Diszkótragédia – megoldás lehet a „biztonságos klub” program

A VI. kerülethez tartozó Nyugati téren, a West Balkan szórakozóhelyen szombat éjszaka eddig tisztázatlan körülmények között a diszkóból kiáramló tömegben pánikhangulat alakult ki, és ennek során három fiatal lány életét vesztette. A szórakozóhelyeken még 1998-ban „rendet akartak tenni”, de a program 2000-ben megakadt.

A szórakozóhelynek nem volt működési engedélye, ráadásul egy ekkora rendezvényt öt nappal az esemény előtt be kell jelenteni, hogy a hatóságok ellenőrizhessék, alkalmas-e a tér a buli megtartására. Több országos médium beszámolt arról is, hogy a West Balkan üzemeltetője többször „játszadozott” a jogszabályokkal. „Ilyen későbbiekben nem fordulhat elő - mondta

Pintér Sándor

belügyminiszter. Vámosok, rendőrök, tisztiorvosi szolgálat és katasztrófavédelmisek közösen fognak ellenőrzés-sorozatot indítani. Rendet szeretnénk csinálni, be kell tartatni a jogszabályokat, és azt is végig kell gondolni, alkalmasak-e a jogszabályok. Túl enyhék a szórakozóhelyek bejelentési kötelezettségei. Jövő héten terv készül az ideiglenes és az állandó rendezvények ellenőrzésére.”

Kapzsiság, felelőtlenség és jogi kiskapuk

„Sajnos a profitmaximalizálás miatt nem érdekli a szervezőket, klubtulajdonosokat, hogy emberek halnak meg. Játszadoznak a jogszabályokkal, és sok esetben rendkívül rugalmasan kezelik azokat” – nyilatkozta portálunknak

Német Ferenc

, a Személyi-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara országos elnöke. „Látjuk, hogy hova vezethet az, ha az illetékes hatóságok bejárása nélkül ki lehet nyitni szórakozóhelyeket. De a biztonságiak munkája sem volt megfelelő. Ma már nem arról szól egy biztonsági ember munkája, hogy a részegeket, duhajkodókat tartja féken. Az is fontos része a munkájuknak, hogyan tudják a tömeget szabályozni, irányítani. A híradásokból kiderült, hogy a túlzott tömeg csak közvetett oka volt a balesetnek, a fő probléma akkor kezdődött, mikor a szűk lépcsőn tolták fölfelé az embereket, fent meg telt ház volt, onnan meg jöttek volna lefelé. A tulajdonos sumáksága is nagy mértékben hozzájárulhatott a tragédiához, aki az engedélyeztetés beadásával, visszavonásával ügyeskedett, és így, ideiglenes engedéllyel működtette a helyet. Az előző kormányok által megnyirbált szabályozás segítette mindezt, hiszen kiskapuk segítségével el lehetett érni, hogy működjön egy ilyen helyiség. És ne feledkezzünk meg a szülői felelősségről sem, nem mindegy ugyanis, hogy milyen helyre engedünk el 16-17 éves gyerekeket. De van egy olyan probléma is, amiről mélyen hallgat a médiavilág, tudniillik ezek a partik azért is jönnek létre, hogy minél több legális és illegális drogot el lehessen adni

(az egyik áldozat vérében amfetaminszármazékot találtak – a szerk.)

. Budapesten egy hétvégén 800-1000 adag kábítószert adnak el. Akik ebből hasznot húznak, azok bebújnak a zenevilág mögé.

Szeged valamivel biztonságosabb, de egy hatósági bejárást érdemes átgondolni a felelős szakhatóságoknak itt is. Csak azt vegyük számításba, hány olyan hely van Szegeden, aminek egy kijárata van. Mi történik, ha kitör a pánik egy pinceklubban, hány menekülési iránya van a tömegnek, és tudnak-e róla? Nekem egyébként az is kérdéses, hogy egy 21 éves fiatal felnőttnek

(a tragédiába torkolló parti főszervezője – a szerk.)

milyen tapasztalata van egy ekkora rendezvény biztonságos megszervezéséhez” – nyilatkozta a biztonsági szakember.

Rekreációs drogozás

Nemrég egy konferencián a drogmegelőzési intézet munkatársa is arról beszélt, hogy e partik nagy része a droghasználatra épül, s a jelenlévők 90 százaléka fogyaszt valamilyen legális, illegális tudatmódosítót. „Ezeknek a fiataloknak a nagy része úgynevezett rekreációs szerhasználó, aki kifejezetten ezekre a bulikra fogyaszt tudatmódosítókat. A 90-es évek végén vált nálunk is egyre nagyobb divattá a direkt e rekreációs szerhasználatra létrejött bulik dömpingje, melyeket négy nagyobb csoportra osztottak a szakemberek: a diszkók, partik, klubok és megadiszkók” – ismertette

Topolánszky Ákos

, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet igazgatója a legutóbbi Kábítószer Egyeztető Fórumon (KEF) tartott előadásában egy 1998-as felmérés tapasztalatait, hozzátéve, hogy ezeken az összejöveteleken a szerhasználat is különbözik, mert míg például egy úgynevezett goapartin a különleges effektekkel tarkított „utaztatós” zene „kellékeként” a hallucinogén szerek, kannabisz, LSD, mágikus gombák a jellemzőek, addig egy drum ’n’ bass bulin a kannabisz mellett a pörgetősebb amfetamin, extasy a gyakori szer. A budapesti tragédiába torkolló buli pedig az utóbbiak közé sorolható.

Még 2000-ben megakadt a „biztonságos klub” projekt

Topolánszky azt is elmondta, hogy a legtöbb problémát egy legális drog, az alkohol okozza, a szórakozóhelyek pedig nem szeretik beismerni – s így nem is preferálják az együttműködést, hiszen üzletileg nem érdekük –, hogy tevékenységükhöz szorosan kötődik a tudatmódosító szerek használata. A diszkók egyetlen célja az, hogy e szerek legális formáiból a lehető legtöbbet eladják egy estén. Talán ez a törekvés az oka, hogy e helységek nagy része igyekszik kijátszani a tömeg számát korlátozó különböző rendelkezéseket, szabályozásokat. „Az 1998-as projektünknél egyik kitűzött célunk volt, hogy alakuljanak meg az általunk meghatározott 12 pontot – a túltömegesedés megakadályozása, a víz legyen a legolcsóbb ital, elsősegélynyújtásra képzett szakemberek stb. – betartó, úgynevezett „biztonságos klubok” az országban. Ennek csak egy felelt meg később. Így 2000-ben le is állt a program, de most azt tervezzük, hogy széles körű felmérés után, újraindítjuk a programot, s felhasználva a tapasztalatainkat szeretnénk hosszú távon majd konkrét eredményeket felmutatni” – vázolta az elképzeléseket az intézet igazgatója. Sajnálatos, hogy a szórakozóhelyeken jelenlévő problémákra egy tragédia világít rá ismét. Most már tényleg itt az ideje leporolni a 2000-ben megakadt program dokumentumait...