Közélet

A viccpártok esélyei: Kétfarkúak a politikában

A viccpártok esélyei: Kétfarkúak a politikában

2010. augusztus 14., szombat
A viccpártok esélyei: Kétfarkúak a politikában

Az izlandi Legjobb Párthoz hasonlóan – amelyet jó fél éve viccből indított egy humorista, és amely a nyáron 34,7 százalékot szerzett, és megnyerte a reykjavíki helyhatósági választásokat – a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is bejelentette, alapítója és mindenese Kovács Gergő indul a szegedi polgármesteri székért, főpolgármester-jelöltjük is van Victora Zsolt személyében, a főváros VII. kerületében pedig Mogács Dániel küzd meg a választók kegyeiért.

Míg az izlandi párt jegesmedvét ígért a fővárosi állatkertbe, ingyen törülközőket az uszodákba, pálmákat a fjordokra, a kétfarkúak rajtuk is túltesznek. A korábban örök életet, ingyen sört és adócsökkentést ígért párt most kibővítette a listát. 93 százalékig biztosra ígéri, hogy nem fog lopni, a Gellért-hegy belsejében felépíti a IV. Béla Energiaelnyelőt, Szeged hegyet kap, mert a város legnagyobb gondja az Alföld, a Margit-szigetet a Margit-híd és a Lánchíd közé úsztatják le, mert ott jobban néz ki, megépítik az egész országot átívelő, Sopront és Záhonyt összekötő alagutat, a repülőket a föld alá terelik, így az alagútban a metró kocsik mellett repülők is közlekednek. Ha győznek, Szegeden mindenki lesz egy kicsit polgármester. Megkérdeztük Feleky Gábort, a SZTE Szociológiai Tanszékének vezetőjét, kommentálja a viccpárt hazai megnyilvánulásait, ha valóban sikerül elindulniuk az önkormányzati választásokon, melyik oldaltól vesznek el szavazatokat, továbbá, mi hozza felszínre, mi élteti külföldön és idehaza az ehhez hasonló politikai formációkat. A tanár úr meggyőződése, hogy a viccpártok valójában nem hagyományos politikai erővé akarnak válni, csupán szimbolikus megjelenést, helyet próbálnak kivívni maguknak. Vicces formában arra törekednek, hogy megmutassák a választóknak, igen is lehet más a politika. A valódi pártoknak a szavazatszerzés, a győzelem reményében ígérniük kell, szavazatmaximalizáló stratégiát kell folytatniuk, ami vagy az ellenfél kíméletlen kritikájával jár, megpróbálják versenyképtelennek bemutatni a másik oldalt, vagy olyasmit ígérnek, amit az emberek eleve hallani szeretnének. A viccpártok nyilvánvalóan képtelen, teljesíthetetlen, jól hangzó, de illuzórikus, tréfás jelszavakat, célokat jelölnek meg, ami egyfajta kritikája, olykor paródiája is a hagyományos pártok által megfogalmazott ígéreteknek. Feleky sem vállalkozott arra, hogy jóslatokba bocsátkozva megmondja, kiktől vehet el szavazatokat a kétfarkú, de annyit megjegyzett, nagy valószínűséggel a tudatosabb választókat, fogják majd valamelyest maguk mellé állítani, a viszonylag iskolázott értelmiségi körökben találnak majd némi támogatottságra, akik értik a tréfás üzeneteket. A viccpártok jövője több szempontból is bizonytalan, noha kétségtelenül üde színfoltot képviselnek a politikai palettán. Nem akarnak más lenni, mint amik, ez a Magyar Kétfarkú Kutya Párt megfogalmazott céljaiból is kitetszik. Biztos, hogy az élethelyzetükkel elégedetlenek nem fognak rájuk szavazni, hiszen nem kínálnak reális politikai alternatívát. A tanár úr szerint nagy valószínűséggel a civil társadalom erejétől is függnek az ilyen és ehhez hasonló alternatív politikai kezdeményezések. Erős civil szférával nagyobb támogatásra is számíthatnak a zöldek, a környezetvédők, a jogvédők és az ilyen viccpártok is. Magyarországon azonban mindenki által tudott, hogy a civil társadalom rendkívül gyenge, ezért Feleky úgy véli, csak a civil szféra erősödésével nőhet meg az alternatívok népszerűsége is. Úgy tűnik, addig ez egy jó móka.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.