Elkészült az új alkotmány tervezete, melynek szövege az Országgyűlés honlapján olvasható. A dokumentum szerint a Szent Korona a preambulumban és az állami lobogón is szerepelne, kétkamarás lehet a parlament, az emberi életet pedig a fogantatástól védenék – tette közzé a hírTv honlapja. Salamon László, az előkészítő bizottság elnöke elmondta, a kormányoldal többségi álláspontjának tekinthető, hogy a külföldön élő magyaroknak is szeretnék biztosítani a választójogot. Tíz nap múlva kész alkotmánykoncepciót tesz le az Országgyűlés asztalára a parlament eseti, alkotmány-előkészítő bizottsága. A koncepciót a nemzet minden tagja magáénak érezheti majd - nyilatkozta Salamon László, az előkészítő bizottság kormánypárti elnöke a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában. Az ellenzék távolmaradása kapcsán úgy fogalmazott: az alaptörvény elfogadottsága, legitimitása reményei szerint nem pártkérdés. A határon túliak szavazati jogát - ahogy több más konkrét kérdést is - a sarkalatos törvényként definiált kétharmados törvények szabályoznak majd. Az új alkotmány kicsi lesz, de emelkedett hangvételű és remélhetőleg a jövőben olyan ritkán kell azt módosítani, mint az Egyesült Államok alaptörvényét - mondta Salamon László. Az összegző munkacsoport szerdán fogadta el – kisebb módosításokkal – az alkotmány-előkészítő bizottság alaptörvény-koncepciójának szövegét. Ezt a bizottság még egyszer megtárgyalhatja, és közel tíz nap múlva dönt róla. Ezzel a bizottság az alaptörvény-koncepció elkészítésére vonatkozó feladatát teljesíti – szögezte le Salamon László, a testületet vezető kormánypárti politikus a Duna Televízióban. Mennyiben lesz legitimitás a most készülő új alkotmány mögött? Ez elsősorban amiatt érdekes, hogy az ellenzéki pártok kivonultak az alkotmányozási folyamatból - hangzott a Hattól nyolcig kérdése. Az, hogy az ellenzék kivonult az alkotmányozásból, jelzi, hogy vélhetően nem számíthatunk az ő szavazatukra. "Az alkotmány elfogadottsága viszont – azt remélem – nem pártkérdés "– reagált Salamon László. Hozzátette: az általuk készített javaslat alapján az új alaptörvényt a nemzet minden tagja magáénak érezheti majd.
Isten és kereszténység említése, preambulum tartalma
A bizottság nem konkrét szöveget fogalmaz meg, csak utalást tesz arra, hogy milyen tárgyú kérdésekkel kell foglalkoznia például a preambulumnak. “Hogy az Isten szó szerepeljen-e benne, vagy sem, arra nem térünk ki, az majd a szövegezők feladata lesz” - mondta a bizottsági elnök. Hozzátette: a preambulumban fontosnak tartják megjeleníteni a magyar történelmi múltat, a közjogi hagyományokat és az alkotmányosság hagyományait. A történelmi múlttal összefüggésben gondolnak hangsúlyt adni a kereszténységnek is, méghozzá az államalapítással kapcsolatban és a magyar történelem adott szakaszaiban játszott szerepével összefüggésben. “Gondolok itt arra, hogy századokon át véreztünk a keresztény Európa védelmében, és végül arra, hogy a kereszténység a magyar kultúrtörténettől elszakíthatatlan. Hogy ez pontosan milyen formulában ölt majd testet, az más kérdés” - mondta a politikus. A preambulumban szerepelni kell továbbá a szabadságeszme gondolatának, utalnia kell a szabadságküzdelmeinkre, a közjogi hagyományok körében pedig a Szent Koronára, annak a jelentőségére mind a magyar történelemben, mind a mai értelemben – szögezte le Salamon László.
Mi lesz az Alkotmánybírósággal?
Mit tervez a következő alaptörvény az Alkotmánybírósággal kapcsolatosan? - kérdezte a Hattól nyolcig. A koncepcióban nem fogjuk egészen pontosan meghatározni az Alkotmánybíróság konkrét hatáskör- és eszközrendszerét – hangzott a válasz. A tervezet annyit tartalmaz, hogy az AB feladata “megtenni a szükséges lépéseket az alkotmányosság védelmében”; ide tartozik a jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálata, illetve alkotmányellenesség észlelése esetén az alkotmányellenesség következményeinek megállapítása – ismertette a koncepciót a bizottsági elnök.
Kisebb alkotmány, sarkalatos törvények
Összességében egy kisebb alkotmányban gondolkodnak az új alaptörvény előkészítői, a részletszabályokat zömmel kétharmados törvényekben rendeznék, amelyeknek – a régi magyar közjogi hagyományoknak megfelelően – ismét a sarkalatos törvények nevet adnák – tudtuk meg. Az Alkotmánybíróság hatáskörének és eszközrendszerének részletes szabályait is egy ilyen sarkalatos törvényben kell majd szabályozni – mondta Salamon László. Hozzáfűzte: olyan alkotmányt szeretnének, amelyet nem kell bármiféle apró változtatás esetén módosítani. “Szemünk előtt az Egyesült Államok alkotmánya lebeg, amelyet kétszáz év alatt talán két tucatszor módosítottak” - érvelt a politikus. A határon túliak szavazati joga kétharmados törvényben szabályozva A határon túliak szavazati jogára van-e konkrét javaslata a bizottságnak? Nevezetesen, hogy legyen-e állandó magyarországi lakcímhez kötve az itteni szavazati jog vagy sem? Küldhessenek-e képviselőt az Országgyűlésbe a határon túli magyarok, vagy sem? - vetette fel a Duna Televízió. Salamon László az általuk kidolgozott tervezet szövegét idézte válaszként: minden magyar állampolgárt megillet a választójog, külön sarkalatos törvényben részletezett feltételek esetén. Tehát ezt a kérdést is kétharmados szabály dönti majd el; az alaptörvény annak megállapítására szorítkozik, hogy a választójog állampolgári státusjog – szögezte le Salamon László, az alkotmány-előkészítő parlamenti bizottság elnöke. Hozzátette: a kormányoldal többségi álláspontjának tekinthető, hogy a külföldön élő magyaroknak is szeretnék biztosítani a választójogot, a jogi feltételek megteremtése viszont “nem egy egyszerű feladat, és kérdéseket is vet fel”. Többek között ez is oka annak, amiért nem vállalkozik az alkotmány ezeknek a kérdéseknek a rendezésére. (Forrás: Duna Televízió Zrt. Pintér Attila, felelős szerkesztő)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.