Miközben az SZDSZ országos vezetése Retkes Attila elnökkel az élen megújhodásról, új irányelvekről, fiatalításról és liberális magyarságpolitikáról beszél, a pártból kilépő egykori alapító „nagy öregek” a liberális eszmék feladását, elárulását emlegetik. Fodor Gábor, Magyar Bálint, Ungár Klára után a héten a szegedi Sándor Klára is kilépett az SZDSZ-ből. Indoklása szerint az új vezetés bugyuta nyilatkozatokat tesz, megcsúfolja az elmúlt 20 év elveit, sikereit, munkáját. – Ez eddig nem látszott, csak az új elnökkel vált evidenssé, hogy ez az SZDSZ nem az, amelybe belépett? – Az SZDSZ-ben mindig is többféle irányvonal létezett. Ez többnyire minden pártban így van, ahol viszont diktatúra uralkodik, ott ez nem tud megjelenni. Az SZDSZ-nél is az történt, mint a másik rendszerváltó párttal, az MDF-fel: a különböző politikai irányzatok nem tudtak kiegyezni egymással. 2002-ben látszottak a szakadás jelei, Fodor Gábor már akkor belső ellenzék szervezésén dolgozott. Mikor ő lett az elnök, a bomlás folyamata is felgyorsult. Érdekes módon a mostani SZDSZ-ben azok vannak hatalmon, akik Fodor támogatói voltak, azzal együtt, hogy az elnököt éppen saját támogatói buktatták meg. Amit a pártból való kilépésem indoklásában írtam, az a mostani vezetésre vonatkozik. Korábban nem hangzottak el olyan nyilatkozatok SZDSZ-es vezetők szájából, mint most, és ez a pökhendi stílus is szokatlan egy ismeretlen embertől. A mostani elnök nevét ugyanis senki sem ismerte korábbról. – Hogy lett mégis elnök Retkes Attilából? – Igazából nem volt nagy versenyfutás az elnöki székért, és az sem titok, hogy Retkes Demszky Gábor támogatásával lett a párt első embere. – Fodor Gábor szerint erkölcsileg vállalhatatlan, hogy miközben az SZDSZ-ből kilépők új pártot vagy szervezetet hoznak létre, nem mondanak le mandátumukról, és tulajdonképpen az a párt ellen szervezkednek, amelynek színeiben a Parlamentben ülnek. Ön nem gondolt a lemondásra? – Én nem az SZDSZ-től kaptam a mandátumom, mert közös jelöltként az MSZP színeiben is indultam, tehát közös jelöltként jutottam be a Parlamentbe. Egyéni választókörzetben nyertem, és nem is tudnám visszaadni az SZDSZ-nek a mandátumom, mert a párt nem tudna mit kezdeni vele. Másrészt, akik bekerültek az SZDSZ frakciójába 2006-ban, azokat a választók juttatták oda, a Parlamentben azok ülnek, akik akkor a pártot vezették, akikre a választók szavaztak. Retkes Attila nem is indult a választásokon, mint ahogy a 12 ügyvivőből 6 szintén nem mérettette meg magát. Ezért nem hiszem, hogy bármilyen alapjuk lenne kioktatni azokat, akik választási program alapján, sok munkával kerültek be Házba. – Ön a Szabadelvű Polgári Egyesület ügyvezető elnöke, Ungár Klára antirasszista párt alapításába kezdett, az SZDSZ ifjúsági szervezete, az Új Generáció ugyancsak szétesett. Városi szinten Nagy Sándor, szegedi alpolgármester a Szabad Város Egyesületben politizál tovább, és nem érdeklik az országos pártügyek. Minden karizmatikusabb SZDSZ-es alapít majd egy pártot a jövőben? – Egyelőre nem vagyunk párt, és a Szabad Város Egyesület sem az, másrészt mindenkinek joga van megpróbálni pártot alapítani. Kétségtelenül jó lenne, ha az antirasszizmus tömegeket vonzana Magyarországon, az, hogy egy ilyen párt milyen sikerrel jár, más kérdés. – Az önök egyesülete is majd előbb-utóbb párttá alakul? – Kezdettől fogva azt mondjuk, lehet belőle párt. Nagyjából ma mindenki így szervez pártot… – Hogy előbb egyesületet hoz létre, és beméri/teszteli, mennyire vevők az emberek az általa képviselt eszmékre. – Igen, azonnal pártot szervezni – szerintem – felelőtlen vállalkozás, ezért először megnézzük, hogyan alakul az általunk képviselt eszmerendszer társadalmi támogatottsága, és utána döntjük el, mi legyen a következő lépés. – Ha lesz párt, indulnak a választásokon is? – Igen, és csak akkor alakítunk pártot. – Esetleges koalíciós partnerek, kinek a segítségére, támogatására számítanak? – A választók támogatására. – És ha az nem lesz elég? Esetleges pártszövetségre nem gondoltak? – A szövetséget nem zárjuk ki, alapító okiratunkban is tükröződik e szándékunk, a más pártok listáján való indulást viszont igen. Nevünkben a szabadelvű és a polgári közül a polgári a hangsúlyosabb. A polgári szabadelvűségbe belefér a szociáldemokrata és a mérsékelt konzervatív polgári irányzat is. Nem hiszem, hogy itt nagy értékütközések lennének. – Tehát akár a mostani MDF is? – Egy MDF típusú mérsékelt konzervatív párt, egy nyugati értelemben vett szociáldemokrata párt – ez nálunk sajnos még nincs – ezekkel természetesen lehet együttműködni, sőt olyan civilekkel is, akik talán még nem látszanak, de vannak, léteznek, és hasonló értékrendet képviselnek, azonos célokért küzdenek, mint mi. – Az elmondottakból úgy tűnik, a várospolitika kevésbé érdekli. Milyen lesz például a kapcsolatuk a Szabad Város Egyesülettel? – Természetesen érdekel a város élete és jövője, de az országgyűlési képviselő feladatai és jogkörei mások, mint egy városi képviselőé. Remélem, a jövőben adott esetben támogatjuk egymást különböző típusú választásokon. Nem hiszem, hogy az ő értékrendjük változott volna, az enyém sem. Azt gondolom, sokkal inkább a kölcsönös egymás mellett élés, ha kell, egymás támogatása lehet a követendő út, semmiképpen nem valamiféle torzsalkodás.
