Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Közélet

Enyhíteni a magányt és a szorongást...

Enyhíteni a magányt és a szorongást...

2010. június 3., csütörtök
Enyhíteni a magányt és a szorongást...
...ott állni a súlyos vagy gyógyíthatatlan betegek ágya mellett és hitet, reményt vagy legalább némi örömet és bátorítást adni nekik a nehéz percekben – ezt vállalják fel naponta a Szeged–Csanádi Egyházmegyei Karitász kórházi beteglátogató csoportjának tagjai. A Karitász berkein belül tevékenykedő önkéntesek közösségének fő célkitűzése, hogy a kórházi ellátás során mentális segítséget nyújtsanak a rászorulóknak, illetve csökkentsék a betegek magányát, szorongását – tudtuk meg Bánvölgyi Helgától, a szervezet munkatársától. Ennek érdekében jött létre két csoport, amelyek a II-es Kórház Krónikus Belgyógyászati Osztályán, illetve a Gyermekklinikán végzik szolgálatukat. Az önkéntesek a rendszeres látogatás során a betegekkel beszélgetnek vagy igény szerint együtt imádkoznak, míg a gyerekek számára a mese és a játék jelenti a feloldódást a kórházi légkörben. Fontosnak tartják a betegekkel közös ünnepeket is: karácsonykor és húsvétkor műsorral, játszóházzal, ajándékkal készülnek, hogy ezzel is enyhítsék a családtól, hozzátartozóktól távol töltött napok szomorúságát.

Szakmai képzés és lelki felkészítés

„2009-ben a kórházi beteglátogató csoport tagjai – 8 aktív látogató – 237 alkalommal végeztek látogatást, a klinikai beteglátogató csoport ennél kisebb intenzitással működött” – mondta el Bánvölgyi Helga. Az intézményi beteglátogatásban részt vevők számára rendszeresen szervez képzést a Karitász, melybe nemcsak szegedi önkéntesek, hanem az egyházmegye több településéről érkező érdeklődők – szentesiek, újkígyósiak, makóiak, hódmezővásárhelyiek – is bekapcsolódnak. Ebben az évben április 17-én volt egy egynapos képzés, melyen Egri László sebész és diakónus segített a már gyakorlott és a most bekapcsolódni vágyó résztvevőknek megismerni és elmélyíteni az intézményi beteglátogatás elméleti és gyakorlati vonatkozásait.

Emlékezetesek az együtt töltött percek

„Felejthetetlen pillanatokat élünk át mellettük, sokszor érezzük úgy, hogy mi magunk is töltekezünk a betegekkel együtt átélt időből, beszélgetésekből” – tette hozzá Bánvölgyi Helga. A legutóbbi húsvéti látogatást így idézte fel a Karitász újságjában: „Az ünnepi ének közben rápillantottam az egyik ágy táblájára: ’1922. augusztus 23.’ áll a név alatt. Ha még könyv lenne ilyen évszámmal, vagy éppen érme vagy bélyeg, akkor is nagyra becsülnénk: leporolnánk, megcsodálnánk, áttanulmányoznánk, kitüntetett helyre tennénk. De mivel ő egy ember, hát mennyivel méltóbb arra, hogy megcsodáljuk, meghallgassuk, kitüntetett figyelmet kapjon... Visszazökkenve énekeltem tovább az öröméneket: ’Feltámadt Krisztus! Vigadjunk!’ Volt is ott vigadás: jókívánságok, beszélgetés, kis jelképes ajándékok: piros tojás és gyümölcsök, valamint egy üdvözlőlap, hogy feltekinthessenek ágyuk mellett a Feltámadottra. Bennük ugyanis szintén „a halál és élet harcra száll”. Könnyek csillogtak a szemekben, hallván, hogy a halálon íme úrrá lett az Élet. Hisszük, hogy az Úr az ő szenvedéseiken, halálukon is úr lett, hogy nekik örök életük legyen békében, félelem nélkül. Öröm volt velük megosztani ezt a jóhírt. Az ’1922. augusztus 23.’ tábla mellett fekvő bácsi igen meghatódott, de beszélni már nemigen tudott. Nagy nehezen mégis sikerült egy ’köszönöm’, amely szívünkben kitüntetett helyre került, a többi kinccsel – az öregjeink és betegeink – együtt, akiket imáinkban hordozunk, és akikhez ellátogatunk, amikor tudunk.”
Karitász betegápolás Szeged–Csanádi Egyházmegyei Karitász

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo