Katyńra emlékeztek – „Ezer szállal kötődünk egymáshoz”

A lengyel és a magyar történelem párhuzamai, a két nemzet ezer éve igazolta a mondás örök érvényét: lengyel, magyar két jó barát. Szeptember 17-én konferenciával, keresztállítással és szentmisével emlékezett meg a Szegedi Lengyel Önkormányzat és a Szeged-Csanádi Egyházmegye az 1940-es lengyel tragédiáról, a katyńi vérengzés áldozatairól.

A Csongrád Megyei Önkormányzat mindig is szívén viselte a lengyel-magyar kapcsolatok ápolását, ezt mutatja a tavaly meghirdetett lengyel év is, melynek egyik programpontja az a kiállítás volt, amely a magyar és lengyel történelem párhuzamait mutatta be, és amely több középiskolába is eljutott, hogy az élmény szintjén is közelebb vigye a fiatalokhoz a lengyel-magyar kapcsolatok ügyét – emlékeztetett a konferencia megnyitóján

Magyar Anna

, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke. Az idén harmincéves

Szolidaritás Független Szakszervezetről

is, mely Lengyelország történetének egyik legmeghatározóbb, a lengyel állam életére máig kiható szerveződése, kiállítással emlékezik a megye. „Még mindig kevesen tudnak róla, hogy Katyńban micsoda tragédia történt. Nem gondolkodunk el a mindennapokban ennek a szörnyű eseménynek a tanulságairól. Ez a kereszt egy kapocs a lengyelek és a magyarok között, mely emlékeztet: ezer szállal kötődünk egymáshoz” – hangsúlyozta az elnökasszony. A megyei önkormányzat egy márványtáblát is adományozott az eseményre érkezett lengyel küldöttségnek, melyen mindkét nyelven emléket állítanak a tragédiában elhunytaknak, melyek között két magyar áldozat is volt.

Zakar Péter

történész, a megyei közgyűlés alelnöke, a konferencia levezető elnöke a konferencia hasznosságát azzal is indokolta, hogy Lengyelországban a nemzeti emlékezetből meríthető kincsekkel jobban gazdálkodnak, mint Magyarországon. Az alelnök arról is beszélt, érdemesnek találnának felállítani egy a lengyel Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács mintájára működő szervezetet, mely feltérképezhetné a történelem viharaiban méltatlanul elfeledett eseményeket és személyeket.

Lezáratlan dosszié

A konferencián részt vett

Roman Kowalski

, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is, aki beszédében hangsúlyozta, a katyńi vérengzés emléke mind a mai napig kihat a lengyel társadalom életére. Éppen 40 éve rohanta le, támadta hátba hadüzenet nélkül Lengyelországot Oroszország, majd néhány hónap múlva következett a katyńi tragédia. A magyarok viszont menedéket nyújtottak a menekülőknek. A vészterhes időkben sem tagadták meg a segítséget, büszke lehet az a nemzet, amelyiknek ilyen barátai vannak – hangsúlyozta a nagykövet, aki arra is kérte a jelenlevőket, a keresztnél gondoljanak a szmolenszki légikatasztrófában áprilisban elhunyt lengyel elnökre és útitársaira is.

Kiss-Rigó László

szeged-csanádi megyés püspök úgy fogalmazott, a lengyel-magyar kapcsolatok terápiaként is hathatnak a magyar társadalomra, hiszen bár nehézségekkel terhes mindkét nemzet története, lengyel barátaink az elmúlt évtizedeket jobban bírták, a püspök meglátása szerint a lengyelek társadalma sokkal egészségesebb, mint a magyar. A konferencia után következett a keresztállítás a székesegyház mellett. Itt

Biernacki Karol

, a Szegedi Lengyel Önkormányzat elnöke fogadta az emlékezőket. Beszédében emlékeztetett, az NKVD által elkövetett katyni gyilkosságoknak több mint 20 ezer lengyel állampolgár esett áldozatul. A sok ezer katonatiszten kívül az oroszok megöltek többszáz orvost, tanárt és jogászt is 1940-ben. A katyńi dosszié még mindig nincs lezárva – összegzett az elnök.