Sikeresnek értékelték a résztvevők a Csongrád Megyei Önkormányzat tulajdonában működő Megyeszolgálat Szolgáltató és Kereskedelmi Nonprofit Kft., illetve a temesvári Integratio Alapítvány Inpress elnevezésű projektjét, amelynek célja egy közös sajtó - és hírszolgálat létrehozása, működtetése volt - derült ki a csütörtöki zárókonferencián Szegeden. A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében támogatott projektben olyan nyomtatott és online újságok, valamint rádió- és televízióműsorok készültek, amelyek a határ mindkét oldalán élők számára érdekes és aktuális információkat, híreket dolgoztak fel. Mint Toró T. Tibor, az Integratio Alapítvány elnöke elmondta: a temesvári alapítvány tíz éve azon dolgozik, hogy megtalálja azokat a lehetőségeket, amelyek a határ két oldalán élőket összekapcsolhatják. A területi közelség mellett a hasonló problémák is összekötik a térségeket, ezért örültek a Csongrád Megyei Önkormányzat együttműködési ajánlatának. Mint fogalmazott, a határ az uniós integráció előrehaladtával veszít jelentőségéből. A pályázat azt célozta, hogy a tudatokban levő határt is segítsen megszüntetni. Ezért célozták meg az újságírókat, hiszen ők közvetítik a tudnivalókat. A médiatörvény meghatározza a kiegyensúlyozottságot
A konferencián az MTI szolgáltatási vezérigazgató-helyettese a magyar médiatörvényről, a közszolgálati média átszervezéséről, a Magyar Távirati Iroda (MTI) új feladatairól és a tudósítói hálózat helyzetéről, jövőjéről beszélt. Szabó László Zsolt elmondta: a médiatörvény kapcsán az nem volt kérdés, hogy változtatni kell rajta, hiszen ki kellett dolgozni a határon átnyúló sajtó működésének új szabályait. A törvény egyebek között szigorúan meghatározza a kiegyensúlyozottságot, és ez - bár sokan negatívan értelmezték - éppen a szólásszabadságot védi. Az MTI és a közszolgálati média közötti jövőbeli kapcsolatról szólva kifejtette: az MTI készíti majd a híradós anyagokat és a rádiós krónikákat is. A Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió leadja megrendelését a hírműsorokra az MTI-nek, az pedig a közelmúltban létrehozott vagyonkezelő alap segítségével legyártja a kívánt tartalmakat. Ezek elérhetősége a második negyedévtől ingyenessé válik, ez vonatkozik a hírek mellett a hangzó és videós anyagokra is. Ez segíti a vidéki médiumok munkáját, hiszen azok így a helyi hírekre koncentrálhatnak majd - emelte ki. Mivel a törvény az MTI-t hatalmazza fel arra, hogy tudósítói hálózatot működtessen, minden megyében szeretnének egy több emberből álló "tudósítói pontot" létrehozni. A tudósítói pontok jellemzik majd a külföldi munkát is - tette hozzá Szabó László Zsolt. Médiatanács Romániában is
A konferencián értékelték a projektet a résztvevő vezető médiumok képviselői, valamint szó volt a határon túli médiaszabályozásról, az elmúlt évtizedek regionális együttműködéseiről és a jövő lehetőségeiről is. Toró T. Tibor előadásában a román médiaszabályozásról is beszélt. A résztvevők megtudhatták, hogy 2002 óta szabályozza Romániában az audiovizuális médiát egy 11 tagú médiatanács, melynek tagjait a parlament választja meg, s a tagok államtitkári rangot kapnak, a tanács vezetője pedig miniszterit. A temesvári Analóg TV szerkesztője, Flavius Baican a két megye további média-együttműködési lehetőségekről szólt. Elmondása szerint ha a médiatörvényt betartanák, amely 10 százalékban határozza meg a koprodukcióban készült műsorok arányát, az már elegendő lehetne, de a megyék vezetésétől is kívánatos lenne pluszforrásokat elnyerni az ügynek.