Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Közélet

Gazdasági konferencia: az ELI-től az új Széchenyi Tervig

Gazdasági konferencia: az ELI-től az új Széchenyi Tervig

2010. szeptember 15., szerda
Gazdasági konferencia: az ELI-től az új Széchenyi Tervig
A kormány fejlesztéspolitikai célkitűzései, a magyar fejlesztéspolitika rendszere, az ELI lézerkutató központ regionális gazdaságélénkítő hatásai és Szeged pénzügyi-gazdasági helyzete is szóba került az I. Szegedi Gazdasági Konferencián, melyet a Szegedi Tudományegyetem és a Heti Válasz szervezett a Novotel Hotelben. A rendezvényen a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke és a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség elnöke is előadott. Radikális változásra van szükség a fejlesztéspolitikában, ennek keretét az Új Széchenyi Terv adja meg – jelentette ki Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke az I. Szegedi Gazdasági Konferencián szerdán, a csongrádi megyeszékhelyen. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv két fő célkitűzése a GDP és a foglalkoztatottság növelése, ezt azonban – részben a gazdasági válság következtében – nem sikerült elérni – mondta a tanácskozáson a szakember.

Még 2 ezer milliárd van fejlesztésre

A 2007-2013-as időszakban rendelkezésre álló közel 8 ezer milliárd forintnyi fejlesztési forrásból már több mint 4 ezer milliárd forintnyi kötelezettségvállalással lekötött, további 2000 ezer milliárd forint felhasználását pedig meghatározzák a pályázati kiírások. Kevesebb mint 2 ezer milliárd forint az a szabadon felhasználható összeg, amely az új kormány társadalmi és gazdasági céljainak megvalósítására rendelkezésre áll – közölte az NFÜ elnöke. A fejlesztési ügynökség előtt két nagy feladat áll. Ezek közül a könnyebbiknek a szabad források felhasználását célzó pályázatok kiírása és lebonyolítása tűnik. Sokkal nehezebb viszont annak a 6 ezer milliárd forint forrásnak a „menedzselése”, amelyből eddig csupán ezer milliárd forintot fizettek ki – fogalmazott Petykó Zoltán. Az elbírált pályázatok közül nem egy lényegében áll, s ezek között olyan nagy költségvetésű projektek is vannak, mint az észak-, illetve a dél-alföldi ivóvízminőség-javító program – tette hozzá a szakember. Az Új Széchenyi Terv kiemelt célja a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés beindítása. Ennek érdekében a szabad forrásokon belül jelentős átcsoportosítás történik a kis- és közepes vállalkozások felé. Az összeg nagyságrendjét az elnök ezermilliárd forintra becsülte. A szakember a fejlesztési források azonnali mobilizálása mellett fontos feladatnak nevezete a pályázati rendszer egyszerűsítését, átláthatóbbá tételét, valamint a kedvezményezettek körének bővítését. Molnár Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkára előadásában hangsúlyozta, egységes fejlesztéspolitikára, olyan támogatási rendszerre van szükség, amely a hazai és uniós fejlesztési forrásokat összehangoltan használja föl. A jelenleg a szaktárcák kezelésében lévő, s ezért szétaprózott hazai fejlesztési forrásokat rendszerszerűen, világos stratégia mentén kell fölhasználni – közölte az államtitkár.

Húzóerő lehet az ELI

Komoly lökést adhat a szegedi gazdaság fejlődésének a lézer-kutatóközpont létrehozása, amely az Európai Unió egyik tudományos nagyberuházása, az Extreme Light Infrastructure (ELI) részeként valósulhat meg – közölte Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora. A lézerfizikus előadásában elmondta, a kutatóközpont az egyetem tízhektáros területén épülne meg, a szomszédságába egy hatvanhektáros telekre tudományos parkot terveznek. A központ építésének közvetlen költsége – amelyet döntő részben az Európai Unió strukturális alapjából fedeznek – 245 millió euró, a közvetett hatásokat is számítva azonban a beruházás több mint 300 millió eurós jövedelememelkedést generál a régióban. A számítások szerint tizenöt év alatt a tudományos park fele települ be, további 115 millió eurónyi befektetést vonzva a városba. A kutatóközpont tízéves fenntartásának költsége ugyanakkor mintegy 200 millió euró. Az építés öt esztendeje és a működtetés első tíz éve során összességében a 600 millió eurót is meghaladja az az összeg, amely a tudományos nagyberuházás nyomán Szegedre kerül – közölte a professzor. Szabó Gábor elmondta, a nemzetközi fotonikai piac – amely magában foglalja a fogyasztói elektronikát és a síkképernyős megjelenítést is – forgalma 2008-ban 270 milliárd euró volt, növekedésének éves ütemét pedig 7,6 százalékra becsülik. Európa helyzete ezen a piacon kedvező, a világon Japán után a második. Ezen belül a nagy-intenzitású lézertechnológiához kapcsolódó piacon – amely közvetlenül kötődik az ELI-ben folyó kutatásokhoz – európai dominancia van. A fotonika területén meghatározó multinacionális cégek – mint a GE, a Siemens, a Samsung – Magyarországon is jelen vannak, és aktív néhány tucat kis és közepes vállalkozás is, amelyek tevékenysége az ELI kulcstechnológiájához kapcsolódik. Ráadásul a magyar lézeres kutatói közönség az utóbbi három évtizedben úttörő szerepet játszott az ELI-t megalapozó kutatásokban – hangsúlyozta a rektor. Az I. Szegedi Konferencián előadott még Lengyel Imre, az SZTE Gazdaságtudományi Kar intézetvezető professzora, aki az egyetemnek a regionális gazdaságfejlesztésben betöltött szerepét elemezte, valamint B. Nagy László parlamenti képviselő, az Országgyűlés gazdasági bizottságának tagja, a Fidesz szegedi polgármesterjelöltje, aki a város gazdasági helyzetét és tervezett cselekvési programját mutatta be.
DARFÜ Új Széchenyi-terv fejlesztési ÚMFT Petykó Zoltán I. Szegedi Gazdasági Konferencia ELI NFÜ

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo