Közélet

Semjén: „Az új kormány megvalósítja a családi adózást”

Semjén: „Az új kormány megvalósítja a családi adózást”

2009. december 6., vasárnap
Semjén: „Az új kormány megvalósítja a családi adózást”
Csütörtök este a helyi KDNP meghívására Szegeden vett részt egy beszélgetésen Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. A fórum előtt a párt jelenlegi helyzetéről, önállóságáról, várható kormányzati szerepükről és céljaikról beszélgettünk, de szóba került Kalmár Ferenc megyei elnök jövőbeni szerepe is. – Jövőre várhatóan kormánypárttá válik a KDNP. Milyen szerepet kapnak a kereszténydemokraták a következő kabinetben? – Ahogyan a régi bölcsesség mondja, előbb ejtsük el a medvét, aztán tárgyaljunk a szűccsel. Nem a pozíciók osztogatásának van itt az ideje, hanem előbb meg kell nyerni a választásokat, méghozzá elsöprő többséggel. Magyarország ugyanis ma olyan tragikus állapotban van, mint amilyenben békeidőben még sosem volt. Egy háborús pusztítás képét mutatja az ország – és hogy innen kivezessük, ahhoz elsöprő többséggel megnyert választásra van szükség. Világossá szeretném tenni, hogy a Fidesz–KDNP senkivel nem kíván koalíciós szerződést kötni. Sem balra, sem jobbra nem nyitott a szövetség, ez egy jobbközép kormány lesz. – Folynak már egyeztetések egyes posztokról? – Nem hiszem, hogy nekem most arról kellene beszélnem, hogy milyen pozíciókra tart igényt a Kereszténydemokrata Néppárt. Nyilvánvaló, hogy vannak olyan területek, amelyek alapvetően a kereszténydemokráciához kötődnek: a szociális kérdések, a családok támogatása vagy a kulturális témák. Ezeken a szakterületeken a KDNP képviselőinek biztosan lesz szerepe. Még a választások előtt vagyunk, ezért most az első feladatunk a Fidesz és a KDNP közötti választási szerződés megkötése lesz, mely alapvetően a közös indulásról szól. Azt kiemelném, hogy mind a magyar, mind az európai uniós választások történetében egyedülállóan sikeres ez a választási együttműködési konstrukció, amely stabilan az abszolút többség felett képes nyerni. Ezt követően kötjük majd meg a közös kormányzásról szóló koalíciós megállapodást, valamint a kormányprogram részeként határozzuk meg a kormányzati struktúrát, amihez már lehet személyeket nevesíteni. – A két párt között hasonló arányban oszlik meg a képviselőjelöltek száma, mint az előző választáskor? – Ez nagyjából ugyanúgy néz ki, mint 2006-ban: a KDNP-nek úgy háromnegyed részben ugyanazok az egyéni körzetei maradtak meg. Biztos, hogy minden megyében lesz kereszténydemokrata képviselő és a KDNP-frakció hangsúlyosan nagyobb lesz, mint a mostani (ami egyébként így is a Parlament harmadik legnagyobb képviselőcsoportja). – A KDNP rendszeresen kiemeli az adórendszer családi adózás felé való módosítását. A Fidesszel történő egyeztetések tükrében ez mikorra valósulhat meg egy közös kormányzás idején?
– A törvényjavaslatot a nemzetközi tapasztalatok esszenciájaként már kiadtuk könyv formájában, tehát teljesen konkrét leírást tudunk felmutatni arról, hogy mit szeretnénk csinálni ezen a téren. A pártjaink közötti konzultációban az a kérdés merült fel, hogy a közgazdasági szemléletű egykulcsos adórendszert vagy a szociális irányvonalat képviselő családi adózást preferáljuk inkább, hiszen mindkettő mellett több érv szólt. Bár a kettő nem zárja ki feltétlenül egymást, de éppen a családi adózás szempontjából nem szerencsés az egykulcsos személyi jövedelemadó. De azt hiszem, a kérdést Orbán Viktor el is döntötte, amikor egy televíziós interjúban bejelentette, hogy ő a családi adózást támogatja. Mi azt mondjuk, hogy demográfiai szempontból a családi adózás választhatóvá tétele a legfontosabb, ezért lett ennek megvalósítása a KDNP „életcélja”. Ezt már a kormányzati ciklus elején szeretnénk bevezetni, bár elképzelhető, hogy csak fokozatosan, felmenő-rendszerben indul el: először a három- és többgyerekesek, aztán a kétgyerekesek és így tovább. Ez csak technikai kérdés, de azt felelősséggel mondhatom, hogy a következő Orbán-kormány idején a családi adózás, ahogyan Franciaországban is, úgy nálunk is meg fog valósulni. – Elnök úr hogyan látja a KDNP önállóságának kérdését – hiszen a közvélemény-kutatóknál a párt nem jelenik meg önálló támogatottságú szervezetként? A Fidesszel való látszólagos összeolvadás erősíti vagy gyengíti a KDNP-t? Mennyire törekszik a párt az önálló arculat megőrzésére? – Más logika mentén működünk. A Fidesz egy nagy gyűjtőpárt, aminek a célja a szavazatszerzés. A KDNP világnézeti párt, amelynek feladata a szellemi hátország biztosítása. Ezt a különbséget Orbán Viktor úgy fogalmazta meg a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének kongresszusán, hogy a Fidesz egy viharos tengeren járó hajó, a KDNP pedig az a horgony, ami ezt a hajót az örök értékekhez köti. A Kereszténydemokrata Néppártnak egy erkölcsi, szellemi szerepe van ebben a konstrukcióban, nem a szavazatok darabszámának számolgatása. Az is ténykérdés, hogy a Fidesz–KDNP szövetség sokkal erősebb, mint pusztán a két párt szavazóinak összeadása. Mint az előbb említettem, egy példátlanul sikeres együttműködésről van szó – így nincs is okunk ezen változtatni. – Szegedi kérdésre térve: mi a véleménye arról az érdekes helyzetről, ami a választókerületi elnökök jelölésekor alakult ki, amikor Kalmár Ferenc mellett másik személyt is javasoltak a posztra? Ez jelentheti azt, hogy akár a parlamenti választások jelöltállításakor is szembekerülhet más fideszes vagy KDNP-s jelölttel a KDNP alelnöke, Csongrád megyei elnöke? – Az egyéni jelöltállítások gyakorlatilag már lezárultak. Minderről csak azt mondhatom, Kalmár Ferencnek hangsúlyos szerepe lesz a választások idején és a kormányzati munkában is. Abszolút módon számítunk rá és szakmai tudására.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.