Kedden kezdődik a Zuschlag-ügy tárgyalása Szegeden

Fokozott biztonsági óvintézkedések közepette kezdődik kedden Zuschlag János és társai, különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folytatott büntető ügyében a Szegedi Ítélőtáblán. A másodfokú eljárás két hétig tart, ezalatt összesen hét tárgyalási napot tartanak.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt nyújtott be vádiratot az egykori MSZP-s országgyűlési képviselő és társai ellen. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2008. október 8-án kezdte meg a per tárgyalását, és

Fodor Endre

bírói tanácsa 2010. március 31-én hozott elsőfokú ítéletet. Az elsőfokú bíróság a 2007. szeptember 19. óta őrizetben, illetve előzetes letartoztatásban lévő

Zuschlag Jánost

folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte. A vádlottak közül héttel szemben egy év négy hónap és öt és fél év közötti végrehajtandó börtönt szabott ki a bíróság, három személyt felfüggesztett börtönre, négyet pénzbüntetésre ítélt, egy vádlottat felmentett. Két vádlott esetében az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezett, 14 vádlottal szemben a büntetések súlyosítását kezdeményezte. Ugyanezen 14 vádlott és védőik felmentés, illetve a büntetés enyhítése érdekében fellebbeztek, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára. Zuschlag János az 1990-es évek közepétől vett részt országos szinten a baloldali ifjúsági politikai életben, előbb az Ifjú Szocialisták Mozgalmában (ISZM) töltött be vezető tisztségeket, majd a Baloldali Ifjúsági Társulás és az ISZM 2002. március 15-i egyesülése után létrejött a Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták Mozgalma, majd Fiatal Baloldal elnökhelyettese volt 2004 decemberéig. Feladatai közé tartozott a politikai ifjúsági szervezetek programjainak finanszírozásához szükséges források biztosítása. Az elsőfokú ítélet szerint ennek érdekében az elsőrendű vádlott kialakította az „egyesületi finanszírozási modellt”, amelynek lényege az volt, hogy civil szervezetek nevében benyújtott pályázatok révén elnyert támogatásokat az eredeti céltól eltérően részben a baloldali ifjúsági szervezet működésének és programjainak finanszírozására használták fel. A fiktív pályázati tevékenységhez Zuschlag János és társai részben korábban szabályosan megalakított, de érdemi tevékenységet már nem végző civil szervezeteket, részben kifejezetten a pénzgyűjtés céljára létrehozott egyesületeket, alapítványokat használtak. A civil szervezetek alakításához, működtetéséhez szükséges hamis dokumentációt az elsőrendű vádlott utasítására az ISZM-irodán tevékenykedő személyek készítették el. A civil szerveztek elnöki, illetve kuratóriumi elnöki tisztségébe Zuschlag János olyan politikailag elkötelezett (főként ISZM-es) személyeket helyezett, akik vállalták azt, hogy részt vesznek a pályázati tevékenységben, illetve ezen keresztül a baloldali ifjúsági politikai szervezet finanszírozásában. A bíróság szerint azzal valamennyien tisztában voltak, hogy a hálózathoz tartozó civil szervezetek tényleges tevékenységet nem végeznek, egyedüli céljuk a pénzgyűjtés. Az egyesületek, alapítványok 2000 és 2006 között fiktív pályázatokat nyújtottak be több minisztériumhoz, a Gyermek és Ifjúsági Alapprogramhoz, a Nemzeti Civil Alapprogramhoz, Budapest Főváros Önkormányzatához, a Táncsics Alapítványhoz és uniós projektekre is jelentkeztek. A bírósági ítélet szerint a Zuschlag János által irányított csoport összességében 72 millió forint kárt okozott. Az összeg pontosan meg nem határozható részét a baloldali politikai ifjúsági szervezetek rendezvényeinek, táborainak finanszírozására, valamint a kiskunhalasi MSZP-alapszervezet működtetésére fordították. A Zuschlag-ügyben a nyomozás egy rutinvizsgálat után kezdődött el, amelynek következményeként 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség indított vizsgálatot, számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával. Az elsőrendű vádlott a nyomozás kezdete után is irányította társait, akik tovább folytatták a pénzügyi tevékenységet, melynek lényegében csak az eljárás intenzívebbé válása vetett véget. A büntetőeljárás során Zuschlag János instruálta vádlott társait, hogy milyen vallomásokat tegyenek, az általa irányított csoport védekezését összehangolta, valamint utasította társait tárgyi bizonyítékok, iratok eltüntetésére is. Emellett megkísérelte jogellenes módon befolyásolni a nyomozást.