Közélet

Százhetvenkét millió forintból megújult a füvészkert + HANG

Százhetvenkét millió forintból megújult a füvészkert + HANG

2010. április 27., kedd
Százhetvenkét millió forintból megújult a füvészkert + HANG
Másfél éves munka után megújult a szegedi füvészkert 172 millió forintból. Új szaporítóház épült, ahol most már gond nélkül nevelhetik a tartós szegfűt is, amelynek töve 250 ezer forint. A program keretében a vizes élőhelyeket is felújították. Környezet és Energia Operatív Pályázaton két évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje 172 millió forintot nyert. A program arra szolgált, hogy a füvészkertet alkalmassá tegyék a védett és veszélyeztetett növények eredeti termőhelyén kívüli megőrzésére és az ehhez kapcsolódó háttérkutatások elvégzésére. Továbbá a kert meglévő állományának hosszú távú fenntarthatóságának a biztonságát szolgálják a beruházások. A beruházás 2009 szeptemberében kezdődött, a másfél év alatt megvalósított program csak megfeszített, rapid munkával történhetett meg. A projekt minden bizonnyal a 25 ezres látogatottságot is növeli majd, hiszen a védett és veszélyeztetett növényeket be tudják mutatni, ami újdonságot jelent a füvészkert életében. A szegedi füvészkertben felújították a fitotronnak nevezett épületet, ahol a növények megőrzésének háttérfolyamatait tudják vizsgálni. A ház alapvetően az alkalmazott kutatást szolgálja, amely közvetlenül felhasználható a természetvédelemben. Az itt nevelődő növények megsokszorozását szaporító üvegházban végzik. „Teljesen újjáépítettük az üvegházunkat, ami enyhén szólva nem volt európai és messze nem volt ideális munkahely. A téglák között fütyült a szél, nem lehetett télen szellőztetni. A növények számára még éppen elfogadható volt az üvegház, illetve azokat az egyedeket tudtuk felszaporítani, amelyek éppen kibírták a mostoha körülményeket” – mondta Mihalik Erzsébet, a szegedi füvészkert igazgatója. Hozzátette: az új szaporítóház minden igényt kielégít. Szabályozható az árnyékolás, a hőmérséklet és a páratartalom. Kiemelte, télen a páratartalom alacsonyan tartható, ami eddig nem volt megoldott. A projekt arra is módot adott, hogy a vizes élőhelyeket felújítsák. Ez azért jelentős, mert Közép-Európában egyedülálló indiai lótuszállománnyal rendelkezik a füvészkert, ami a 20-21 fokos termálvíznek köszönhető. Az növények a legnagyobb fagyban is kint telelnek, ezt más magyarországi kert nem tudja megoldani. „A lótusz nagy gyakorlati jelentőséggel bír, hiszen a felületkezelő anyagok a lótuszeffektus elvén működnek. Ez a növény ugyanis lepergeti magáról a vizet” – említette az igazgató. Hiába rendelkezik termálvízzel a füvészkert, a fűtés továbbra is gázzal és olajjal történik. Mihalik Erzsébet szerint mivel az elhasznált termálvizet az uniós szabályok szerint vissza kell sajtolni a földbe, ezért nem tudják megoldani az alternatív fűtési rendszert. „A visszasajtolási kötelezettség miatt a termálfűtés megfizethetetlen. Megpróbálunk olyan pályázaton részt venni, ahol a fosszilis energiahordozókon alapuló fűtést és az alternatív energiát – gondolok itt napra és a föld hőjére – együttesen lehet alkalmazni” – jelentette ki az igazgató.
Hallgassa meg a Mihalik Erzsébettel készített hanganyagunkat!
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.