Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Közélet

Pálffy István: médiatörvény az EU alapszerződése tükrében

Pálffy István: médiatörvény az EU alapszerződése tükrében

2011. január 28., péntek
Pálffy István: médiatörvény az EU alapszerződése tükrében
Más eredményt hozott az Európai Bizottság vizsgálata a magyar médiatörvény kapcsán, mint amire eddig a politikai hisztériakeltés utalni próbált – mostantól a három kifogásra kellene koncentrálni. Mindezek ellenére a médiatörvényt nem csak ezen három pont és nem csak az unió audiovizuális irányelve mentén kellene áttekinteni. Aszerint is vizsgálni kell, hogy kompatibilis-e az uniós alapszerződéssel és az EU alapjogi chartájával – nyilatkozta Pálffy István kereszténydemokrata politikus, a parlament kulturális és sajtóbizottságának alelnöke a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában csütörtök este. A KDNP-s politikussal vitázó Karácsony Gergely, az LMP parlamenti képviselője úgy látja: néhány egyszerű módosítással megelőzhetők lettek volna a mostani kritikák. A kormánypárti és ellenzéki politikus a médiatörvény elleni demonstrációk apropóján is vitázott egymással a Közbeszéd vendégeként. “Amennyiben a médiatörvénynek volt egy olyan célja, hogy a politikai típusú véleményekkel kapcsolatban félelmet alakítson ki az újságíró társadalomban – márpedig a törvényben benne van ez a lehetőség –, akkor ez a szándék, úgy tűnik, megbukott a civil ellenálláson, illetve az Európai Bizottság vizsgálatán. És hátra van még egy harmadik 'bukta' is: a magyar Alkotmánybíróság is számos ponton elmarasztalja majd a törvényt” - nyilatkozta Karácsony Gergely, a Lehet Más a Politika parlamenti képviselője, frakcióvezető-helyettes.

A Bizottság három pontjára kellene koncentrálni

Egészen másként látja a helyzetet Pálffy István kereszténydemokrata politikus, a parlament kulturális és sajtóbizottságának alelnöke, aki szerint valami más történik a médiatörvény körül. “Függetlenül attól, hogy a civil szférában is sok minden zajlott és a törvényalkotási folyamatban is voltak szakmabeli ráhatások, eddig mégis egy hisztériakeltés zajlott a hazai és a nemzetközi közvéleményben” - mondta a politikus, aki szerint a továbbiakban az Európai Bizottság három konkrét felvetésével kell foglalkoznia a “felelős képviselőknek és a felelős médiának”. Pálffy István úgy látja: az uniós kifogásnak – a már említett három pontnak – kis része fókuszál csupán arra, hogy a magyar médiatörvénnyel sérülne a sajtószabadság vagy a véleménynyilvánítás szabadsága. Más ügyek viszont – a biztos levele szerint – sérülnek: a verseny és a szolgáltatások szabadsága. “Más eredményt hozott ki ez a vizsgálat – ezt mondjuk meg és tegyük rendbe –, mint amire eddig a politikai hisztériakeltés próbált utalni” - érvelt a kereszténydemokrata politikus.

LMP: Nem hisztériakeltésről van szó

“Politikai hisztériakeltésről nincs szó – politikai felindulásról van szó, erős érzelmekről, egy nagyon rossz törvénnyel szemben” - reagált Karácsony Gergely. Az LMP-s politikus emlékeztetett: már korábban is tudni lehetett, hogy az Unió jogi eszközökkel nem fog belekötni a médiatörvénybe – noha politikai eszközökkel kifejezte a véleményét. “Az uniós irányelv, amin keresztül ezt a törvényt megítélte az Európai Bizottság, nem a sajtószabadságról szól, hanem az egységes európai médiarendszer kialakításáról. Nincsenek benne olyan elvek, hogy a sajtó szabad, hogy a nyomtatott sajtót nem vonjuk hatósági ellenőrzés alá – fel sem merült bennük, hogy ilyen, az európai gyakorlatban éppen csak nyomokban fellelhető szabályozások születnének” - érvelt az ellenzéki szakpolitikus. Felvetette: a pártjuk által javasolt módosító javaslatok néhány nagyon egyszerű változtatást vittek volna a törvény szövegébe, ám ezekkel a nemzetközi kritikák többségének a méregfoga kihúzható lett volna. “Abban olyan egyszerű dolgokat fogalmaztunk meg, hogy politikai véleményt nem lehet büntetni. Ez miért nincs benne a törvényben, hogy az összes bírság más – mondjuk az emberi méltóságot megkérdőjelező – médiatartalmak miatt van? Miért szavazta le ezt a módosítást a Fidesz-KDNP többsége?” - hangoztatta Karácsony Gergely. Pálffy István szerint azért nincs benne mindez a jogszabályban, mert senkinek nincs szándékában büntetni a politikai véleményt. De – ha tévesen – születne is ilyen ítélet, ott van a bíróság, mint jogorvoslati lehetőség. “Ezt az ellenzék és a bírálók is mindig elfelejtik” - hangoztatta a kormánypárti politikus.

Az uniós alapszerződés és az alapjogi charta szerint is vizsgálni kell a jogszabályt

Az Európai Bizottság uniós irányelv alapján megfogalmazott kifogásai a kisebb probléma – szögezte le Pálffy István. “De az uniós alapszerződés pontjai, amire a brüsszeli levél hivatkozik, azok már olyanok, amivel nagyon is érdemes foglalkozni Ezek azok a megfontolásbeli alapok, amelyekre Martonyi külügyminiszter úr, Navracsics miniszer úr utaltak, amelyeket meg kell vizsgálni” - szögezte le a politikus, ismételten megerősítve: a médiatörvény kompatibilitását nem csak az uniós audiovizuális irányelv, hanem a magasabb rendű jogszabálynak számító uniós alapszerződés, illetve az alapjogi charta vonatkozásában is át kell tekinteni; utóbbi dokumentumra, az unió alapjogi chartájára szintén hivatkozik a médiabiztos levele – hangsúlyozta Pálffy István. Karácsony Gergely – aki fontosnak tartja, hogy megszülessen az ügyben a hazai Alkotmánybíróság döntése – úgy látja: a médiatörvényt összességében nem az Európai Bizottság miatt kellene módosítani, hanem a magyar polgárok és a magyar demokrácia miatt. Pálffy István kérdésre válaszolva kijelentette: nem szorult háttérbe a "médiatörvény körüli hisztéria" miatt a kormány eddigi, uniós elnökségünkhöz kapcsolódó brüsszeli tevékenysége és teljesítménye. (Forrás: Duna Televízió Pintér Attila, felelős szerkesztő)
médiatörvény Karácsony Gergely Pálffy István

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo