhetően hoznak majd az egyiptomi megmozdulások

Klasszikus értelemben vett forradalomról nem beszélhetünk Egyiptomban, de az ott zajló események mégis jelentős változásokat hozhatnak az állam vezetésében. Naivitás lenne azonban azt hinni, hogy az autokratikus rezsim helyébe egycsapásra demokrácia léphet – nyilatkozta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő és Rostoványi Zsolt Közel-Kelet szakértő a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában.

A két ismert elemző az egyiptomi helyzeten túl a tágabban vett észak-afrikai megmozdulásokat is értelmezte.

El-Baradei

egyiptomi ellenzéki vezetőt inkább átmeneti, de lehetséges fontos szereplőnek tekinti a Közel-Kelet-szakértő. Nem beszélhetünk forradalomról Egyiptomban. Még akkor sem, ha a látott képek ezt mutatják – nyilatkozta

Tálas Péter

biztonságpolitikai szakértő. “Egy forradalomnak valóban forradalmi következményei vannak, megítélésem szerint lázadás, tiltakozás zajlik, amit a hatalom megpróbál zavargásokká elfajítani, hogy csőcseléknek tűnjenek fel a

Mubarak

ellen tiltakozók. Miközben számunkra láthatatlanul, a háttérben, az egyiptomi politikai eliten belül nagyon erős hatalmi harc folyik, ahogy minden autoriter rendszerben előjönnek ezek a típusú harcok, amikor utódlási kérdések kerülnek napirendre” - mondta a szakértő.

Nem forradalom, de hoznak változást a megmozdulások

Nem érdemes lebecsülni a megmozdulások hatásait és következményeit sem Egyiptomban, sem a régió néhány más országában. Látszik ugyanis, hogy a politikai vezetés már hajlandó bizonyos engedményekre – tette hozzá

Rostoványi Zsolt

. Az erre utaló jelek: egyfelől Mubarak elnök bejelentette, hogy nem indul a következő elnökválasztáson, és ezt - tehát az utódlás szükségességét – elfogadja a hadsereg is és más szerepelők is. Továbbá: a választásokat szeptemberről augusztusra hozhatják előre, azokon nem indul Mubarak fia, illetve az elnök utasította az új egyiptomi miniszterelnököt bizonyos reformintézkedések megtételére – ezek mind-mind az engedmények jelei. Nem beszélve a környező országokbeli történésekről: Algériában bejelentették, hogy vélelmezhetően felfüggesztik a majdnem két évtizede hatályban lévő szükségállapotot, Jemenben tüntetések vannak, Jordániában a király új kormány nevezett ki – sorolta a változások jeleit a Közel-Kelet-szakértő.

Naivitás azt hinni, hogy most demokrácia következik

Az érintett államokban zajló változások természetesnek is tekinthetők – fűzte hozzá Tálas Péter. Harminc éve hatalmon lévő diktátoroknak – egész egyszerűen az öregség okán – egyszer meg kell bukniuk. A várakozások viszont, hogy a térségben dominószerűen megdőlnek ezek az autokratikus rendszerek és demokráciák jönnek a helyükbe, teljesen illuzórikusak Az egész régióban történelmi hagyománya van ugyanis az egyszemélyi, paternalisztikus vezetésnek - érvelt már Rostoványi Zsolt. Fontos, hogy képesek legyünk megkülönböztetni a televízióban látott virtuális valóságot – amiből próbálunk következtetéseket levonni – az egyiptomi tényleges valóságtól – hangoztatta Tálas Péter. “Változások lesznek, de én úgy érzem, hogy amikor a politikusok kommentálják az eseményeket, saját félelmeiket vagy reményeiket láttatják a történésekben: forradalom lesz, demokrácia lesz, vagy jaj, jönnek az iszlamisták. Miközben ez az egész sokkal-sokkal differenciáltabb” - fűzte hozzá. Mindkét szakértő egyetértett abban: egy Mubarak utáni vezető már nem elődje rendszerét viszi tovább, de az új rezsim autokrata jellege - egyelőre – megmarad majd. Rostoványi szerint lesznek parlamenti választások – ahogy eddig is voltak –, megváltoztatják az alkotmányt, demokratikusabbá teszik a választásokat, azokon vélhetően nagyobb eséllyel indulhatnak a Mubarak-féle párton kívüli erők is.

El-Baradei inkább átmeneti vezető lehet

Mohammed el-Baradei ellenzéki vezető, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt főigazgatója nem tartozik a hatalmi elitnek ahhoz a részéhez, amelyik most igazán tárgyal. Ő az utca embere. A nemzetközi média számára beazonosítható, ezért is az események szimbolikus figurája – mondta Tálas Péter. Rostoványi Zsolt szerint szimbolikus szerepet annak ellenére is betölthet Baradei a változások során, hogy tömegbázissal nem rendelkezik Egyiptomban, lévén több mint húsz évig külföldön élt. Lehet viszont “átmeneti figura”, akit az ellenzékiek most elfogadnak vezetőnek, aki Mubarak helyére léphet egy bizonyos ideig, amíg őt tartósan fel nem váltja valaki, akit egyelőre még nem ismerünk. “Ez nem lenne rossz opció, mert békés átmenetet is lehetővé tenne, Baradei lenne az a személy, aki vezényelné a változásokat” - mondta a Közel-Kelet szakértő.

Amerika nehéz helyzetben?

Hogyan viszonyul majd Amerika az Egyiptomot és Észak-Afrika több államát érintő eseményekhez? - kérdezte a Közbeszéd. “Amerikának már régóta egyetlen nagy dilemmája van a szélesebb értelemben vett Közel-Keleten: a demokrácia és a stabilitás között kell választania” - szögezte le Tálas Péter. Hozzátette - utalva korábbi példákra is -, hogy amennyiben az Egyesült Államok ragaszkodik a teljesen demokratikus választásokhoz a térségben, előfordulhat, hogy olyan erők kerülnek hatalomra, amelyekkel az USA csak nagyon nehezen tud együttműködni, vagy amelyek egyenesen ellenségesek lesznek vele szemben. (Forrás: Duna Televízió Pintér Attila, felelős szerkesztő)