Balázs Péter: technikai változásokat hoz a Lisszaboni Szerződés a magyar elnökségnek

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével változik a soros EU-elnökségek feladatköre, ami Magyarország számára is konkrét technikai következményekkel jár - mondta Balázs Péter kedden az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának ülésén. A külügyminiszter arról is beszélt, hogy a soros magyar elnökség idején a tanácskozások lehetséges helyszíneiként elsősorban öt település jöhet szóba: Budapest, Visegrád, Balatonfüred, Debrecen és Szeged.

Az Európai Tanács állandó elnöki tisztsége, valamint a külügyi főképviselői poszt létrehozásával csökken a soros elnökségek feladatköre, a soros tagállamok kormányfői és külügyminiszterei lényegesen kisebb, afféle segítő, "másodhegedűs" szerepet játszanak majd - közölte tájékoztatójában a tárcavezető. Magyarország jelenleg úgy számol, hogy elnöksége idején, 2011 első félévében 15 informális szakminiszteri ülés lesz és egy csúcstalálkozó, illetve további egy rendezvény, az Európai Bizottság testületi látogatása. A lehetséges helyszínek között elsősorban öt település jöhet szóba: Budapest, Visegrád, Balatonfüred, Debrecen és Szeged - közölte a külügyminiszter. Az Európai Tanács informális üléseit, illetve a harmadik országokkal tartandó csúcstalálkozókat - szintén a Lisszaboni Szerződésből adódóan - nem Magyarországon, hanem Brüsszelben tartják majd - tette hozzá.

Balázs Péter

szerint a magyar elnökség sikere egyrészt a felkészült köztisztviselői kar megerősítésétől, másrészt pedig annak a kilenc új miniszternek a megfelelő kiválasztásától függ majd, akik az uniós miniszteri tanácsok üléseit vezetik 2011 első félévében. Az elnökségi felkészülés költségvetése 9 milliárd forint, ez az összeg - mint a miniszter fogalmazott - "sziklaszilárd". A kiadási oldal pontosan tervezhető, a bevételi részben a költségvetés általános bevételeiből, részben - konkrétan 2,1 milliárd forint értékben - pedig értékes, használaton kívüli külképviseleti ingatlanok értékesítéséből tevődik össze - mondta a külügyminiszter. Az ingatlanokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. adhatja el, és a Külügyminisztérium mindent megtesz azért, hogy ezekből még az idén pénz legyen - tette hozzá.

Németh Zsolt

, a külügyi bizottság elnöke szerint elhibázott stratégia az uniós költségvetést ingatlanértékesítésekre alapozni. A fideszes politikus szerint az, hogy kezdeményezték a külföldi ingatlanok eladását, csak a forráshiány problémájának "szőnyeg alá söprése és kommunikációs szintű kezelése". Javasolta, hogy függesszék fel a külképviseleti ingatlanok értékesítését, és tervezzék újra a költségvetés bevételi oldalát. Hozzátette: a szóban forgó 2,1 milliárd forintnak a kivonása azt eredményezheti, hogy összeomolhat Magyarország uniós elnökségi költségvetése. Németh Zsolt kijelentette: az az érzése, hogy a kormány "fűnyíróelvszerű lefaragásra" készül, amit semmi nem magyaráz.