Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Közélet

Megkezdődött a plakátháború Szegeden

Megkezdődött a plakátháború Szegeden

2010. január 19., kedd
Megkezdődött a plakátháború Szegeden
Ezt is megéltük – szokták mondani az öregek. Szerkesztőségünk tagjainak feltűnt, elindultak az utca hírmondói, a modern Lópiczi Gáspárok, hogy tájékoztassák a tisztes nagyérdeműt arról, kire is, mikor is, miért is. A „harc” első napjain körbeszaladtuk a várost, megszemlélvén a szegedi plakátkörkép nyitányát. Első utunk a Móravárosi körútra vezetett, ahol az út egyik oldalát szinte végig szegélyezik az óriási lapok. Itt mindkét nagy párt szerepeltette magát, igaz, különböző mennyiségben. Hat „narancsost” két „szegfűs” követett, igaz az utóbbi jobb és bal oldalra is mutatott, talán így célozva meg az ingadozókat. Igazán frissen lehettek felragasztva, mert az éjszaka folyamán az alsó, további üzenetekre szolgáló, jelenleg még mondanivaló nélküli sávot leszaggatták. (Ez is egyfajta véleménynyilvánítás, igaz, annak nem a legkulturáltabb formája.) Továbbmenve a Vásárhelyi Pál utcán épp ragasztás közben láttuk meg Pétert, aki saját magát nem az utca hírmondójának, hanem egyszerűen „street designer”-nek nevezte. „Hatodik éve csinálom ezt, így sok mindent ragasztgattam már. Nekem ez csak papír, amit húsz percig látok, fogok, simogatok. De raktam már ki a másik oldal plakátjait is” – mondja, miközben gondosan elkeféli az apró ráncokat a piros sávban lévő neveken. „Most ebből a fajtából tízet fogok kiragasztani, egy megy Mórahalomra. Viszonylag gyenge minőségű, mert leázik, ledörgölődik róla a festék, a legkisebb érintésre is fehér csíkok jelennek meg rajta. A túloldali biztosítós plakát már legalább hat hónapja kint van, és még mindig jók a színei. Az elmúlt időszakban, talán a válság miatt nem volt túlzottan sok a munka, de talán majd most…” - árulta el. A belváros felé folytatva utunkat a Cserepes sor sarkán is az MSZP-s képviselőjelöltek nevei fogadnak az utcai faliújságon. Itt teljesen épnek mutatkozott a kép, de az alsó csík továbbra is üresen állt. Talán majd pár hét múlva tartalom is kerül rá. Nem olcsó mulatság egy-egy ilyen plakát, gondoljunk csak bele, a szegedi focibarátok három hét megjelenésért közel 80 ezret fizettek ki. Persze minden a mennyiségen múlik. (No meg a pénztárcán, amiből fizetik.) A Petőfi Sándor sugárúton találtunk rá a legolcsóbb megoldásra, ahol festékszóróval „grafittizték fel” ismeretlen, lelkes és gondos kezek mondanivalójukat, megkímélve ezzel magukat a bérleti díjtól. A Honvéd téren az épülő parkolóházra néző tűzfalon igazán biztonságban, rácsok mögött várja a tavaszi döntést a hirdetés, a Nagyáruház hátsó lépcsőjénél pedig talán az egyetemistákat, talán a kifliért, könyvért betérőket célozza meg az üzenet nélküli, piros-zöld-fehér, megfordított bolgár zászlóra emlékeztető óriásplakát, a piros nagy mezőben az elmúlt idő neveit hirdetve. Valaki összekeverte egy picit a színeket, de sebaj, globalizáció van, nem számítanak a nemzeti színek. Remélhetőleg csak ezeken a felületeken találkozhatunk majd a pártokkal, és ez alkalommal megkímélik a kandelábereket, házfalakat, villanyoszlopokat, trafóházakat. Ha mégis kerülne más helyre a szavazásra buzdító papirosokból, megpróbáljuk majd lefotózni, hogy a győzelem vagy épp a vereség okozta amnézia után a pártok aktivistáinak legyen hol megkeresni a letakarítanivalót.

Illés Tibor

plakátháború választás 2010 2010-es választások plakát
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo