L. Simon László, a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke szerint a médiatörvényt érő kritikák egy része politikai szándékú, másik része szakmai tévedéseken alapul, így teljesen jogtalan.
A fideszes politikus az MTI-nek kedden azt mondta: a médiatanács csak a fokozatosság és az arányosság elve alapján szabhat ki bírságokat.
L. Simon
kijelentette: a nemzetközi bírálatok sokszor az MSZP vádjait visszhangozzák, az "európai cirkusz kirobbantása" pedig a szocialista luxemburgi külügyminiszterhez köthető, aki "nem véletlenül szólalt meg". Hozzátette: a szakmainak tűnő, nyugati lapokban olvasható aggodalmak nagy többsége olyan helyzet ellen tiltakozik, amely nem áll fenn Magyarországon. A The Washington Postban kedden megjelent írásra úgy reagált: az egyértelműen arról tanúskodik, hogy szerzője nem ismeri a jogszabályt, amit kifogásol. Mint mondta, néhány kritika jogos, így kétségtelen, hogy a médiatanács kizárólag a kormánytöbbség által jelölt tagokból áll, ebből azonban nem következik, hogy működése antidemokratikus volna. A fideszes politikus bízik benne, hogy a szabályozást támadó vélemények megváltoznak, amikor kiderül, hogy igazságtalanok voltak, de álláspontja szerint "el sem kellett volna jutni idáig", méltányosabb lett volna megvárni, hogyan alkalmazza a törvényt a médiahatóság. A médiatanács kizárólag a jogsértés súlyához igazodó szankciókat szabhat ki, érvényesítenie kell az arányosság és a fokozatosság elvét, így először például csak figyelmeztethet - jelentette ki. "Miért gondolják azt, hogy ha valaki elkövet egy kisebb jogsértést, megbüntetik 25 millió forintra? Ráadásul világos, hogy a bírságnak igazodnia kell a médium anyagi teljesítőképességéhez" - fogalmazott L. Simon László, hozzátéve: alaptalan a sajtószabadságot félteni a médiatanács esetleges bírságaitól, "mindenki tudja, hogy nem fognak januártól lapokat tízmilliós bírságokkal sújtani". Kitért arra, hogy a bírságról döntő médiahatósági határozat megtámadása után a bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni, így az ügyek nem fognak évekig elhúzódni. Azzal kapcsolatban, hogy a fideszes
Balsai István
, az alkotmányügyi bizottság elnökeként múlt hétfőn olyan zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtott be a médiatörvényhez, amely alapján azonnal fizetniük kellett volna a megbírságolt médiumoknak, L. Simon László elmondta: végig amellett volt, hogy a médiumok kérhessék a határozat felfüggesztését, de a bizottságban többen arra hivatkoztak, hogy erre az APEH által kiszabott bírságok esetében sincs lehetőség. Hozzátette: a Fideszben ezúttal is érvényesült a frakciófegyelem, és örül annak, hogy az általa is képviselt álláspont győzött.
Kapcsolódó hír, hogy a Nyilvánosság Klub ügyvivői testülete a múlt héten elfogadott médiatörvény visszavonását kéri a parlamenttől, és kiáltványban követeli egyebek mellett a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítását, valamint a közszolgálati hírszerkesztőségek függetlenségét. Az MTI-hez kedden eljuttatott kiáltvány sürgeti a szakmai szervezetek bevonását a médiaszabályozás folyamatába, politikailag független médiatanács megválasztását és a médiahatóság elnökének legfeljebb négy évre történő kinevezését, a szakma által delegált felügyelőbizottság létrehozását, a kilátásba helyezett bírságok ésszerűsítését. Követeléseik között szerepel, hogy a közszolgálati hírszerkesztőségek maradjanak függetlenek, ugyanis a Nyilvánosság Klub szerint "a nemzeti hírügynökség mint kizárólagos hírgyár" léte veszélyezteti a közszolgálati médiatípusok közötti különbségeket, a szerkesztői szabadságot és az objektív tájékozódáshoz való jogot. Ezért a kiáltványban a Nyilvánosság Klub ügyvivői arra kérik az Országgyűlést, hogy vonja vissza a médiatörvényt, majd a kormány kezdeményezzen helyette új jogszabályt a fenti szempontok figyelembevételével.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.