A trianoni békeszerződés Csongrád megyei és ezen belül szegedi hatásaira is kitér az a kiállítás, mely a Megyeháza aulájában nyílt meg csütörtökön. A kamaratárlat célja, hogy érthetőbbé tegye, miért téma kilencven évvel a békediktátum aláírása után is a magyarság összetartozása. A „Trianon után, nemzetegyesítés előtt” című kiállítás célja, hogy bemutassa trianoni békeszerződés utóhatásait és következményeit szöveges tablók és tárgyi emlékek segítségével. A tablókat a Belvedere Meridionale Alapítvány munkatársai szerkesztették, míg a tárgyi anyagot Szanka József bocsátotta a kiállítás rendelkezésére. A megnyitón Ivánovics Tünde és Fábri Géza énekkel és zenével, míg a Horgosról érkezett Varga Viola és Gazsó Tibor tánccal adott ízelítőt a magyar kultúra sokszínűségéből és az összetartozásról. Amióta jobboldali vezetésű a megyei önkormányzat, fontosnak tartja, hogy hazánk történelmét megfelelő módon kezelje, így a trianoni megemlékezéseket is – mondta el Magyar Anna közgyűlési elnök a tárlat megnyitóján. „Fontos, hogy tudjuk, milyen körülmények közé került Magyarország, és honnan kellett újjáépíteni. Nincs arról szó, hogy revíziót követeljünk, de fájdalmunkat senki nem vitathatja el tőlünk” – hangsúlyozta. A megyei önkormányzat ezzel a kiállítással, az újszegedi Rendezvényházban megemlékezéssel, továbbá rendhagyó történelemórákkal is felidézi a 90 évvel ezelőtt történteket. Magyar Anna hangsúlyozta, hogy nem kizárólag megyei fenntartású intézmények tanulóinak tartanak órákat az évforduló kapcsán. Az iskolák számára tablókat is készítettek, melyekről a diákok folyamatosan tudnak majd tájékozódni a trianoni békediktátumról és annak hatásairól. Zakar Péter történész, a megyei közgyűlés alelnöke (képünkön) a megnyitón elmondta, hogy a szerződés máig ható következményeiről azért állítottak össze egy kiállítást a Belvedere Meridionale Alapítvány munkatársai, mert erről a szerződésről gyakran úgy esik szó, hogy megkötötték és a történelemkönyvek hasábjaira való, nincs hatása mai életünkre. A közgyűlés alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a Kádár-rendszer alatt felnőtt több olyan generáció, mely nem hallott és nem beszélhetett erről, mint ahogy nem lehetett emlegetni a nemzet fogalmát sem. Mint elmondta, tilos volt a határon túli magyarokról beszélni, arról, hogy milyen egyenlőtlen küzdelmet folytatnak nemzeti azonosságuk megőrzése érdekében. Ez a helyzet a rendszerváltáskor változott csak meg, amikor Antall József kijelentette, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének tartja magát. A határon túl élő magyarok számára ez a gesztus többet jelentett annál, amit a megelőző évtizedekben magyar politikusok tettek értük. „A kiállítás egyik feladata, hogy kicsit érthetőbbé tegye, hogy miért kell, hogy téma legyen ma is a békeszerződés és a magyarság összetartozása” – hangsúlyozta a történész. A kamaratárlat két hétig tekinthető meg a Megyeháza aulájában.
