Jön az ELI – Szegedé a szuperlézer

A fejlesztéspolitika megújulásáról beszélt Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter pénteken az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) bemutatóján, ahol elhangzott az is, hogy a tudományos fejlesztések között megvalósul a szegedi szuperlézer, az ELI-program is.

Fellegi Tamás

elmondta: a szabadon felhasználható uniós fejlesztési forrás 2013-ig 2.000 milliárd forint, és megújul a pályázati rendszer is. Az ÚSZT keretében 93 új konstrukciót hirdetnek meg 1.100 milliárd forint tőkekihelyezéssel. Az idén a szabadon felhasználható 2.000 milliárd forint uniós forrás 55-60 százalékát a gazdaságba juttatják az ÚSZT-ben szereplő hét prioritás mentén. Fellegi Tamás kiemelte az infrastruktúra, a közlekedés, a vállalkozásfejlesztés, a zöldgazdaság fejlesztésének fontosságát. Jelezte, hogy a pályázatok a kis- és középvállalkozásokra is koncentrálnak, és ehhez egyszerűbben elérhető hatékony pénzügyi eszközöket is társítanak, köztük mikrohiteleket, a Magyar Fejlesztési Bank megújult hitelkonstrukcióit, és a Széchenyi Kártya kibővített programjában lévő forgóeszköz, beruházási és önerő hiteleket. Elmondta, hogy nemzeti programok is indulnak az ÚSZT-ben a közös nemzeti célok megvalósítására. Példaként említette a közlekedési programokat, köztük a komáromi híd építését, a közösségi közlekedés átalakításához szükséges városokon belüli autóbusz és vasúti közös pályaudvarokat, a GSM-R technológiára épülő rendszer vasúti telepítését.

Megvalósul a szegedi szuperlézerprojekt

A nemzeti program keretében a térségek turisztikai lehetőségeit is fejlesztik a Balaton, a Tisza-tó térségében, illetve elindul az Ős-Dráva program, valamint a Budai Vár rekonstrukciója. A tudásgazdaság növelése érdekében felgyorsítják a Talentis programot, megvalósul a szegedi szuperlézerprojekt - emelte ki a fejlesztési miniszter. Fellegi Tamás a nemzeti programok közé sorolta továbbá a sportfejlesztéseket, az egészségügy korszerűsítését, a közigazgatási ügyfélhálózat kiépítését, a Moszkva tér felújítását, a pécsi konferencia központ állami kezelésbe vételét, és hasonló konferencia központ kialakítását Budapesten. Közölte: jövő héten országszerte ismertetik az új pályázatokat, hogy minél szélesebb körben ismertek legyenek a lehetőségek.

Mit tud majd az ELI?

A terv a világon jelenleg létező legnagyobb lézernél ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű kutató szuperlézer megépítését célozza. Az ELI projekt (Extreme Light Infrastructure) az összeurópai érdekeltségű kutatási infrastruktúrák stratégiai tervében szereplő 44 nagyberendezés egyike. A berendezés megépítésének előkészítésében 13 ország, a projekt helyszínpályázatán Csehország, Franciaország, Nagy-Britannia, Magyarország és Románia vett részt. Az ELI nemzetközi irányító bizottságának 2009. október elsejei döntése értelmében a lézerberendezést három helyszínen (Prága, Szeged, Bukarest) építik meg. A lézerközpontokat közös menedzsmenttel, a ELI ERIC nemzetközi szervezet keretei között fogják üzemeltetni és hasznosítani. Komoly lökést adhat a szegedi gazdaság fejlődésének a lézerkutató központ létrehozása - közölte egy a közelmúltban tartott konferencián

