Közélet

Babba Mária a vértói dombon

Babba Mária a vértói dombon

2009. augusztus 4., kedd
Babba Mária a vértói dombon
A Vértó melletti domb tetején, a tavaly avatott Magyar Életfa mellett 2009. augusztus 1. óta áll a Székely Himnusz emlékműve. A Független Városi Szövetség Magyar Egyesület és a Magyarok Világszövetsége közösen szervezett avatóünnepséget augusztus 1-re. A szobor történetéről először Barta Andrástól érdeklődtünk, akinek a neve a szórólapokon és több újságban is szerepelt, mint alkotó, de kiderült, ő csak a terveket készítette. „Nem szívesen beszélek az ügyről, mégis el kell mondanom a szobor teljes történetét” – nyilatkozta portálunknak Barta András. „Mesterem és szobrásztársam, Fritz Mihály szólt, hogy felkereste őt Apró Juhász János: készítsen egy műalkotást a vértói dombra, a Székely Himnusz emlékművét”. „Ő hozott össze a képviselő úrral, mondván, hozzám sokkal közelebb áll a téma, tekintve székely származásom és érdeklődésem. A téma megragadott, felmértem a terepet, a képviselő úrral való beszélgetésünk alapján hozzáláttam a tervezéshez. Az elképzelés szerint a Földet szimbolizáló gömbszeleten kereszt alakú kopjafa magasodik, mely körül alakok állnak. Babba Mária, a székely Boldogasszony áldó-teremtő mozdulattal a Napot és a Holdat tartja. Fölötte a 12 Boldogasszony csillag jelképezi az Univerzumot. Az emlékmű hátoldalán a Székely Himnusz zeneszerzője, Mihalik Kálmán, és költője, Csanádi György életnagyságú szobra fogja közre a kopjafa eresz alatti részébe vésett Himnusz szövegét. Kiszámoltam, mennyi időre és pénzre van szükség, hogy kifogástalan alkotást készítsek. Láttam, hogy legalább fél év, és alakonként 1 millió forint kellene a 4 méter magas keményfa emlékműhöz. Apró Juhász János azt mondta, nincs rá sem ennyi idő, sem pénz. Másfél hónap alatt kell elkészülnie. Időközben befejeztem az emlékmű 1:5 arányú gipsztervét.” A szobrász elmondta, hogy ő és Fritz Mihály is azt javasolta, hogy az idő rövidsége miatt legyen augusztus 1-jén alapkőletétel, tudván, hogy az emlékmű üzenetvivő ereje, szakmai minősége oly mértékben sérülhet, hogy alkalmatlanná válik a székely eszmeiség kifejezésére. Akkor úgy tűnt, mindenki egyetért ezzel a javaslattal, aztán Bartha tervei alapján Losonczy János fafaragó mester segítségével mégis elkészült az emlékmű. „Időközben többször előkerült a nevem, mint alkotó, szórólapon, plakáton, interneten, televízióban, s mint e példa mutatja, a sajtó munkatársai is megkerestek” – tette hozzá a szobrász. „Ezúton szeretném tisztázni, örülök, hogy a Székely Himnusznak emléket állítanak, de ehhez csak a terveim készültek el, a vértói kurgánon lévő fafaragás nem az én munkám. Mindezt szeretett hivatásom, a szobrászművészet becsületének védelmében mondtam el.”

Koppány vérének áldásával

Felkerestük Apró Juhász János képviselőt, aki érdeklődésünkre készségesen elmondta, hogy az alkotás, az emlékmű az ő álma volt, és köszöni Barta Andrásnak a terveket, a fafaragónak a munkát és külön köszöni Kovács Ervin ácsmester támogatását is. „A szombati nap egy nagy magyar családi rendezvény volt. Nem véletlen, az sem, hogy az Új Kenyér havában, annak első napján adtuk át az emlékművet, és külön öröm számomra az is, hogy Tokmak Karaul, Magyarország főtáltosa, aranykopjás fővezér, Koppány vérszerinti, egyenes ági leszármazottja – betegsége miatt – telefonon keresztül megáldotta a székely himnusz emlékművét.” A képviselő elmondta azt is, hogy augusztus 21-22-23-án a Magyarok Szövetsége nemzetgyűlést, Kurultájt szervez Kunszentmiklóson, s várnak minden érdeklődőt Szegedről, s az egész megyéből.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.