Az MDF európai parlamenti képviselője, Bokros Lajos Régiós érdek és a nemzeti felemelkedés útja címmel előadást tartott Szegeden. Beszélgetésünk ezt megelőzően készült.– Miről szól majd az előadása? – Arról, hogyan tud a dél-alföldi régió fejlődni. Mint minden területen, itt is a nemzetközi összefogás tud segíteni. Szegednek végérvényesen ki kell szakadnia ebből a zsákutcás fejlődésből. Régen a temesvári vasútvonal itt haladt, Szegeden keresztül, Kikindán át, Zsombolya irányába. Ez az egész bánsági térség Európa éléskamrája volt 100-150 évvel ezelőtt. Nemcsak a közlekedési viszonyok fontosak, hanem az emberek közötti kapcsolatok helyreállítása, a kulturális, oktatási fejlődés az, ami igazából megoldást hozhat. Rengeteget járok Romániába, Szerbiába, és pontosan tudom, hogy ebben a két országban is megvan az igény a nyitásra, a fejlődésre. Rendkívül pozitívnak tartom, hogy az Európai Parlament elfogadta a Szerbiával szembeni vízumkényszer megszüntetését. Gyakorlatilag szerbiai munkavállalók és turisták előtt is megnyílik egész Európa. Románia esetében a fő feladat a schengeni övezethez való csatlakozás előkészítése, ami szintén napirenden van. Erről szeretnék beszélni, melyek azok a reformok, amelyek hozzájárulnának ahhoz, hogy Magyarországon a fellendülést tartósan meg lehessen alapozni, mert jelenleg még csak a válságkezelésen vagyunk túl. – Akkor túl vagyunk a válságon, vagy mégsem? – Az is kérdés, mi a válságkezelés definíciója. Ha ezen azt értjük, hogy megmenekültünk az államcsődtől, akkor azt mondom, igen. Ebből a szempontból a válságkezelés eredményesnek bizonyult, de a fellendülést ez még nem alapozta meg. Ráadásul, ha a világgazdaságban nem következik be fellendülés a jelenlegi optimista várakozásoknak megfelelően, akkor Magyarország jövőre is inkább visszaesik, mint növekszik. Ezzel tovább nő a szakadék Nyugat-Európához képest, a felzárkózás helyett marad a lecsúszás. – A fellendülés nagyobb vagy kisebb állami szerepvállalással következhet be? – Ha engem kérdez, a kisebb, de jóval hatékonyabb szolgáltató, tisztakezű, kevesebb adót beszedő, jobb minőségű közszolgáltatásokat biztosító, hatékonyabb, kevesebb adminisztrációval működő államra van szükség. Magyarországon az államháztartás a bruttó hazai termék 50 százalékát elvonja és visszaosztja. Magyarországon gyenge gazdaságot terhel egy svédországi adórendszer és újraelosztás. Az adórendszer szerkezetét is egyfajta egyenetlen közteherviselés fémjelzi, mert nagyon kevesen fizetnek nagyon sok adót. Se az adórendszer, de a költségvetés kiadási oldalán az oktatási, egészségügyi, közigazgatási rendszerek sem szolgálják az ország fejlődését. Ha ehhez még hozzáveszem az egekbe törő korrupciót, az állam nagyon nem transzparens működését, amely már a külföldi befektetőket is riasztja, akkor azt kell mondjam, a leszakadásunk és a lemaradásunk be van programozva. – Az európai parlamenti munkájáról kevesebbet szokták faggatni? – Való igaz. Érdemes lenne Magyarországon ezt a kérdéskört mélyebben érinteniük a sajtó munkatársainak. Magyarországnak az egyik legnagyobb civilizációs problémája a teljes befelé fordulás, elszigetelődés, köldöknézés. Ebben az országban nem divat ismerni, tudni, hogy a szomszédos országokban milyen gazdasági, társadalmi, kulturális folyamatok, események zajlanak. Ma reggel megkérdeztem a József nádor téren a turistabusz vezetőjét, aki hirdeti, hogy 16 nyelven kínál városvezetést, miért nincs szlovákul, szerbül, románul meg horvátul. Az nem érdekel senkit – válaszolta. Nem érdekel bennünket, hogy közelítsünk ezekhez a népekhez. Ha mi nem akarjuk a magunk kultúráját megismertetni velük, akkor ez megmutatja azt is, hogy mi sem érdeklődünk az ő kultúrájuk iránt. Ez az egyik legnagyobb baja ennek az országnak, ez a fényes elszigeteltség. Hallgassa meg Bokros Lajossal készített interjúnkat! Bokros Lajos a gazdasági-társadalmi kérdésekrőlBokros az MDF-ről és brüsszeli munkájáról
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.