Szabó Gábor

akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora. A kutatóközpont az egyetem tízhektáros területén épülhet meg, szomszédságába egy hatvanhektáros telekre tudományos parkot terveznek. A központ építésének közvetlen költsége - amelyet döntő részben az Európai Unió strukturális alapjából fedeznek - 245 millió euró, a közvetett hatásokat is számítva azonban a beruházás több mint 300 millió eurós jövedelememelkedést generál a régióban. A számítások szerint tizenöt év alatt a tudományos park fele települ be, ez 115 millió eurónyi befektetést vonz a városba. A kutatóközpont tízéves fenntartásának költsége ugyanakkor mintegy 200 millió euró. Az építés öt esztendeje és a működtetés első tíz éve során összességében a 600 millió eurót is meghaladja az az összeg, amely a tudományos nagyberuházás nyomán Szegedre kerül - közölte a professzor.

Szabó Gábor elmondta, a nemzetközi fotonikai piac - amely magában foglalja a fogyasztói elektronikát és a síkképernyős megjelenítést is - forgalma 2008-ban 270 milliárd euró volt, növekedésének éves ütemét pedig 7,6 százalékra becsülik. Európa helyzete ezen a piacon kedvező, a világon Japán után a második. Ezen belül a nagy-intenzitású lézertechnológiához kapcsolódó piacon - amely közvetlenül kötődik az ELI-ben folyó kutatásokhoz - európai dominancia van. A fotonika területén meghatározó multinacionális cégek - mint a GE, a Siemens, a Samsung - Magyarországon is jelen vannak, és aktív néhány tucat kis- és közepes vállalkozás is, amelyek tevékenysége az ELI kulcstechnológiájához kapcsolódik. Ráadásul a magyar lézeres kutatói közönség az utóbbi három évtizedben úttörő szerepet játszott az ELI-t megalapozó kutatásokban - hangsúlyozta a rektor. Szabó Gábor, aki a projekt tudományos vezetője is, korábban az MTI-nek elmondta, a lézerközpontban a jelenleg Franciaországban, illetve az Egyesült Államokban épülő rendszereknél mintegy ezerszer nagyobb teljesítménysűrűség lesz elérhető, vagyis a lézer által egységnyi idő alatt, egységnyi felületre jutatott fényenergia három nagyságrenddel haladja majd meg a most készülő központokét. A tudósok által szuperlézernek is hívott berendezéssel olyan nagyon rövid időtartamú fényimpulzusokat lehetne előállítani, amelyekkel megfigyelhetők lennének a molekulákon belül zajló elemi folyamatok, vizsgálhatók lennének a szilárd testek felületén vagy a biológiai molekulákon belül zajló elemi események. A berendezéseket lézeres részecskegyorsításra is lehetne használni, így a mainál lényegesen hatékonyabb sugárterápiás módszerek kidolgozására is lehetőség nyílik majd. A központban folyó kutatások az orvostudomány diagnosztikai területén is áttörést hozhatnak, s bizonyos egzotikus fizikai kísérlet" elvégzésére is mód nyílik majd: például olyan módszer kidolgozására, mellyel a hosszú felezési idejű radioaktív izotópok átalakíthatók rövidebb felezési idejű, így ártalmatlanabb részecskékké.

Az önkormányzat sajtóközleménye az ELI –vel kapcsolatos mai kormánydöntésről

„A kormány rádöbbent, hogy hatalmas nemzetközi botrány lenne belőle, ha Magyarország visszalépne a 2009 végén elnyert történelmi lehetőségtől, amely szerint Szegeden épülhet az Európai Unió nagyberuházásaként az ELI lézerközpont. A kormány indokolatlan késlekedése miatt a projekt több mint féléves csúszásban van. Szeged város, hogy ezt a késedelmet tompítsa, az egyetemmel közösen megalapította az ELI.HU Kft.-t, és saját költségére elkészítette a majdani központ területének teljes és részletes szabályozási tervét. Bízunk benne, hogy a mai kormánydöntéssel végre megkezdődhet a konkrét tervek mielőbbi kidolgozása és a projekt végleges dokumentációját még ebben a félévben el tudjuk juttatni Brüsszelbe” - írja közleményében Botka László polgármester.