Magyarcsanádon a lerombolt régi közúti híd helyén épülne meg az új Szent Gellért híd, amelyért a település polgármester asszonya, Farkas Jánosné több mint 10 éve lobbizik. Most, a siker küszöbén, amikor már az engedélyezési tervek elkészültek, és csak Románia csatlakozása szükséges a schengeni övezethez, kétnapos ünnepélyes határnyitással és falunappal egybekötött emléktábla-avatást rendeztek a régi híd lábánál, amelyen megjelent Deutsch Tamás, EU-parlamenti képviselő, Magyar Anna, országgyűlési képviselő és a megyei közgyűlés elnöke, Mágori Józsefné, a térség parlamenti képviselője, Románia szegedi főkonzulja, Farkas Jánosné, Magyarcsanád polgármestere, a katonai, határőri és rendőri szervek vezetői, valamint a környező települések polgármesterei, jegyzői és az érdeklődő polgárok. Farkas Jánosné az 1895-ben épült híd múltját ismertette, majd beszélt a leendő új Szent Gellért híd szerepéről és kiemelkedő jelentőségérők a település és a makói kistérség életében: ”Gazdaságot élénkít, foglalkoztatást segít, kereskedelmet ösztönöz, közlekedési kapcsolatokat fejleszt, elősegíti a turizmus fellendülését, az emberi kapcsolatok ápolását.” A község a híd megépülésétől reméli a népesség megtartását, növekedését, az életszínvonal emelkedését, a 30% feletti munkanélküliség csökkentését, Magyarcsanád általános fellendülését. „Ma még nem hidat avatunk, ma még csak kompon tudunk átjutni a folyó egyik partjáról a másikra, mégis ez egy nagyon fontos lépés ahhoz, hogy bizonyítsuk a híd történelmi szükségességét” – mondta a polgármester asszony, majd egy találó Szent Ágoston idézettel zárta beszédét. ”A hit azt jelenti, hogy hiszel abban, amit nem látsz, és a hit jutalma, hogy látni fogod, amiben hiszel.” A Szent Gellért híd gazdasági szerepéről már Deutsch Tamás fejtette ki gondolatait. „A szakemberek az ilyen és ehhez hasonló torzókra, mint amilyen ennek a hídnak a lábazata, amelyik kimered a Marosból, azt a kifejezést szokták használni, hogy tájseb. Ez, a sebesült mivoltában is monumentális építmény azonban nem egyszerűen tájseb, hanem seb is az emberek lelkében generációk óta, a folyó mindkét partján élő magyarok és románok lelkében egyaránt.” Deutsch a sebek begyógyításának szükségességét hangsúlyozta, mert amíg ez nem történik meg, addig a békés bizalomra, kölcsönös tiszteletre épülő munkának az ideje bizony nehezen tud eljönni. „A határok nem arra valók, hogy elválasszanak, hanem hogy összekössék a két oldalon élőket” – folytatta a képviselő, majd ígéretet tett, hogy ő és pártja is minden elvárható segítséget megad, hogy néhány esztendő múlva azért kelljen ismét összegyűlnünk ezen a helyen, hogy a gyönyörű Szent Gellért híd felavatási ünnepségén részt vehessünk. Mágori Józsefné a határmenti kapcsolatok fontosságáról beszélt. „Pártok, vezetők, szövetségi rendszerek változtak a történelem során, de a település lakossága megmaradt, dolgozott, építkezett, templomba járt, s mindenek között elfogadta egymást magyar, szerb, román egyaránt. Tisztelte szomszédjait, szerette rokonait, becsülte gazdasági partnerét akár az ország határain belül, akár azon túl éltek.” Magyarcsanád község önkormányzata emléktáblát helyezett el a lerombolt híd hídfőjénél annak reményében, hogy az új létesítmény majd betölti gazdasági és társadalmi szerepét. Az emléktáblát Deutsch Tamás és Mágori Józsefné leplezte le, a nemzeti színű szalag átvágásával pedig jelképesen felavatták a 2 napra megnyílt határátkelőt. Az egybegyűltek az úti okmányok vizsgálata után – katonák segédletével – két komppal átkeltek a Maros túloldalára, ahol a Temes Megyei Tanács küldöttsége és Nikolae Creciun, Csanád polgármestere várta őket. A vendégeket kisbuszokkal szállították a település központjába, ahol megtörtént a hivatalos fogadás. A román házigazdák is rendkívüli fontosságot tulajdonítottak a mai napnak, történelminek nevezték a kiszombori határátkelő és a leendő Szent Gellért híd felépítését. Külön köszönetet mondtak Magyarcsanád polgármester asszonyának, amiért olyan kitartóan lobbizott és a szívén viselte a hídépítés ügyét. „Évtizedekig vártunk erre az eseményre, a híd hiánya komoly károkat okozott az emberek kapcsolatában, az emberek lelkében” – hangsúlyozta ünnepi köszöntőjében Magyar Anna. A híd nemcsak a két település, de a két megye és a két ország számára is fontos kell legyen. „Bízunk benne, hogy a valóságban is meg fog épülni, mert erős az összefogás, erős az akarat” – szögezte le az elnök asszony, aki ugyancsak ígéretet tett, hogy képviselőtársaival mindent megtesz azért, hogy kormánykörökben e fontos cél megkapja a megfelelő támogatást. A beszédeket követően Szent Gellért-napi ökumenikus misét tartottak a csanádi katolikus templomban, amelyen rész vett Gyulay Endre nyugalmazott megyés püspök és Kondé Lajos pasztorális helynök, a szegedi Dóm plébánosa is.