Közélet

LMP-javaslatok Szeged távhőszolgáltatási problémáira

LMP-javaslatok Szeged távhőszolgáltatási problémáira

2010. augusztus 11., szerda
LMP-javaslatok Szeged távhőszolgáltatási problémáira
„A megújuló energiaforrások hasznosítása terén az elmúlt 20 évben Szegeden szinte semmi előrelépés nem történt, holott a város adottságai országos viszonylatban is páratlannak számítanak” – hangzott el a Lehet Más a Politika (LMP) sajtótájékoztatóján. Málovics Görgy, a párt polgármester-jelöltje elmondta, több szempontból is indokolt lenne a megújuló energiaforrások bevonása a helyi távhőszolgáltatásba. „Ökológiai-fenntarthatósági szempontból sokkal tisztább energiaforráshoz jutna a város, mint az import kőolaj és földgáz esetében” – fogalmazott. Az alternatív megoldások társadalmi indokaként a versenyből adódó csökkenő árakat, míg politikai okokból a nyilvános, átlátható párbeszéd szükségességét emelte ki.

Jóval olcsóbb lehetne a távfűtés

A régió egyik legértékesebb természeti kincse a termálvíz és a geotermikus energia, melyek felhasználásának két fontos előfeltétele – helyben elérhető legyen és álljon rendelkezésre megfelelő nagyságú hőpiac – Szegeden könnyedén teljesül. Szabó Dániel, a párt képviselő-jelöltje hozzátette, a városban termálkutak és visszasajtoló kutak mindenütt létesíthetőek, míg a hőpiachoz szükséges távfűtött épületek is kellő számban állnak rendelkezésre: Szegeden 27.500 lakásban és szinte az összes közintézményben, iskolában, kórházban ezt a fűtési módot alkalmazzák. „A szegedi geotermia projekt (GEKKO) megvalósulása esetén évente mintegy 8 millió m3 földgázt válthatna ki, így csökkenne a szén-dioxid kibocsátás és az ország éves szinten kb. 330 millió forint bevételhez jutna kvótája értékesítéséből.” Szabó kitért arra is, hogy a hazai fűtési módok közül a távfűtés számít a legdrágábbnak, és ennek költségeit pont a szegényebb városi rétegek kénytelenek megfizetni, hiszen ők laknak nagyobb számban távfűtött lakótelepeken. A geotermikus energiaforrások alkalmazásával ugyanakkor a távhőszolgáltatás költségeit akár 20-50 százalékkal lehetne csökkenteni.

Kérdések a városvezetéshez és a Fideszhez

„A nyilvánvaló előnyök ellenére Szegeden az elmúlt években nem történtek lépések ebbe az irányba” – az LMP másik képviselő-jelölje, Szentistványi István ezért kérdéseket intézett a városi távhőszolgáltatással kapcsolatban lévő politikusokhoz és vezetőkhöz. A polgármestertől és a városfejlesztésért felelős alpolgármestertől arra vár választ a párt, hogy Szeged közép- és hosszú távú stratégiájába hogyan illeszkednek fenti szempontok, illetve fel tudnak-e mutatni az elmúlt 8 évből ehhez kapcsolódóan valami konkrét döntést, elképzelést. Básthy Gábortól, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatójától, valamint a cég felügyelőtestületében ülő szocialista önkormányzati képviselőktől (Szőke Péter és Tóth Károly) az LMP azt tudakolja, az ismertetett tények ellenére miért érvelnek amellett, hogy a távfűtés geotermikus energiával történő megoldása Szegeden nem lehetséges, illetve nem kifizetődő. „A párt által bemutatott adatoknak ellentmondva hogyan képviselik az önkormányzat cégének vezetői és a választott képviselők a városban élők érdekeit – különösen úgy, hogy a távhőszolgáltatás (a jelenlegi konstrukcióban) Szegeden az egyik legdrágább az országban.” A Fidesz helyi vezetőit arra kéri az LMP, nyilatkozzanak róla, hogy a geotermikus energia lakossági célú hasznosítását – mely az országgyűlési választás előtt többször is előkerült a jobboldali politikusok kampányában – hogyan képzelik el, amennyiben ők veszik át a város vezetését. Szentistványi arra is kíváncsi lenne, Fideszhez közel álló gazdasági lobbi hogyan fogja befolyásolni ezt a döntést, hiszen a korábban a jelenlegi kormánypárt érdekeltségi körébe tartozott a szegedi távhőszolgáltató cégben 1999-ben szerzett 49 százalékos részesedést szerzett Alfa-Nova Kft. vezetője, Pomázi Attila is, akinek nyilvánvalóan nem érdeke az alternatív energiaforrások bevonása.

„Nyilvános adatokat és szakértői véleményeket!”

Az LMP politikusai kiemelték, a városlakóknak jogukban áll tudni, hogyan működnek a helyi szinten többnyire monopol helyzetben lévő, többségi városi tulajdonban lévő szolgáltató cégek. „A jogilag nyilvánossá tehető információkat közkinccsé kell tenni, a háttérben meghúzódó üzleti és gazdasági érdekekről (és érintettségről) nyilvános vitát kell lefolytatni, ahol a különféle érvek és ellenérvek ütközése, a dokumentumokkal alátámasztható tények veszik át az eddig megszokott PR-kommunikáció helyét” – hangsúlyozta Málovics György.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.