Lehetetlen helyzetben az új cigány önkormányzat

1,5 millió forintos ki nem fizetett számlát hagyott a szegedi Cigány Kisebbségi Önkormányzat október 3-án megválasztott új testületére a korábbi vezetés, amivel szinte teljesen ellehetetlenítették a város roma lakosságának felzárkóztatását egy átgondolt programmal megvalósítani akaró testület munkáját. „Mi nem négy évre terveztünk, hanem kis lépésekkel szeretnénk valódi eredményeket elérni” - hangsúlyozta Nagy Mihály elnök, amikor a nehéz helyzetben lévő cigányság számára kidolgozott tanodai programról és a szociális segítők rendszeréről beszélt lapunknak.

Fél éve néhányan összefogtak és civil szervezetet alapítottak „Elszalasztott 1000 év” Csongrád Megyei Független Cigány Érdekvédelmi Szervezet Közhasznú Egyesület néven a cigányság felzárkóztatására kidolgozott programjuk megvalósítása érdekében – kezdte a történetet

Nagy Mihály

. Elképzeléseiket támogatásra méltónak tartotta a Lungo Drom, így felkérték őket a választáson való részvételre. Már a kampányt is szinte teljesen saját zsebből finanszírozták, de akkor még nem is sejtették, hogy mit örökölnek a város cigányságát eddig képviselő testülettől.

Kifizetetlen számlák, kamatostul

Először a Dél-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár küldött egy egyenleg-értesítőt, amiből kiderült, hogy szeptember 30-án csaknem 738 ezer forinttal tartoznak a kisebbségi önkormányzat egy hat évvel ezelőtti alkalmazottjának lábtörése miatt, akinek kórházi és egyéb kiadásai miatt gyűlt fel ez az összeg. „Amikor telefonon szerettem volna tisztázni az ügyet, az ügyintéző meglepődve fogadta a hívásomat, ugyanis a cigány kisebbségi önkormányzat részéről még senkit nem sikerült korábban elérnie” - mesélte az elnök. Egy újabb elmaradást tapasztalva Nagy Mihály bement az APEH-hoz, hogy ott is kifizessen tizenegynéhányezer forint tartozást. „Miután délelőtt ennek jártam utána, délután megérkezett egy behajtó cég utolsó felszólítása, akik a Vodafone Zrt. felé ki nem egyenlített 649 ezer forintot kérték tőlünk. Némi utánjárással kiderült, néhány évvel ezelőtt több előfizetéses telefont is vettek a kisebbségi testület tagjai, de a számlákat nem fizették ki, így annak kamatokkal és a behajtói díjjal megnövelt összegét követelték rajtunk” - folytatta keserűen. A távhő-díjat 2009 májusa óta nem fizették ki, ez a számla mostanra 36 ezer forintra nőtt, a villanyszámlán 40 ezer forintos tétel szerepel – mutatta a csekkek halmazát az elnök. A kisebbségi önkormányzat tagjai attól tartanak, mivel a behajtók mást nem tudnak lefoglalni – ezt az irodájukban álló asztalon, néhány széken és két rozoga szekrényen, illetve a másik helyiségben árválkodó üzemképtelen tévén és kibelezett fénymásolón végignézve könnyű elhinni –, valószínűleg zároltatni akarják majd a mintegy 700 ezer forintos számlájukat. „Ez a pénz is csak azért maradt meg, mert az előző elnök,

Kolompár László

egyedül nem tudott hozzáférni a számlához, az önkormányzat többi tagja pedig időközben lemondott a megbízatásáról.” Nagy Mihályék szeretnének megegyezni a kifizetésekről, hogy elkerülhessék a számlájuk zárolását vagy a közművek kikapcsolását. „Szeretnénk, ha megértenék a helyzetünket, amibe kerültünk és elhinnék: a mi érdekünk is, hogy kifizethessük ezeket az elmaradásokat és mielőbb hozzákezdhessünk az érdemi munkához” - fogalmazta meg reményeit.

Jó lenne átvenni és átlátni

Bár már eltelt egy hónap a választás óta, az előző elnök nem igyekezett a leltár szerinti átadás-átvételben közreműködni. Nem láthatók az elmúlt évek pénzügyi történései sem tisztán, és sejthető, hogy sajnos az 1,3 millió forintos éves költségvetés összege sem csak a rászoruló romák céljaira ment el... - tárta szét a kezét Nagy Mihály. Hozzátette, már kértek

Mózes Ervin

főjegyzőtől egy kimutatást a kisebbségi önkormányzat tevékenységéről az elmúlt 8 évre visszamenőleg, de anélkül is látható, hogy az elmúlt ciklusban a romák nem nyertek egyetlen pályázaton sem, de lehet, hogy nem is pályáztak.

Miért nehéz jól csinálni?

Az éves költségvetésükből kellene az iroda fenntartása mellett elvégezniük a cigányság képviseletét és támogatását, de ez az összeg láthatólag nem elég minderre. Megnehezíti a dolgukat az is, hogy a kisebbségi önkormányzat tagjai nem kapnak tiszteletdíjat tevékenységükért, munkájukat társadalmi megbízatásban végzik. Nem fizetnek költségtérítést sem számukra, így a telefonszámláikat is maguknak kell állniuk, holott nagyon sokan rászorulnak. Így van, aki csak megcsörgeti az elnököt és visszahívást vár, mert nincs pénze telefonálni. Nagy Mihály arról is panaszkodott, hogy nagyon rossz helyen kapott helyet a cigány önkormányzat, hiszen a Csongrádi sgt. 63. szám alatt, egy tízemeletes földszintjén berendezett irodájukat nehéz megközelíteni a romák által lakott nagyobb tömbökből, például a Cserepes sorról vagy Kiskundorozsmáról. A fő problémát mégis abban látják, hogy ezt a munkát nem lehet társadalmi munkában eredményesen végezni, a hatékony érdekképviselet egész embert kívánna, az új testület tagjai pedig valamennyien dolgoznak és emellett vállalták fel ezt a megbízatást. „Amikor 1995-ben törvényt hoztak a kisebbségi önkormányzatok megalakításáról, a jogalkotók nem gondolták át alaposan azok működését. Sajnos, a számos visszajelzés ellenére sem történt azóta változás a jogszabályban, emiatt sem működnek hatékonyan és eredményesen” - mondta az elnök. Nehézségként említette az elmúlt 15 évben született számtalan negatív tapasztalatot is, melyeket a roma vezetők munkája, viselt dolgai eredményeztek. „Nehéz az elveszített bizalmat visszaszerezni. Mi elkezdjük ezt a kicsit kilátástalannak tűnő harcot és szívesen vesszük, ha valaki a legkisebb segítséget is felajánlja hozzá.”

Mire jó egy tanoda?

A városban élő 5-6 ezer roma többsége halmozottan hátrányos helyzetű, és sajnos, vannak köztük olyanok is, akik még mindig putrikban, illetve szebben mondva szegregátumokban élnek, így szinte 100 évvel le vannak maradva a többségi társadalomtól – magyarázta Nagy Mihály. A felzárkóztatás lehetősége nem volt meg korábban sem, a cigányok nem kaptak azonos lehetőségeket már az iskolában sem, így hamar leszakadtak a többségi társadalom tagjaitól. Az egyesület célkitűzései között szerepel egy tanodai jellegű képzés megvalósítása, mely több lenne egy iskolai korrepetálásnál: magában foglalna értékes szabadidős és sporttevékenységektől kezdve a roma hagyományok ápolásán át egészségügyi előadások és tanácsadások megszervezéséig sok mindent. A tervezet szerint az iskolából a tanodába, onnan pedig haza a gyerekek környezetéből érkező szociális segítők vinnék a diákokat, ezzel csökkenne a csellengés, utcára kerülés veszélye is. A tanoda segítene a gyerekeket kiszakítani a sokszor teljesen kilátástalan környezetükből, s ez aztán követendő példaként szolgálhat a többiek számára is. A cigány gyerekek már az óvodában lemaradnak a többiektől, hiszen sokszor csak nagycsoportban kapcsolódnak be a közösségbe és mivel ingerszegény környezetből érkeznek, a rengeteg új élmény elvonja a figyelmüket az iskolai felkészülés feladatairól. „A tanodai programot már óvodáskortól elkezdenék, ehhez jó lenne több roma származású dadát is alkalmazni, hiszen velük jobban megértetik magukat a magyarul még alig tudó kisgyerekek” - ismertette az elnök. Az oktatási intézményekben tevékenykedő szociális segítők egyik fő feladataként a szülők, a tanárok és a gyerekek közötti közvetítést jelölték meg. Mivel maguk is roma származásúak, jobban meg tudnák értetni a problémákat a gyakran értetlenül egymásra néző pedagógus és cigány család között.

„A közgyűlés nélkül nem tudjuk megvalósítani mindezt”

Szerencsére azért vannak pozitív élmények is az elmúlt néhány hétből – mondta Nagy Mihály. Már kaptak 300 adagnyi tartós élelmiszer-csomagot a szegedi kistérség Egyesített Szociális Intézményétől, illetve az önkormányzat szociális irodájának vezetője is ígért karácsonyi csomagokat a rászoruló családoknak. Megkereste őket támogatási szándékkal a közelmúltban néhány nem roma alapítvány is. Programjuk leírásában az egyesület tagjai kitértek arra is, hogy Szegeden a peremkerületeken élők milyen nehézségekkel küzdenek, melyek megoldásához feltétlenül számítanak a városi önkormányzat segítségére. Nagy Mihály elmondta, hamarosan fel szeretne szólalni a közgyűlésen, illetve szeretnének megnyerni minden pártot és képviselőt a program támogatására. „Ezt a munkát nem tudjuk egyedül elvégezni, szükségünk van a városvezetés segítségére is a végrehajtásához. Nem négy évre terveztünk, kis lépésekkel szeretnénk valódi eredményeket elérni.”